Egy új tanulmány szerint a szoptatás időtartama összefüggésben áll a kamaszkori tanulmányi eredményekkel.
A szülők gyakran óriási nyomást élnek meg a szoptatással kapcsolatban. Jelentőségét senki nem vitatja, kétségtelenül a legjobb tápláléka a kisbabának, ráadásul sokkal több, mint étel-ital. Ha azonban úgy alakul – mindegy milyen okból –, hogy az anya nem szoptatja a gyermekét, akkor még mindig sokan élik meg ezt kudarcként, anyai csődként. Ennek hátterében az egyéni megélésen túl a társadalmi elvárás, nyomás, bűntudatkeltés is szerepet játszik.
Emily Oster közgazdász korábban már írt arról, hogy szerinte a szoptatás előnyeit gyakran túlértékelik, nemrégiben Instagram-követői számára közzétett egy videót, amelyben megkérdőjelezi a brit tanulmány eredményeinek érvényességét ugyanazzal az indokkal, mint amivel már korábban hasonló tanulmányokat is kritizált.
– Könnyű ilyen összefüggést találni, mert a gyermeküket szoptató családokra jellemző, hogy magasabb iskolai végzettségűek, tehetősebbek. Ez is lehet az oka annak, hogy gyerekeik jobban teljesítenek a tanulmányaikban. Lehetetlen függetleníteni a szoptatás hatását önmagában ezektől az egyéb tényezőktől – mondta Oster, aki nemrég csatlakozott egy tápszergyártó cég tanácsadó testületéhez.
Oster a tanulmányt a korreláció, nem pedig az ok-okozati összefüggés klasszikus példájának nevezi. Bár a szoptatott csecsemőkből magasabb tesztpontszámokat produkáló serdülők váltak, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a szoptatás vezetett a magasabb pontszámhoz, a jobb tanulmányi eredményhez.
Pontosan mit talált a kutatás?
Az Egyesült Királyságban a Millenniumi Kohorta Tanulmány egy 2000-2002 között született, körülbelül 5000 gyermekből álló csoportot követett nyomon. A gyermekek szüleit arról kérdezték, hogy szoptattak-e, és ha igen, mennyi ideig. Ezt az adatot aztán elemezték a diákok GCSE-vizsgán elért pontszámaival, amelyet minden brit fiatal 16 éves kora körül tesz le.
A kutatók megállapították, hogy a diákok pontszámai annak függvényében emelkedtek, hogy hány hónapig szoptatták őket (kevesebb mint két hónapig, kettőtől négy hónapig, négytől hat hónapig, hattól 12 hónapig, vagy több mint 12 hónapig).
Azok, akiket 12 vagy annál is több hónapig szoptattak, 19,2%-ban buktak meg az angol GCSE vizsgán, szemben azzal a 41,7 százalékkal, akiket soha nem szoptattak. A minimum egy évig szoptatottak 28,5% ért el magas pontszámot a vizsgán, szemben azokkal, akiket nem szoptattak, náluk csak 9,6 százalékuk teljesített nagyon jól.
Ugyanez az összefüggés nem állt fenn a matematika GCSE-vizsga esetében.
– A különbségek azon gyermekek között, akiket soha nem szoptattak, és azon gyermekek között, akiket hosszabb ideig szoptattak, nem nagyok. Mondhatni szerény a különbség – mondta a HuffPostnak Dr. Reneé Pereyra-Elías, a tanulmány vezető szerzője.
Pereyra-Elías hozzátette, hogy azok az anyák, akik jobb anyagi helyzetben vannak, nagyobb valószínűséggel szoptatnak tovább (legalábbis az Egyesült Királyságban). Ha minden tényezőz figyelembe vennének (úgy mint társadalmi-gazdasági környezet), valószínűleg akkor is kis különbség lenne az eredményekben, talán még kisebb, mint most.
– Más tanulmányok, amelyek a szoptatás és az agyműködés, például az IQ-értékek közötti kapcsolatot vizsgálták, “ellentmondásos” eredményeket mutattak – mondta Pereyra-Elías. Egyesek nem találtak összefüggést, mások viszont igen.
– Az egyik elmélet az ilyen eredmények mögött az, hogy az anyatejben található anyagok, például a többszörösen telítetlen zsírsavak “elősegítik az idegrendszer fejlődését – mondta Pereyra-Elías –, ami az intelligencia vagy a tanulmányi teljesítmény növekedéséhez vezet, de nem értjük pontosan, hogyan működik ez a folyamat. Azt sem tudjuk, hogy ezek az idegrendszeri fejlődésre gyakorolt előnyök a tejben lévő anyagokból, a mellnél történő szoptatás aktusából (amely elősegíti a kötődést) vagy a kettő keverékéből származnak-e.
Összességében a szoptatásnak számos potenciális előnye van, ezért amikor csak lehet, ösztönözni kell. A családoknak, különösen az anyáknak pedig minden lehetséges támogatást meg kell kapniuk ehhez. Ha azonban a szoptatás bármilyen okból nem lehetséges, az anyákat nem szabad elítélni, és nem kell aggódniuk, mert a tanulmányi eredményekben nem nagyok a különbségek – zárta Pereyra-Elías.
Janine Zee-Cheng Indianában praktizáló gyermekorvos. Emellett szoptatási tanácsadó és kétgyermekes szülő.
– Igen, ajánlom a szoptatást – mondta a HuffPostnak. Zee-Cheng a szoptatás egészségügyi előnyeit sorolja, amelyeket a Centers for Disease Control and Prevention honlapjáról idéz: – Csökken az asztma, az autoimmun betegségek, az allergia, a tüdőgyulladás, a fülgyulladás, a SIDS kockázata. Az anyatejjel táplált újszülött csecsemőknél csökkent a bélgyulladás (a koraszülöttek életveszélyes fertőzése) rizikója. Az emlőrák kockázata is csökken azoknál a nőknél, akik szoptatnak, valamint más egészségügyi problémákra is kisebb az esélyük. De. Nem ajánlom a szoptatást a szülők mentális egészségének az árán.
Kapcsolódó cikkek
