A fatherly.com egy hosszú cikkben fejti ki annak fontosságát, hogy miért annyira lényeges, hogy a fiúk is ki tudják fejezni az érzelmeiket, és hogyan segíthetjük őket ebben. Ez azért is lehet még mindig fontos topic, mert még ma sem teljesen evidens, hogy a fiúkat is bátorítsuk az érzelmeik megélésében és kifejezésében. A cikk legfontosabb állításai következnek.
Szinte mindegy, hogy fiatalabb vagy idősebb férfiakkal beszélgetünk figyelmesek lehetünk arra, hogy egészen máshogy kommunikálnak, mint a nők. Amíg a lányokat arra ösztönzik, hogy bátran beszéljenek az érzelmeikről, addig a fiúkat gyakran éppen ellenkezőleg, abba az irányba terelik őket, hogy állítsák félre az érzelmeiket. Az pedig könnyen kitalálható, hogy ez negatívan befolyásolja a férfiak érzelemkezelési stratégiáját, a szorongást, a stresszt, de akár a hosszú távú barátságok kialakulását is.
Dr. Gaile Dines szociológus professzor szerint a kérdés középpontjában az áll, hogy milyen érzelmi szókinccsel rendelkezünk, azaz hogyan beszélünk a fiainkkal és hogyan a lányainkkal. A szociológus szerint a szülők nagyon eltérő módon kommunikálnak a szerint, hogy a fiúkhoz vagy a lányokhoz beszélnek-e.
Melyek ezek a különbségek?
Az anyák hajlamosabbak a lánygyerekükkel beszélgetni, még akkor is ha csecsemőkorról van szó. Ezekben a beszélgetésekben az anyák a lányaikkal sokat beszélgetnek az érzelmekről, ami megalapozza az érzelmi szókincsüket.
Az apák inkább tevékenységekhez kötött témákról beszélgetnek a fiaikkal, sem mint érzelmi témákat érintenének.
Tanulmányok azt mutatják, hogy fiú gyerekek esetében tehát hiányzik ez az érzelmi szocializáció mind az anya, mind az apa részéről. De nem csupán a szülők foglalkoznak keveset a fiúk érzelmi kommunikációjával, hanem a kultúránk is ebbe az irányba tolja őket: ha valódi férfi vagy, ne mutasd ki az érzelmeidet (a harag kivételével).
Létezik-e jó technika arra, hogy ez megváltoztassuk?
A legtöbb fiú nyíltabb tud lenni, ha nincs közvetlen szemkontaktusban. Jó lehet akkor érinteni érzelmi témákat, ha épp kerékpározunk vagy ülünk az autóban.
Fontos természetesen az is, hogy milyen kérdéseket teszünk fel. Nem igazán jó módszer, ha olyasmit kérdezünk amire egy szóval lehet felelni, mint pl. a “Jó napod volt az iskolában?”. E helyett a kifejtős válaszokat igénylő kérdésekkel próbálkozzunk, pl. azzal, hogy “Mit csináltál az iskolában?”.
A szülők nagyon fontos szerepet játszanak abban, hogy segítsék a gyerekeket a szókincs fejlesztésében, és hogy a fiúkban is tudatosítsák, hogy teljesen elfogadható az érzelmeikről beszélni.
Az apáknak persze ez különösen nehéz, hiszen ők sem úgy szocializálódtak, hogy felnőve könnyű lenne a saját érzelmeikről kommunikálni, így nehezen tudják a saját sémáikat felülírni. De nagyon fontos lenne, hogy változtassunk ezen a gyakorlaton. Ugyanis ez kihat a férfiak egész életére. Vannak tanulmányok, amelyek arra mutatnak rá, hogy a férfiak nem alakítanak ki barátságokat, támogató közösséget maguk köré úgy, mint a nők. Fontos lenne megtanítanunk a fiúknak is, hogy nem kell elrejteniük az érzelmeiket, megélhetik azokat, ki is fejezhetik őket és ez teljesen rendben van.
Kapcsolódó cikkeink:
- Tanítsd meg az érzelmek kifejezésére!
- 5 könyv, amit mindenképp olvass el, ha hamarosan apa leszel
- Fiad van? Tanítsd meg az érzelmek fontosságára
Kapcsolódó cikkek
