„Próbálták rám tenni a CTG-t és a kislányomat keresték. Megtalálták, egy-két percig volt normális szívműködés, aztán eltűnt. Nyomták le, föl, már annyira nyomták, hogy az éreztem a hátamon jön ki a tappancs. Csak nem javult. Eltelt egy óra. Akkor bejött egy idősebb szülésznő, és ő volt az első, aki este óta, amikor felhelyezték a ballont, megvizsgált. Láttam rajta, hogy elfehéredik…” – így kezdődik Renáta legijesztőbb szülésélménye, a sorban a második.
Története azt mutatja, milyen sokat számít, hogy az ember mikor, melyik kórházba kerül, milyen orvoshoz, van-e mellette szülésznő. Orvosát nem érte el telefonon, így meg sem jelent a kórházban a szülés végéig, miközben életmentő császármetszésre volt szükség. Kiesett egy óra az életéből, lett egy tizenhat centiméteres vágása, de legalább a kislánya jól van.
Össze sem lehet hasonlítani azonban ezt a szülésélményét az utolsóval: műtét után egy természetes úton történővel. Mint elmondta a Hoztam e világra kamerája előtt, “engedni kellene, hogy minden nő szülhessen így császármetszés után is”.