Egy vizsgálat szerint a COVID-járvány miatti elzárások alatt született csecsemőknek hosszabb időbe telt elérni bizonyos fejlődési mérföldköveket, mint a világjárvány előtt világra jött társaiknak.
A járvány előtt a szülők gyakran megfigyelték, hogy a csecsemők 9 hónapos korukban már tárgyakra mutatnak, és egyéves korára sok baba kimondta az első szavait.
Az írországi dublini Royal College of Surgeons kutatói által október 12-én publikált új tanulmány azonban megállapította, hogy a 2020 márciusa és májusa között született ír csecsemők egyéves korukban nehezebben kommunikáltak, mint a 2008 és 2011 között születettek – írja a Today.com.
Nem találkoztak hasonló korú társaikkal
Míg a 2008 és 2011 között született csecsemők körülbelül 89%-a tudott 12 hónapos korukban kimondani egy teljes szót, addig a világjárvány korai hónapjaiban születetteknek körülbelül 77%-a. A tárgyakra mutogatni tudó csecsemők aránya 93%-ról 84%-ra, a búcsút inteni tudók aránya pedig 94%-ról 88%-ra esett vissza.
Az eredmények egy kérdőíven alapultak, amelyet 309 csecsemő szüleinek adtak ki Írországban a járvány idején. Minden csecsemő első születésnapja körül kérdezték meg a szülőket, hogy a baba el tud-e végezni tíz különböző feladatot, például felállni vagy téglát rakosgatni. A kutatók ezt követően összehasonlították ezeket az eredményeket egy longitudinális vizsgálattal, amely 2008 és 2011 között ugyanazt a tíz képességet értékelte. Mindkét szülőcsoportot arra kérték, hogy gyermekük születésnapjához a lehető legközelebb töltsék ki a felmérést.
2020 márciusa és 2021 áprilisa között Írországban az idő nagy részében szigorú lezárás volt érvényben, amely megkövetelte, hogy az emberek otthon maradjanak, kivéve az alapvető tevékenységeket. A lakosok nem étkezhettek éttermekben, és a legtöbben otthon dolgoztak.
Nem meglepő tehát, hogy a csecsemők kommunikációs készségei elmaradtak, Byrne így nyilatkozott: „Ha senki sem jön el a házadba, majd távozik, nem fogod megtanulni, hogyan kell azt mondani, hogy viszlát.”
Byrne szerint a mutogatási nehézség pedig abból a tényből fakadhat, hogy a csecsemőket nem sok új ingerrel ismertették meg a házukon kívül. „A gyerekek azért mutogatnak, mert vagy leesett valami, és meg akarják találni, vagy egy új dolog érdekli őket, és látni akarják” – mondta Byrne. – Nyilvánvaló, hogy ha egész idő alatt az otthonodban voltál, mindent tudsz. Nincs ott számodra semmi új.”
Az eredmények olyan korábbi kutatásokon alapulnak, amelyek hasonlóképpen azt sugallták, hogy a világjárvány akadályozta a babák fejlődését. Kínai kutatók azt találták, hogy a járvány korai hónapjai késleltethetik a finom motoros készségek fejlődését, például apró kekszek felszedését az egyévesek körében. Az eredmények arra is rámutattak, hogy a 2020-ban első életévüket betöltött elsőszülöttek kommunikációs fejlődése késleltetett.
Januárban a Columbia Egyetem kutatói megállapították, hogy a New Yorkban 2020 márciusa és decembere között született babák motoros és szociális készségei hat hónappal elmaradnak a 2017 novembere és 2020 januárja között született babákéhoz képest.
Ezek a kutatók azt feltételezték, hogy az anya érzelmi állapota is hozzájárulhatott ehhez, mivel a terhesség alatti magány vagy stressz érzése megváltoztathatja a gyermek agyának, viselkedésének fejlődését. Néhány szülő nehezebben tudott kapcsolódni a gyermekéhez, mivel a karnatén alatt szociálisan elszigeteltnek vagy depressziósnak érezte magát.
Itt a megoldás
Mindazonáltal – ahogyan Lauren Shuffrey, a korábbi tanulmány szerzője fogalmaz – a legfontosabb az, hogy legyen valaki, aki szociálisan foglalkozik egy csecsemővel, még ha az csak egy vagy két ember is. “Ezek valójában apró különbségek, és tudjuk, hogy a csecsemők és a kisgyermekek agya rendkívül képlékeny. Be fogják hozni a lemaradásukat.”
Byrne csapata továbbra is ugyanazokat a csecsemőket fogja megfigyelni, hogy lássa, hogyan változnak kommunikációs készségeik kétéves korukra, vagy esetleg még később. „Úgy gondolom, hogy a kétéves adatok igazán informatívak lesznek” – tette hozzá.