A kulcskérdés: hogyan fejlődik az agy életünk első két évében?
Azt szeretnénk, hogy amikor gyermekünk felnő, olyan önálló, ügyes ember legyen belőle, aki társas kapcsolataiban is örömét leli? Aki értelmi és érzelmi szempontból is boldogul a világban? Sokan erre vágyunk. Belenézünk kisbabánk szemébe, és örülünk, ha bizalmat, nyugalmat és nyitottságot látunk benne.
Darcia Narvaez pszichológus professzor asszony is ezt keresi a picik tekintetében. Ő azonban pontosan tudja a választ: a nyugodt, boldog első évek a sejtek, vegyületek, idegszálak szintjén kezdik el kiépíteni annak a felnőtt életnek az alapjait, amit gyerekünknek kívánunk. Nézzük meg, Narvaez mivel támasztja ezt alá!
Az emberi csecsemő a többi élőlénytől eltérően 25 százalékban kifejlett aggyal születik. Születéskor leginkább az alapvető túlélési mechanizmusok működnek, melyek egyensúlyvesztéskor vagy életveszélyben látnak munkához, például a gondozó felnőttől való elszakadás miatti pánik esetén).
Míg sok állat újszülöttje azonnal mozgásképes, a fejméret adta korlátok miatt az embergyerek több hónappal korábban születik, mint ahogy erre képes lenne (így viszont kifér a szülőcsatornán). Az emberhez hasonló társas emlősök jelentős növekedési szakaszt élnek át születésük után is, és az őskori babagondozási megoldások azok, melyek az agy megfelelő fejlődését társas és értelmi képességek terén is biztosítják.
Milyen megoldások ezek?
Az első életév során, vagy akár tovább is egy “anya testén kívüli méh” megteremtése: folyamatos testközelség, válaszkész gondozás, igény szerinti szoptatás.
A csecsemők fejlődése meghatározott szakaszok mentén zajlik, egyik készség, képesség a másikra épül. Ha tehát ebben a gyors növekedési szakaszban elégtelen a táplálék vagy a figyelem, az agyban kevésbé optimális rendszerek alakulnak ki (ami például egyes ingerületátvivő receptorok számában és működésében jelenhet meg, később a memória működésének zavarait okozva). A kisbaba agya az első év során a felnőtt agyméret 60 százalékát éri el, és a gyerek tapasztalatai formálják – vagyis a kisbabáról gondoskodó személynek nagy befolyása van arra, miként növekszik a kicsi agy.
Ebben az időszakban az agy neocortex (új agykéreg) része kezdi kiépíteni a gondolkodás, tervezés, érvelés területeit, valamint egyes végrehajtó funkciókat. Olyan területek ezek, melyek jelen tudásunk szerint életünk utolsó harmadában válnak véglegessé. Az érzelmi rendszer alapjai és agyi kapcsolatai kétéves kor körül alakulnak ki, ami a későbbi társas készségeket határozza meg. Tehát az első két év teremti meg a személyiség, és a későbbi értelmi képességek, társas boldogulás alapjait.
Mire van szüksége a kisbabának az első két évben ahhoz, hogy agya optimálisan fejlődhessen?
Folyamatos testközelség (ölelés, hordozás)
Fenntartja a DNS-szintézist és a növekedési hormon működését – a későbbi intelligencia-szint összefüggést mutat az első évben lezajló fejkörfogat-növekedéssel.
Azonnali reagálás a kisbaba jelzéseire, válaszkészség
Az önmagukat megnyugtatni és ellátni még képtelen kisbabáknak segítségre van szükségük, hogy nyugodtak maradhassanak, hiszen a sírás és stressz hatására a szervezetüket elárasztó kortizol károsítja az agy sejtjeit.
Stressz, kellemetlenség, sírás megelőzése
Körülbelül ötéves korukig a gyerekeket segíteni kell abban, hogy elkerüljék a stresszt okozó környezeti hatásokat, mert ezekkel még nem tudnak önállóan megbirkózni. Ha kellemetlenül érzi magát a kisbaba, a szülők érintése vagy a szoptatás biztosítja arról, hogy figyelnek rá, és növeli önbizalmát azzal kapcsolatban, hogy képes igényeit kielégíteni. A sok sírás stresszre fogékonyabb agyat eredményez, egy nehezebben megnyugvó gyereket, aki a sírásra adott szülői reakció hiányában egyre jobban magába fordul.
Anyatej
Az egész test és az agy táplálására alkalmas anyag az anyatej, mely pl. alfa-laktalbumint tartalmaz, ami az olyan agyi ingerület-átvivő anyagok működését segíti, mint a szerotonin. Immonoglobulinjai védik a növekvő szervezetet a fertőzésektől.
Gyakori, igény szerinti szoptatás
Olyan aminosavak jutnak így a kisbaba szervezetébe, melyek a megfelelő agyfejlődéshez alapvetőek. A gyakori szoptatás folyamatos ellátást biztosít ezekből a fontos építőelemekből.
A kisbabák azzá válnak, amit átélnek. Az agy ugyanis azt tanulja meg, amit megtapasztal, főként a korai években. Ha ez az időszak stresszel teli, az agy elsajátítja, hogyan észlelje a fenyegetéseket, ezzel korlátozva a társas érintkezést is. Nehéz ilyenkor a tanuláshoz szükséges ellazultságot is biztosítani. Ha a korai évek nyugalomban telnek, az agy úgy tud növekedni, ahogy kell: okos, figyelmes, együtt érző emberek nőnek fel.
Forrás:
Narvaez, D. (2011): Where are the happy babies? Psychology Today, Moral Landscapes rovat, 2011. augusztus 28.
Kapcsolódó cikkek:
– Jobban tűrik a stresszt a babusgatott csecsemők
– 6 meglepő érdekesség a csecsemők agyáról
– Legjobb fejlesztés 1. – Szeretet születik
Kapcsolódó cikkek
