„Tornából fölmentve” – jelentették havonta egyes osztálytársaim. Nem értettem, miért nem lehet „akkor” tornázni. Aztán egyszer csak megtudtam. Olyan mindent átható, rosszullétig fokozódó fájdalom járta át a testemet egy szépnek induló napon, iskolába menet, hogy vissza kellett fordulnom, és nem voltam biztos abban, hazaérek-e. Pedig nem történt semmi, csak „megjött”. Amikor Kiss Zsuzsi mesélni kezdi történetét, már el tudom képzelni, mi mindent élhetett át.
– Huszonöt voltam, amikor ájulásig fajuló hasgörccsel orvoshoz kerültem. Vizsgálgattak, és végül arra jutott az orvosom, hogy terhes vagyok. Még kiskönyvet is kaptam, és egy jó tanácsot: bírjam ki. Majd jobb lesz. Nem sokkal később már egy másik városban ért el a rosszullét, a kórházban kivették a vakbelemet, bár én váltig állítottam, hogy nőgyógyászati problémám van. Szerencsére elég erőszakosan hisztiztem, mert végül megnézett egy nőgyógyász is, aki megállapította: csokoládécisztám van. Nem vagyok terhes…
Csoki, aminek senki sem örül
A csokoládéciszta az endometriózis egyik jellegzetes formája: a méhnyálkahártya elvándorolt sejtjei a petefészek felületén telepednek meg, és ott folytatják ciklikus működésüket. Ahogy az egészséges endometrium (méhnyálkahártya) a női ciklus során megvastagodik, majd vérzés kíséretében leválik, ezek a szökevény sejtek is megduzzadnak és bevéreznek, erős fájdalmat okozva.
A történet folytatásából kiderül: endometriózis nemcsak a petefészkeken alakulhat ki, hanem a test szinte bármely területén. Szökevény endometrium-szövetdarabkák tapadhatnak meg a hashártyán, a belekben, a petevezetőkben, a méhfalban, sőt még a tüdőben is, minden menstruációs időszakban fájdalmat, sokszor gyulladást okozva. Sajnos Zsuzsinak nem volt szerencséje.
Fájdalmas folytatás
Zsuzsi immár a vakbelétől megszabadítva újra kés alá került: csonkolni kellett az egyik petefészkét. De legalább jobban lett. Valamivel. A menstruáció első napjaiban még mindig erősen fájt a hasa, de ez gyerekkorától így volt. Azt hitte, így kell lennie. Legközelebb az hajtotta orvoshoz, hogy képtelen volt teherbe esni.
Új orvosa javaslatára meddőségi centrumba kezdett járni, ahol a kivizsgálás után hormonális támogatást kapott, de ez eredménytelen volt. Később kiderült, újra kialakult a csokoládéciszta, ugyanazon a petefészken. Újabb műtét, ám magát a petefészket nem tudták „rendbe tenni”, a petevezetőket viszont kivették. Nem csoda, hogy nem javult az állapota.
– Néha annyira fájt, és olyan helyekre sugárzott a fájdalom, hogy feküdni sem tudtam. Ülve aludtam, vagy mászkáltam. A fájdalomcsillapítót már infúzióban kaptam, de nem hatott semmi. Aztán fél évig véreztem, enyhébb, erősebb, visszatérő fájdalommal. De azt mondtam magamban: soha többet nem megyek orvoshoz, csak ha visznek. A fölösleges műtétek miatt nem volt túl nagy a bizalmam.
Aztán mégis elmentem, szerencsére olyan orvosok kezébe kerültem, akik végre megoldást találtak. Kiderült, hogy mindkét petefészkem érintett, sőt a méhfalba hatoló endometriózist is találtak. Az Uzsoki Utcai Kórházban specialistát is hívtak hozzám, mert kiderült, hogy egy gyerekkori bélműtétem miatt összenövések alakultak ki a hasi szervek határain, ezért bárki nem tud felelősen megoperálni. Komoly négyórás műtét következett, ahol minden a helyére került. Ezt értsd szó szerint! Évtizedes problémától szabadultam meg!
A lábadozás nem volt könnyű, de rengeteg segítséget kaptam a kórházban mindenkitől. Nagyon kemény időszak végére tettek pontot, én pedig teljesen átértékeltem az életem. Tudom, mi a fontos és mi nem. Nemcsak a jó közérzetemet, de a türelmemet is ennek a csapatnak köszönhetem. Amiben régen nem jeleskedtem.
Nagyon kapaszkodik
Az endometriózis-műtétek gyakran nem egyszerűek – mondja Dr. Jex Anna, Zsuzsa egyik kezelőorvosa. – A szövetdarabokat nagyon nehéz leválasztani. Zsuzsa esetében fokozta a problémát, hogy eleve bonyolult volt az anatómiai helyzet a gyerekkori műtétei miatt, ehhez csak specialista mert hozzányúlni. A méhfalba hatoló endometriózis (adenomiózis) eltávolítása után a méh hátsó falát rekonstruálni kellett. A bonyolult műtétből pedig nehezebb a felépülés. Örülök, hogy Zsuzsi közérzete ennyit javult, megszabadult a fájdalmaitól. Mindenesetre úgy néz ki, egy nagyon nehéz évtizedet zárhat le!
Gyanakodj, és keress orvost!
Talán Zsuzsinak sem kellett volna ennyi fájdalmat átélni és tehetetlennek éreznie magát, ha felismeri, miről árulkodik a teste. Az endometriózis legfontosabb tünetei: a menstruációt rendszeresen erős alhasi, deréktáji fájdalom kíséri, a szokásosnál bőségesebb a vérzés. Jellemző a fáradékonyság, a székrekedés vagy éppen a hasmenés. Fájdalmas lehet a szex, és késhet a baba. Az orvost bizonyos esetekben a hüvelyi vizsgálat is megerősítheti az endometriózis diagnózisában, de biztos választ laparoszkópiától várhat.
A vizsgálat során az orvos a hasfalon nyitott kicsi réseken bevezetett műszerrel tekint be a hasüregbe. Az eszköz arra is alkalmas, hogy a felfedezett kisebb szökevény szövetdarabokat eltávolítsák. Ám nincs szükség minden esetben műtétre. Gyakran megfelelő gyógyszeres kezeléssel is kordában tartható az endometriózis.
Zsuzsi legutóbbi, és, reméljük, egyben utolsó műtétje óta két hónap telt el. Jól van, és örömmel mesélte: hamarosan nagynéni lesz. Gyakorolhatja a babázást, felhőtlenül, fájdalom nélkül.
Kapcsolódó cikkek:
– Meddőséget okoz, mégis alig tudnak róla
– Endometriózis után lehet még gyerekem?
– Mik a lehetőségek, ha babát szeretnénk?
Kapcsolódó cikkek
