A bélbaktériumok nem kapnak kellő figyelmet. Sokkal komolyabb szerepük van annál, minthogy az étel megemésztésében részt vesznek, az immunrendszer szempontjából ugyanis kulcsfontosságúak. Az, hogy milyen típusú és mennyiségű bélbaktérium van jelen az ember szervezetében azt is befolyásolja, hogy kialakul-e túlsúly, emésztési probléma, mentális rendellenesség, és olyan autoimmun betegségek, mint amilyen például az asztma és a különböző allergiák. Egy friss kutatás többek között a bélbaktériumok és a szív egészsége közötti összefüggésekre is rámutat.
Arról azonban meglehetősen keveset tudunk, hogy a kisbabák szervezetében hogyan alakulnak ki a bélbaktériumok, és mi alapozza meg a bél mikrobiómáját. Az új kutatás a csecsemőkortól óvodáskorig vizsgálta a kicsiket, és a szakemberek felfedezték, hogy életünk első két-három éve kulcsfontosságú szerepet játszik a mikrobióma kialakulásának szempontjából.
Kiderült, hogy a 2 éves kor előtt szedett antibiotikum jelentősen gyengíti a védelem szempontjából elengedhetetlen bélbaktériumok változatosságát. Különbséget hoz a születés módja is: aki hüvelyi úton születik, találkozik a szülőcsatornán át az anyai baktériumkészlet egy részével, míg ez nem mondható el a császármetszéssel születő babákra, ami később hiányosságokat okozhat.
„Hogy mi történik akkor, amikor nincs meg a megfelelő baktérium a megfelelő időszakban, a kritikus periódusban? Nos, egyelőre ezt nem tudjuk” – mondja a kutatást vezető Dr. Martin Blaser, a New York-i Egyetem munkatársa.
Ezek is érdekelhetnek:
– Az étrend már egyetlen nap alatt megváltoztatja a bél mikrobiómáját
– A triklozán elpusztítja a hasznos bélbaktériumokat
– A bélflóra is befolyásolja a hisztirohamokat?
– A császáros babák ducik lesznek?
Kapcsolódó cikkek
