Baba

Ezért mérik rendszeresen a kisbabák fejkörméretét

Az általános ellenőrzési gyakorlat egyik eleme a gyerekek fejkerületének mérése a magasság és a súly meghatározása mellett.
2024. Május 27.
baba fejkerület mérés

A gyerekek megfelelő növekedésének ritmusát azért érdemes ellenőrizni, mert ezzel fejlettségükön túl általános egészségi állapotukról, tápláltságukról, bizonyos esetekben pedig kezelésük sikerességéről is képet kapnak a szakemberek.

Az általános ellenőrzésnek része a fejkerület megmérése, a magasság és a súly meghatározása mellett. Az így kapott  adatok aránya dönti el, hogy szükség van-e további kontrollvizsgálatokra, vagy bármilyen beavatkozásra.

Gyorsan változó méretek

Legnagyobb jelentősége a vizsgálatnak kétéves kor alatt van, amikor a gyerekek agyának és ezzel párhuzamosan koponyacsontjának mérete tulajdonképpen folyamatosan változik.

Ugyanakkor még óvodáskorban is mérni szokták a fejkerületet, mert az eredmény ekkor is segíthet pontosabb képet kapni a gyerekek fejlődéséről. 

Hat hónapos korig a fejkerület általában nagyobb, mint a mellkasé, hat hónapos kor és kétéves kor között méretük nagyjából megegyezik, később pedig a mellkas mérete lesz nagyobb.

A fejkerület mérése már az újszülöttek vizsgálatainak is részét képezi, általában egyhetes korban végzik. Normális fejlődés esetén ezután az első két évben nagyjából háromhavonta szokták ismételni a mérést. Ha a három hónap alatt semmilyen növekedés nem észlelhető a fejkerületben, akkor mindenképp további vizsgálatok szükségesek. (Már észlelt neurológiai vagy koponyát érintő rendellenességek esetén a vizsgálatot gyakrabban is elvégezhetik.)

fejköréméret mérés

Kisebb eltérés még belefér

Az általános irányú vizsgálódás mellett a mérés specifikusan a koponya és az agy fejlődésének rendellenességeire is rámutathat. Komolyan kell venni akár negatív, akár pozitív mértékben tér el az életkorhoz társított, normálisnak elfogadott értékektől.

Ha például abnormális mértékű növekedést mérnek a fejnél, akkor az jelezheti (de szerencsére csak rendkívül ritkán!) az agyfolyadék mennyiségének felszaporodását, azaz a hydrocephalust (vízfejűséget), amely a fejben kialakult nyomás növekedésével jár, ennek pedig megterhelő következményei lehetnek (hányás, általános rossz közérzet).

Jelezhet ez az állapot vérzést és öröklődő makrokefáliát (nagyfejűséget) is, amely viszont nem igényel további kezelést, és nem is jelent problémát, csak egyik jellemzője lesz a gyereknek a sok közül.

A normálisnál sokkal kisebb méretű fej felveti az agyfejlődés problémáját és további vizsgálatokat tehet szükségessé, de érdemes megjegyezni, hogy friss utánkövetéses vizsgálatok szerint a kisebb fejméretű gyerekek 85 százalékának későbbi fejlődése teljesen problémamentes.

Bárhogyan is, a mérés mindenképp az első lépés a megfelelő diagnózis felállításához, amelyet szükség esetén ismételt mérés, valamint CT-, illetve MR-vizsgálat is követhet.

Figyeljünk oda mi is, hogy a védőnő vagy az orvos alaposan, odafigyelve végezze a mérést, amelynek eredményét aztán napra pontosan kell lejegyezni a gyerek súlyával és aktuális magasságával együtt. Az értéket ezután összevetik a növekedési görbe (percentilis görbe) nemzetközileg elfogadott normális, életkorhoz illő értékeivel.

Ha ez alapján a kicsi az átlagosnál valamivel lassabban vagy épp gyorsabban növekszik, de még a normál tartományban van, akkor nincs szó problémáról – előfordulhat, hogy pontatlan volt a mérés, leginkább pedig csak újabb jele ez annak, hogy minden gyerek más és más ütemben fejlődik.

Nyitókép: Getty Images