A veleszületett csípőficam panaszmentes elváltozás, viszont ha nem észlelik időben, komoly betegséggé válhat, amelynek megoldása sokkal több kockázattal jár, és nem utolsósorban sokkal több pénzbe kerül, mint ha idejében észreveszik.
Éppen ezért ma Magyarországon hármas szűrőrendszer működik a különböző ortopédiai elváltozások, és legfőképpen a csípőficam felismerésére és kezelésére – tudjuk meg dr. Marschalkó Pétertől, a Heim Pál Gyermekkórház Ortopéd Osztályának osztályvezető főorvosától.
– Közvetlenül a születés után a kisbabát megvizsgálja a neonatológus, szerencsésebb esetekben akár ortopéd orvos is. Ők szűrik ki a komolyabb elváltozásokat, az esetleges végtaghiányt, végtagtorzulásokat is, de a csípőficamot is. Csípőficam alatt újszülött- és csecsemőkorban azt az állapotot értjük, amikor a megfelelő helyzetben lévő csípőízület vizsgálat közben könnyedén kimozdítható, és/vagy a ficamodott helyzetben lévő ízület a vizsgálat közben visszazökkenthető.
A csípőszűrést a gyermekortopéd szakorvos végzi el
Ilyenkor az anyai lazítóhormonok, amelyek elvileg azt a célt szolgálják, hogy a baba könnyen kiférjen a medencén, még jelen vannak az újszülött szervezetében is. Ennek a szintje hamar lecsökken, ezért jó esély van arra, hogy nagyjából kéthetes korára a csecsemő kezelés nélkül is egészségessé válik. Aki egyszer fennakadt a szűrőn, azt ebben az esetben is újra megvizsgálják négy hónapos korában, de ilyenkor csak elvétve találnak eltérést. Akinél kéthetes korára sem teljesen stabil a csípőízület, annak megfelelő terápiát ír elő a szakorvos.
Vidd el ultrahangra!
– A hazaérkezést követően a házi gyermekorvos, illetve a védőnő is ellenőrzi a kisbabát a saját szaktudása szerint. Amennyiben semmi problémát nem talál, általában az is elég, ha úgynevezett kombinált ultrahangvizsgálatra küldi a babát hathetes kora körül, ahol egyben megnézik a hasát, a csípőjét és esetleg a kutacson keresztül az agyát is. Az ultrahangos vizsgálatok bevezetése előtt a legtöbb kisbabát gyanú esetén megröntgenezték, ami gyakran tévesen mutatott eltérést, sok felesleges hercehurcának téve ki ezzel a gyerekeket és a szülőket.
– Négy hónapos korban a háziorvos még egyszer ellenőrzi ebből a szempontból a gyereket. Az ideális az lenne, ha legalább egyszer minden újszülöttet látna ortopéd szakorvos is, azonban ez a jelenlegi rendszerben, mint az látható, nem feltétlenül történik meg – mondja Marschalkó doktor.
Sajnos lényegesen kevesebb felkészült gyermekortopéd szakorvos van ma az országban, mint amennyire szükség volna. Ráadásul a legtöbb ultrahangos vizsgálógép úgynevezett ívelt hullámokkal dolgozik, amelyekkel a lágy részek nagyon pontosan megvizsgálhatók. A csontok állapotának felmérésére azonban másfajta, párhuzamos hullámot kibocsátó gépek lennének a megfelelők. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy probléma esetén az ortopéd szakorvos végezze az ultrahangos vizsgálatot is, ideális esetben a megfelelően felszerelt ultrahang-berendezés segítségével.
Hogyan gyógyul?
Enyhébb esetekben a csípőízület helyreállását segítheti a terpeszpelenka használata, illetve a tornáztatás. Ennek legkézenfekvőbb és tulajdonképpen leghatásosabb módja, ha a szakorvos megmutatja a szülőnek azt a néhány célirányos gyakorlatot, amely a napi gondozási rutin részévé válik.
Sem a terpeszpelenka, sem a gyógytorna nem számít azonban valódi kezelésnek – hangsúlyozza a szakember. Ha igazi terápia szükséges, akkor az úgynevezett Pavlik-kengyel segítségével teszik lehetővé, hogy a csípő a megfelelő pozícióba kerüljön. Ezt az eszközt a lábon, a talp alatt rögzítik, amely így derékszögig behajlított állapotban tarja a végtagot, csak kinyújtani nem engedi, ami a ficamot provokálhatja. Az eszköz háromhetes és nyolc hónapos kor között használható, egészen addig, amíg a baba fel nem ül. Az átlagos kezelési idő három hónap.
– Az itt felvázolt rendszer elvileg jól is működhetne – állítja Marschalkó Péter -, csakhogy, mint már említettem, problémát jelent a megfelelő gyakorlattal rendelkező szakorvosok hiánya. A Heim Pál kórházban húsz-harminc gyereket vizsgálnak meg egy nap, köztük sok olyat is, aki kívül esik az ellátási körzeten.
Más körzetekben, különösen a szegényebb országrészekben akár két-három hónapos várakozási idő is van az ortopédiára – és sajnos az is előfordul, hogy az alapellátásban dolgozó orvosok is későn veszik észre, hogy baj van, és későn kerül ortopéd szakorvos elé az érintett gyerek. A jól kitalált szűrőrendszer tehát már most is lyukas itt-ott, és Marschalkó doktor egyáltalán nem derűlátó, szerinte a helyzet csak romlani fog.
Pedig az olyan elváltozások, amelyek újszülött- és csecsemőkorban néhány hét vagy hónap alatt szelíden helyrehozhatók, egy-két éves korban már csak súlyos műtétekkel korrigálhatók.
Mi tehetsz te?
Bár a felismerés és a terápia alapvetően a (szak)orvos feladata, egy-két dolog felkeltheti a gyanúdat, a gyógyítás folyamatában pedig kifejezetten aktív szereped lehet.
- Ha a babád féloldalasan tartja a fejét, féloldalasan kúszik vagy mászik, mindenképpen mutasd meg a gyermekorvosnak!
- Az is gyanús, ha az oldalán, a popsiján vagy a lábán eltérő a redőzet.
- Ha szükség van terpeszpelenkára vagy Pavlik-kengyelre, a te felelősséged, hogy a megfelelő ideig viselje is azt, még ha ez számára kényelmetlen is.
- Ugyanígy a te feladatod a rendszeres tornáztatás is, amennyiben ezt az orvos előírja.
- Hordozókendőben, kötős vagy csatos hordozóban ideálisan széles lábtartásban van a kicsi, de ne feledd, hogy újszülöttet még nem tehetsz függőleges pozícióba, illetve lehetőleg semmilyen életkorban ne hordozd kifelé fordítva a babát.
Nagyobb a kockázat, és ezért mindenképpen szükség van arra, hogy ortopédus is lássa a babát, ha…
- az édesanya vagy valamelyik nagyszülő csípőficammal, esetleg dongalábbal született, különösen, ha lánycsecsemőről van szó.
- ikerterhességből született a baba.
- ha végig farfekvésben volt a terhesség alatt.
További hasznos cikkek:
- Vizsgálatok a születés után
- Vidd el csípőszűrésre!
- Könnyű léptekkel
- Csecsemő ultrahang a rendellenességek kiszűrésére
Kapcsolódó cikkek
