A fitymaszűkület (phimosis) azt az állapotot jelenti, amikor a fitymagyűrű szűkebb a makk átmérőjénél, ezért nem húzható hátra. A fitymaszűkület lehet veleszületett rendellenesség és lehet szerzett is. A szerzett fitymaszűkület bármely életszakaszban kialakulhat sérülések, gyulladások és bőrbetegségek következményeként.
Természetes letapadás
Az első és legfontosabb információ, hogy tisztázzuk gyorsan a fogalmakat, ugyanis a letapadás és a fitymaszűkület két alapvetően különböző dolog. A fitymaszűkület kifejezést hallva a szülők egy része egy sürgősen megoldandó problémára gondol, miközben sokszor csak egy élettani állapottal, a fityma letapadással állnak szemben.
Miről is van szó? A fityma makktól való elválása már a magzati élet során elkezdődő folyamat, ami azonban kisgyermekkorban többnyire még nem fejeződik be. Emiatt a születést követően a szülő azt fogja tapasztalni, hogy a kisfiúknál a fityma bőre – egy finom hártyával – össze van tapadva az alatta lévő makkal, így a bőr nem húzható hátra. Ettől nem kell megijedni, hiszen ez egy természetes élettani állapot, ami még 5 éves korban is megfigyelhető a gyerekek 70%-ánál. Ez az letapadás tehát csecsemő és kisgyermekkorban nagyon gyakori, és nem azonos a fitymaszűkülettel.
A fityma letapadása által okozott okozta élettani fitymaszűkület mindenféle beavatkozás nélkül is – nagy százalékban – megoldódik. A normál érési folyamat eredményeként a fityma a gyermekek többségénél 6-10 éves korra válik hátrahúzhatóvá, de ez a folyamat akár a kamaszkorig is elhúzódhat. Ebbe a folyamatba pedig csak indokolt esetben szabad beavatkozni.
Akkor nekünk ezzel mi a teendőnk?
Semmi! Az újszülött fitymája semmiféle speciális kezelést nem igényel a gyerkőc nemi szervének óvatos megtisztításán kívül Ez azt jelenti, hogy minden pelenka cserekor tisztítsuk meg egy nedves vattadarabbal, hogy a redőkben megmaradó krém vagy pisi- illetve székletmaradványok ne okozzanak gyulladást vagy fertőzést a későbbiekben. Fontos, hogy mindig figyeljünk arra, meddig engedi a szövetek rugalmassága a fityma tisztítását.
Fontos, hogy a szülők megértsék, hogy a fityma erőteljes hátrahúzása fájdalmat és sérüléseket, berepedéseket okozhat, amelyek heggel gyógyulhatnak. A hegesen gyógyuló területen pedig másodlagos fitymaszűkület alakulhat ki, ami már sajnos műtéti beavatkozást is igényelhet.
Amire oda kell figyelni
Érdemes azonban megfigyelni, hogy üríti a gyermek a vizeletet! Ha azt tapasztaljuk, hogy a vizelet erőtlenül jön, csak csepeg, illetve a gyermek fitymája ballonszerűen felfújódik, akkor keressünk fel szakembert mindenképp, mert felmerülhet a fitymaszűkület vagy egyéb vizelet ürítési betegség gyanúja!
Ha gyulladásos tüneteket tapasztalunk, szintén jelezzük a gyermekorvosnak! A gyulladást ugyanis az is okozhatja, hogy a fityma és a makk hámja smegmát termel, amely – ha szűkület áll fenn – nehezen tud ürülni, és a makk gyulladásához vezethet.
Fitymatorna
A fitymatorna segítségével, már egyéves kortól elősegíthetjük a fityma elválását a makktól, mindezt úgy, hogy csak addig húzzuk hátra a fitymát, amíg a letapadás ezt lehetővé teszi. Ez azoknál a gyermekeknél különösen fontos lehet, akiknél korábban gyulladás alakult ki.
A fitymatorna előtt meleg vizes fürdő segítségével segíthetjük elő a szövetek felpuhulását, majd ezt követően próbálhatjuk mozgásba hozni a letapadt bőrt, amit ezt követően egy percig hátrahúzva tartunk.
Fontos, hogy a fitymatornát követően a hátrahúzott fityma visszakerüljön az eredeti pozíciójába, mert ha a bőr hátrahúzva marad, elszorítja a makk keringését, és azonnali orvosi ellátást igényel.
Higiénia
Problémamentes esetekben azt javasolják a szakértők, hogy a pelenkáskor végével, 3-4 éves kor után, célszerű hátrahúzhatóvá tenni a fitymát.
Ekkora a gyermek már elég érett ahhoz, hogy elsajátíthassa a makk tisztán tartását, és megtanulja, hogy ennek a testrészének a higiéniájára is gondot kell fordítania. A fürdés természetes része kell, hogy legyen, hogy a gyermek megtanulja: a fitymáját hátra kell húznia, és az alatta lévő területet alaposan meg kell mosnia.
Orvoshoz?
Ha kétely merül fel bennünk, vagy problémát tapasztalunk, akkor letapadás esetén az óvodáskor végén, szűkület miatt pedig 3-4 éves kor után mindenképpen keressünk fel szakembert (gyermeksebészt vagy gyermekurológust)!
A cikk elkészítését segítette: Dr. Kiss András, gyermekurológus.
Kapcsolódó cikkeink:
- Fiús kérdés: hogy kell hátrahúzni?
- A fitymaszűkület tünetei és kezelése
- Fitymaszűkület, letapadás. Mi a teendő?
Kapcsolódó cikkek
