A gyermekágyi időszak a szülést követő hat hétig tart, és már ez alatt az időszak alatt megindul a szülés utáni regeneráció, amely akár egy évig is eltarthat. Általában ez a hat hét – amely a regeneráció szempontjából mindenképpen a legintenzívebb időszak – elegendő ahhoz, hogy a női szervezet az eredeti vagy ahhoz közeli állapotába térhessen vissza, és a kismama közérzete is megfelelő legyen.
Előfordul azonban, hogy a gyermekágy alatt zajló fontos változások nem a megszokott módon zajlanak le, és az esetek 1-5%-ban sajnos súlyos szövődmények is jelentkezhetnek. Ilyen szövődmény lehet a gyermekágyi méhgyulladás is.
A gyermekágyi méhgyulladás
A gyermekágyi méhgyulladás kialakulásának hátterében bakteriális gyulladás áll, amit a hüvelyben lévő baktériumok okoznak, és a szülés alatti eseményekre vezethetőek vissza. Melyek ezek?
Bizonyos baktériumok (pl. az A és B típusú Streptococcus, a Neisseria gonorrhoeae, Mycoplasma hominis és bizonyos anaerob baktériumok) jelenléte a császármetszéskor a magzatvízben növelik a szülés utáni méhgyulladás kockázatát.
Minden olyan beavatkozás, ami a hüvelyben történik (pl. az indokolatlanul sok hüvelyi vizsgálat vagy a placenta kézzel való kivétele a méhtestből) elősegíti a gyulladás kialakulását, a baktériumoknak a hüvelyből a méhbe jutását. Ez már szülés alatt létrejöhet (chorioamnionitis).
A hüvelyi vizsgálatok mellett kockázatot jelenthet, ha 18 óránál hosszabb idő telik el a magzatburok megrepedése és a szülés között.
Ki kell emelni továbbá a bakteriális vaginózis okozta kockázatot is, hiszen ha ez a korai terhességben jelentkezik, akkor háromszor nagyobb lesz az esély a gyermekágyi méhgyulladás kialakulására.
A gyermekágyi méhgyulladás előfordulása 1-3% közötti a normál hüvelyi szülés esetében, míg császármetszéskor ez a kockázat akár megtízszereződhet.
A gyermekágyi méhgyulladás tünetei
A gyermekágyi méhgyulladás leggyakrabban közvetlenül a szülés után vagy általában 7 nappal később jelentkezik.
A méh érzékenysége, a bűzös gyermekágyi folyás valamint a fehérvérsejtszám megnövekedése az, amely alátámaszthatja a gyermekágyi méhgyulladás diagnózisát. A betegség szapora pulzussal, rossz közérzettel, továbbá a test hőmérsékletének emelkedésével jár.
Mikor kell fertőzésre gyanakodnia az orvosnak?
Ha a gyermekágy első tíz napja során legalább két alkalommal mértek 38 vagy ezt meghaladó testhőmérséklet, vagy a gyermekágy első 24 órájában 38.7 feletti a páciens testhőmérséklete.
A gyermekágyi méhgyulladás szövődményei
A szövődmények között kell megemlíteni, hogy ha a fertőzés átterjed a hasüregre, hashártyagyulladást, tályogot okoz és súlyosabb esetben szepszishez vezethet.
A kismedence vénáiban képződő vérrög (kismedencei tromboflebitisz), amely tüdőembóliához is vezethet, szerencsére nagyon ritka szövődménye a gyermekágyi méhgyulladásnak.
Diagnózisa és kezelése
A gyermekágyi láz diagnózisa akkor áll fenn, ha a jelentkező láznak nincsenek egyéb okai. Fertőzés gyanúja esetén a baktériumok kimutatására tenyésztést végeznek vizeletből, vérből és a gyermekágyi folyásból.
A vérképben fertőzésre utal az emelkedett CRP és fehérvérsejtszám, valamint a vörösvérsejt-süllyedés gyorsulása. A fizikális vizsgálatok mellett ultrahangvizsgálat tisztázhatja, hogy található-e visszamaradt szövettörmelék vagy folyadék a méh üregében.
Fertőzés esetén a páciensnek intravénás antibiotikumot adnak, amíg 48 órán át láztalan nem lesz. A gyermekágyi méhgyulladás megfelelő sterilitással megelőzhető, így elsősorban a szülés körüli megfelelő higiénia biztosítása a legfontosabb feladat. Fontos, hogy a terhesgondozás alatt a hüvelyi fertőzéseket időben észleljék és kezeljék, illetve a fertőzésre hajlamosító tényezők esetén (pl. méhűri beavatkozás, idő előtti burokrepesztés) preventív antibiotikus terápiát alkalmazzanak.
Lektor: Prof. Dr. Takács Péter, szülész-nőgyógyász professzor, nőgyógyászati urológus.
Kapcsolódó cikkeink:
- “A szülés utáni időszakban is nagyon oda kell figyelni magunkra”
- Gyermekágy: mivel segíthetjük a szülés utáni regenerációt?
- Egy év regeneráció kell a testnek szülés után
Kapcsolódó cikkek
