Egy új kisbaba érkezésével felborul a család addig megszokott rendje. Ránk, szülőkre még több feladat hárul, amiket szeretnénk úgy megoldani, hogy a lehető legkevesebb hibát vétsük a gyereknevelés közben, hiszen elsőszülött gyermekünk életében áll be a legnagyobb változás a kicsi világra jöttével. Még mi, felnőttek is tartunk az ismeretlen dolgoktól.
Ha nem tudjuk, mi vár ránk, előfordul, hogy szorongunk, feszültnek érezzük magunkat. Pont ugyanez történik gyermekünkkel is, amikor megtudja, hogy kistestvére fog születni. Ha szeretnénk elkerülni, vagy legalábbis enyhíteni a testvérféltékenységet, akkor jobb mielőbb felkészíteni gyermekünket a testvér érkezésére.
Felkészítés okosan
A legfontosabb, hogy okosan készítsük elő a terepet a kicsi megérkezésére. Meséljünk minél többet a nagyobb gyerkőcnek a pocaklakóról. Feleleveníthetjük neki, milyen volt, amikor még ő is “bentlakó” volt.
Elmesélhetjük, hogyan növekszik bent a kisbaba, hogyan mozog, mivel táplálkozik. Mindenképp meséljünk arról, hogy egy kisbaba még teljesen más ritmusban él, mint a testvére, és mivel még olyan pici, speciális törődést igényel. Sok gyermek már attól fél előre, hogy szeretett játékai veszélyben lesznek a testvértől, tehát fontos megértetnünk vele, hogy még jó ideig nem esik bántódása a hőn szeretett játékoknak.
A nagynak is sok változást hoz az új jövevény érkezése
Ha bejelentjük, hogy érkezik az új testvér, akkor el lehet mesélni ismét, hogy őt is mennyire vártuk, és most ebben a várakozásban már neki is része lehet! Lehet esténként családilag zenét hallgatni, énekelni, és ezekre a dallamokra a születendő baba is emlékezni fog. Nagy élmény lehet, ha szerzünk egy sztetoszkópot, és azzal meghallgatjuk a baba szívhangját. Ha erre nincs lehetőség, akkor egy vékony falú bögre is megteszi. Mindez mókás időöltés, és új élmény lesz a nagy testvér számára.
Megérkezett a baba!
Sok családnál szokás, hogy a kisbaba ajándékot “hoz” a kórházból a testvérének. Ezt a módit nem feltétlenül szükséges nekünk is követni, de fontos, hogy a rokonok, ismerősök, akik az újszülöttet jönnek majd látogatni, hozzanak valami apró meglepetést a nagy tesónak is. Így nem alakul ki akaratlanul is a féltékenység, mellőzöttség érzése. Az első napokban, a kórházból való hazaérkezés után éreztessük gyermekünkkel, hogy most ő a nagy testvér, aki, ha akar, tevékenyen részt vehet majd a baba körüli teendőkben. A lényeg, hogy ne erőltessünk rá semmilyen feladatot, csak akkor, ha ő is úgy érzi, hogy segíteni szeretne.
Persze akad olyan gyerek, akinek fontos, hogy érezze a felelősséget, másokat viszont elnyomja a feladat súlya, ezért kell okosan bánnunk ezzel a módszerrel is. Nekünk kell eldöntenünk, hogy bevonjuk-e a kicsi fürdetésébe, pelenkázásába, ételkészítésbe, a vele való foglalkozásba?
Próbáljuk végiggondolni, mit érezhet most a nagytesó? Mi, anyaként többet foglalkozunk a kicsivel, ráadásul sokszor csöndben kell lenni, mert a baba alszik. Ez bizony dühítő tud lenni a nagyobb gyermek számára! Jól áthidalható ez a konfliktus, ha a nagyobb gyermek figyelmét leköti az apa, és lehet vele rohangálni a kertben, a játszótéren! De nagyon fontos, ha a kistesó alszik, csináljunk külön programot a naggyal is: meséljünk, diázzunk, legózzunk együtt, így nem érzi majd magát trónfosztottnak.
Ha nem múlik…
Mit tehetünk, ha minden igyekezetünk ellenére a nagyobb gyerek féltékeny a kistestvérére? Mit tegyünk, ha dühkitörései lesznek, ha újra előjön a bepisilés, bekakilás? Mielőtt bármit is tennénk, képzeljük el magunkat az ő helyzetébe! Mi az, ami igazából bántja? Mi miatt akarja felhívni magára a figyelmet? Mire lenne szüksége? Beszéljünk vele is az érzéseiről. A megoldás kulcsa, hogy legyünk türelmesek, és higgyük el, minden helyre fog állni egy idő után! A legegyszerűbb változás, amit megtehetünk, hogy próbálunk több időt szánni a nagyobb gyerekre.
Amennyiben rossz fát tesz a tűzre, mert féltékenységében bántotta a kicsit, a leszidás helyett öleljük meg először, jelezve, hogy mi még ekkor is szeretjük őt, és magyarázzuk el, miért rossz, amit tett. Kérjük meg a nagyszülőket, vagy keressünk egy babysitter-t, hogy vigyázzon pár órára a babára, amíg külön programot csinálunk a nagy tesóval. Ha pedig a féltékenység huzamosabb ideig fennáll, ne szégyelljünk szakértői segítséget kérni, forduljunk a védőnőnkhöz, vagy az illetékes nevelési tanácsadóhoz.
Kapcsolódó cikkek:
- Tippek testvérféltékenység ellen
- Féltékeny testvérek
- Így mondd el a nagynak, hogy jön a kistesó
- Nem szeretik egymást a gyerekeim!
Kapcsolódó cikkek
