Meddig van elegendő vastartaléka a csecsemőknek?

A csecsemők intenzív fejlődéséhez az első 6 hónapban kb. napi 0,3 mg vasra van szükség. Ekkor még a szervezet vasraktárai és az anyatej fedezi a szükségletet, feltéve, ha az édesanya a terhesség alatt nem került vashiányos állapotba. A baba 4-6 hónapos korára kiürülnek a vasraktárai, lecserélődnek a magzati korból maradt vértestek, és változik a baba vérképzése is. Egy egészséges, időre született kisbaba tehát maximum élete első fél évében rendelkezik megfelelő vasmennyiséggel, részben a hozott, részben az anyatejes táplálással bevitt módon.

Az újszülöttek a terhesség harmadik trimeszterében, a magzati szövetekben felhalmozódott vasat hasznosítják megszületésük után. Ha azonban a baba korábban érkezik, akkor hiányt szenved a vasraktározás, a koraszülött babák nagyjából a megszületésüket követő 1-2 hónapig rendelkeznek megfelelő mennyiségű saját vaskészlettel. A vas elengedhetetlenül fontos a csecsemő idegrendszeri, valamint az agy fejlődése szempontjából.

Fontos a megelőzés

Ahhoz, hogy a baba megfelelő mennyiségű vassal szülessen meg, kiemelten fontos a terhesség alatti vaspótlás. Az Egészségügyi Világszervezet napi 30-60 mg vas bevitelét javasolja a kismamáknak az egész terhesség alatt a vérszegénység megelőzése céljából. Emellett érdemes megnövelni a várandósság alatt a vasban gazdag élelmiszerek – máj, tojássárgája, mazsola, vörös húsok, olajos magvak, zöld leveles zöldségek, teljes kiőrlésű gabonafélék – fogyasztását. Ám csak táplálékból kevés vasat képes hasznosítani a szervezet, húsfélékből vagy halakból mindössze húsz százalékot, zöldségekből még ennél is kevesebbet, tíz százalékot. Önmagában élelmiszerekkel szinte lehetetlen fedezni a megnövekedett vasigényt. Ezért minden kismamának fontos, hogy jól hasznosuló, biztonságos vaspótló gyógyszert szedjen a terhessége alatt és végig a szoptatás időszakában is.

A csodálatos anyatej

Ha az édesanya szedett vasat a terhessége során, és a baba időre, egészségesen született, kizárólag anyatejet kap, akkor nagyjából a hozzátáplálás megkezdéséig biztosított számára a megfelelő mennyiségű vas. Ha azonban az anya nem táplálkozik megfelelően, akkor a teste a saját tartalékait használja fel ahhoz, hogy anyatejet állítson elő. A vashiány megnehezítheti a tejtermelődést, a vashiány az édesanya egészsége és az újszülött fejlődése szempontjából is kritikus lehet. Az anyatejnek viszonylag alacsony ugyan a vastartalma (0,5 mg/liter), ám rendkívül jól hasznosul, nagyjából 50 százaléka felszívódik. Ráadásul az anyatejben lévő laktóz és C-vitamin növeli a vas felszívódását. A baba hat hónapos kora után megugrik a vasszükséglete napi 11 mg-ra. Optimális esetben ennek egy részét már szilárd táplálékból fedezi, ám az anyatejes táplálás sem marad abba, sőt még mindig jelentős részben ezt fogyasztja a baba.

Az anyai vaskészlet azonban gyorsan ki tud ürülni, a vashiány pedig az édesanya fizikai és mentális egészségét is befolyásolja, sőt, akár vérszegénységet is okozhat. Mindez pedig jelentősen meghatározza a szoptatást, akár az anyatej mennyiségét is, így fontos, hogy a baba megszületése után is, a szoptatás teljes időszaka alatt folytatódjon a célzott anyai vaspótlás. A WHO ajánlása szerint a szoptató anyának napi 10-30 mg vas bevitelére van szüksége, és ahogy a várandósság alatt, úgy ebben az esetben sem biztosítható ez a mennyiség kizárólag a táplálkozással. Mind az anyai, mind a csecsemő vashiánya megelőzhető szájon át szedhető vaskészítménnyel, amely szabályozottan szívódik fel, és biztonsággal szedhető egészen a szoptatás végéig.