A Kiss-szindróma fogalma – mely tulajdonképp egy rövidítés – dr. Heiner Biedermann sebész és kiroterapeuta nevéhez köthető. A Kiss rövidítés a Kopfgelenk (feji ízület), Induzierte (kiváltotta), Symmetrie (szimmetria), Störungen (zavarok) német szavakból tevődik össze, vagyis a fej -és a nyakízület rendellenes állásából eredő zavarokat jelenti.
A Kiss-szindróma
A Kiss-szindróma lényege, hogy az első nyakcsigolya minimális elmozdulása következtében aszimmetria keletkezik az első nyaki ízületben, és kialakul az egyik jellemző tünet, a fej ferde tartása. Ennek következtében pedig számtalan panasz jelentkezhet.A Kiss-szindróma kialakulásának hátterében többféle ok is állhat, így például a méhen belüli ferdefekvés és a farfekvés, az ikerszülés vagy a magzat túlhordása. A szakértők szerint ugyanakkor a sürgősségi császármetszésre és a szülés alatti traumákra (Kristeller-műfogás, vákum, fogó) is visszavezethető a Kiss-szindróma kialakulása.Használd a baba fejlődése kalkulátorunkat, hogy nyomon tudd követni kisbabád fejlődését!
A Kiss-szindrómát “csendes gyilkosnak” is nevezi a szakirodalom, mert – ahogy Biedermann fogalmazott – a gyermekorvosok sokszor figyelmen kívül hagyják vagy félrediagnosztizálják a tünetegyüttest.
A Kiss-szindróma tünetei
A Kiss-szindrómás gyermekek mozgásmintája eltér a megszokottól: általában gyengébb az izomtónusuk, és megfigyelhető náluk a karok és a lábak aszimmetrikus mozgása.Az ő esetükben a furcsa, ferde testtartás az, ami rögtön feltűnik a szülőnek: ez lehet a fej és a nyak oldalirányú tartása vagy hátrafeszítése.A baba C-alakú (kifli)testtartást vesz fel, és mivel a csigolyák vonalát követi a fej, ezért alakul ki a jellemző oldaltartás. A Kiss-szindrómás gyermekek végtagjaikat szintén fixált helyzetben tartják.Feltűnő tünet lehet még az arc és a fej aszimmetriája is. Ilyenkor az orr vonala eltér a középvonaltól, és az egyik oldali orca és szem hangsúlyosabb lesz.A Kiss-szindrómás babák feje hátul laposabb, és gyakran figyelhető meg aszimmetrikus kopasz folt ezen a területen, valamint feltűnő lehet a nyaki tarkótáj túlérzékenysége is. A vállak és a nyaki terület érzékenysége miatt egyébként ezek a babák erőteljesen tiltakoznak öltöztetéskor.A Kiss-szindróma egyik típusára (Kiss II) jellemző, hogy a gerinc túlnyújtottsága miatt a gyermek nem tud a hasán feküdni, és nem mászik; de előfordulhat az is, hogy a gyermek nagyon keveset mozog, túlságosan nyugodt és látványosan késik a mozgásfejlődése. Érdekesség, hogy ezek a babák folyamatosan keresik azt a testtartást és pozíciót, ami fájdalommentes számukra (spontán kompenzáció), emiatt például előfordulhat, hogy hamarabb állnak fel, mint kellene.A Kiss-szindrómás babák viselkedésére jellemző, hogy tartósan és sokat sírnak. Megfigyelhető náluk szopási nehezítettség (csak az egyik oldalról hajlandóak szopizni) és nyelési zavarok, gyakori bukás és nyáladzás is kialakulhat.Fontos tudni, hogy a tünetek akár a nyaknál lejjebb lévő területeken is jelentkezhetnek. A Kiss-szindróma esetében kialakulhat egyoldali csípőfejlődési rendellenesség, de akár dongaláb is.
A Kiss-szindróma diagnózisa és kezelése
Ha a szülőben felmerül a gyanú, hogy gyermekénél Kiss-szindróma állhat fenn, és a ferdeség valamint egyoldalúság tüneteit véli felfedezni, akkor szakemberhez (manuálterapeuta, kiropraktőr) kell fordulni mihamarabb. A Kiss-szindróma gyógyításában a kranio-szakrális terápia valamint a Dévény-torna is segítséget nyújthat.Fontos, hogy a baba kezelése mielőbb elkezdődhessen, hiszen minél tovább fennmaradnak a problémák, annál nehezebb lesz helyreállítani. Előfordulhat, hogy a Kiss-szindróma miatt a pici nem tud szopizni, ez a probléma pedig nem fog megoldódni szakember segítsége nélkül, ne halogassuk tehát a kezelés elkezdését.A szakember az alapos fizikális vizsgálatot követően speciális finom kimozgatásokkal segít abban, hogy a rendellenes tartás helyreálljon. A kezelés teljesen fájdalom- és kockázatmentes, egy kívülálló számára szinte észrevétlen.Jó tudni!
A kezeletlen Kiss-szindróma óvodás- és iskoláskorban is számtalan problémával járhat. Az étkezési nehézségek, nyelési zavarok mellett a beszédfejlődéssel, a tanulással, a koncentrációval és a szocializációval is akadhatnak gondjai a gyermeknek, de egyéb fejlődés- és viselkedésbeli elmaradások is jelentkezhetnek nála.Szakértő: Dr. Rédly Mónika, mozgásszervi terapeuta, kiropraktőrKapcsolódó cikkeink a gyermek fejlődése témában: