Baba

Lázas állapot, lázcsillapítás

A láz kellemetlen állapot ugyan, de a szervezet számára olykor nagyon is hasznos. Bármilyen egészségesen nevelkedjék is egy gyermek, aligha nőhet fel úgy, hogy ne tapasztalná meg a lázat.
2003. Május 09.

Ismerkedjünk meg a láz kialakulásának élettani folyamatával, a lázcsillapító gyógyszerek hatásmechanizmusával és csoportosításával, a lázcsillapítás gyakorlati kérdéseivel, valamint a lázgörccsel kapcsolatos alapvető ismeretekkel. A lázat mindig komolyan kell venni, és csillapításához is szükségeltetik némi szakértelem, hogy gyermekeinkkel a lehető legjobbat tegyük.

Lázas állapot, lázcsillapítás

A legújabb hőmérők hajlítható

vége csökkenti a sérülésveszélyt,

de ezeket sem szabad mélyre

dugni a baba végbelébe

A laikusok számára is egyik legismertebb tünet a láz. Csaknem minden vírus ill. baktérium által okozott betegségnek velejárója. Gyermekkorban a leggyakoribb általános tünet. A láz nemcsak tünet, hanem a szervezet védekezési reakciója is. Számtalan megfigyelés során írták le a láznak a kórokozók szaporodására gyakorolt kedvezőtlen és az immunrendszer működésére gyakorolt kedvező hatását.

Általában láznak szokás nevezni a normális testhőmérsékletnek (pontosabban az ún. köpeny hőmérsékletnek) 1 Celsius-fokkal való megemelkedését. A köpeny-hőmérsékletet (továbbiakban ezt tekintjük testhőmérsékletnek) legtöbbször a hónaljban szokás mérni. (A végbélben mért ún. maghőmérséklet 0.5 Celsius-fokkal haladja meg a köpeny hőmérsékletet, ezért kell 0.5 Celsius-fokot levonni a végbélben mért értékből). Számokra lefordítva: a 37.0 – 38.0 Celsius-fok közötti testhőt hőemelkedésnek, a 38-39 Celsius-fok között mérsékelt láznak nevezzük. A szakirodalomban eddig leírt legmagasabb láz 42.2 Celsius-fok volt.

Lázas állapot, lázcsillapítás

A végbélbe csak a

hőmérő végét szabad

bedugni

A láz kialakulása meglehetősen bonyolult biokémiai és élettani folyamat. Az agyban létezik egy a hőszabályozásért felelős központ (hőközpont, termosztát), amely különböző élettani folyamatok pontos összehangolásával biztosítja a 37 Celsius-fok körüli állandó testhőmérsékletet. Láztalan állapotban a hő nagy része a máj anyagcsere folyamataiban és a szívizom állandó működésével kapcsolatban alakul ki. A hőleadást a ruhával nem takart vagy könnyű ruhával takart testfelület szellőzése biztosítja. A hőtermelés és a hőleadás egyensúlyára a hőközpont ügyel.

Betegségben – legtöbbször a baktériumok és a vírusok különböző alkotóinak a hatására – egy biokémiai kaszkádszerű (egymás után bekövetkező részfolyamatokból, lépcsőzetesen zajló) reakció végén ún. prosztaglandin termelődik, amely a hőközpontot egy magasabb (hőemelkedésnek vagy láznak megfelelő) hőmérsékletre állítja be. A folyamat olyan, mint amikor a lakás fűtését irányító termosztátot magasabb hőmérsékletre állítjuk; a kazán ilyenkor több hőt termel, mi magunk pedig becsukjuk az ajtót-ablakot, hogy ezzel is csökkentsük a hőveszteséget.

Így viselkedik a szervezet is: a szívverés gyorsulásával, a máj metabolikus (anyagcsere-) aktivitásának fokozásával, és ha ez sem elég, akkor még a vázizomzat munkába állításával (didergés!) is fokozza a hőtermelést, továbbá a bőr ereinek szűkítésével csökkenti a hőleadást.

A lázcsillapítók mindegyike a prosztaglandin termelését gátolja, tehát alkalmazásukkor a hőközpontot a 37 Celsius-fok körüli hőre állítjuk vissza. Leláztalanodás során a szervezet a felesleges hőtől igyekszik megszabadulni, izzadás kezdődik, a bőr erei kitágulnak, a beteg kipirul. A folyamat – megint a lakásfűtés hasonlatával élve – annak felel meg, mint amikor a lakásban túlzottan meleg van. Ilyenkor nemcsak a termosztátot csavarjuk lejjebb, hanem a fölösleges hőtől is igyekszünk megszabadulni; kinyitjuk az ablakokat.

Lázcsillapítás a gyakorlatban

A láz önmagát szabályozó és korlátozó folyamat, ezért a gyermekek többsége lázcsillapító adása nélkül kb. 1.5 – 2 óra után láztalanná válik, vagy legalábbis csökken a testhőmérséklete. Ezért a legújabb ajánlás szerint egyáltalán nem szükséges a lázat csillapítani, még akkor sem, ha az magas, ha egyébként a gyermek közérzete jó. Sokszor megfigyelhetjük, hogy a gyerekek akár 39 fokos lázzal is játszanak, kedvük jó.

Amit mindig komolyan kell venni, az 6 hónaposnál fiatalabb csecsemő esetében fellépő láz, mert ez nagyon ritkán jelentkezik. Ha mégis fellép, azt nagyon komolyan kell venni, mert akár súlyos betegség kísérőjele is lehet. 3 hónaposnál fiatalabb csecsemő 38 C fokos vagy ennél magasabb láza illetve 3-6 hónapos csecsemő 39 C fokos vagy ennél magasabb láza általában kórházi kivizsgálást indokol!

Lázcsillapító gyógyszerek

A lázat okozó betegség diagnosztizálása orvosi feladat, de az orvos megérkezéséig és a diagnózis felállítása után is a szülőnek tudnia kell lázat csillapítania. A lázcsillapítók különböző gyógyszerformátumokban állnak rendelkezésére: kúp, szirup, tabletta, pezsgőtabletta, injekció. A különböző hatóanyag-tartalmú lázcsillapítók hatékonysága nem azonos.

Az sem egyforma, ahogy az egyes gyermekek szervezete a lázcsillapítóra reagál, de ugyanazon gyermeknél a különböző betegségek alkalmával is lehet eltérés a lázcsillapítóra adott reakcióban. A lázcsillapító formáját a gyermek korának, a gyógyszer bevételére mutatott hajlandóságának és a betegség jellegének figyelembe vételével kell megválasztani.

Értelemszerűen csecsemőnek vagy kúpot vagy szirupot választunk. Kisded korban is megfelel a kúp és a szirup. Náluk lehet próbálkozni apróra összetört tablettával is; a tabletta rossz íze miatt érdemes teába, ivólébe, lekvárba keverve beadni. Tablettát összetörés nélkül, egyben 3-4 éves kor felett lehet adni. Nem célszerű kúpot adni hasmenéssel járó betegségben. Erős hányás esetén pedig a gyermek – a többi gyógyszerhez hasonlóan – kihányhatja a lázcsillapítót is. A lázcsillapító injekció beadása orvos feladata.

Fontos, hogy az ágyban fekvő lázas gyermekre ne adjunk vastag ruhát, pizsamát, és ne vastag takaróval takarjuk be, mert csak gátolnánk a fölösleges hő leadását. Az azonos hatóanyag tartalmú lázcsillapító gyógyszerek 3-4 óránál gyakrabban nem ismételhetők.

A lázcsillapító gyógyszerek három nagy csoportba tartoznak:

  • paracetamol készítmények
  • aminophenazon és amidazophen származékok
  • acetilszalicilsav és a vele rokon vegyületek
  • A három csoport lázcsillapító hatása nem egyforma, tapasztalatok szerint a paracetamol készítmények lázcsillapító hatása elmarad a másik két csoportétól, de a gyakorlatban jól használhatók lázcsillapítóként. A paracetamol hátránya ezen kívül még az is, hogy injekciós készítmény nem áll rendelkezésre belőle. Mindhárom csoportba tartozó gyógyszerre lehetséges túlérzékenység (allergia), és ugyancsak mindhárom csoportba tartozó gyógyszernek lehet mellékhatásai, melyek túladagolás esetén nagyon súlyos formában jelentkezhetnek. Ezeket a ritkábban előforduló szövődményeket az alábbiakban foglaljuk össze:

  • paracetamol: súlyos máj- és/vagy vesekárosodás. Egyes esetekben májtranszplantáció válhat szükségessé. Hazánkban paracetamol túladagolásból származó máj vagy vesekárosodásról nem számoltak be, de Nagy Britanniában már több májátültetést végeztek emiatt.
  • Amidazophen-származékok: túladagolás esetén a vérképzésben a fehérvérsejtek egy csoportjának, az ún. neutrophil granulocyták képzését gátolják, agranulocytosis alakulhat ki. A neutrophil granulocyták a baktériumok és gombák elleni védekezésben játszanak fontos szerepet, hiányuk esetén ezek a kórokozók okozhatnak súlyos fertőzéseket. Lázgörcsre hajlamos gyermeknek leírásokból ismert esetleges görcskiváltó hatása miatt nem javasolható.
  • acetilszalicilsav és a vele rokon vegyületek: kétféle mellékhatásuk lehetséges:- gyomornyálkahártya-károsító hatás, súlyos esetben gyomorfekély is kialakulhat- a véralvadásért felelős vérlemezkék (thrombocyták) működését csökkentik, ami vérzésekhez, elsősorban gyomornyálkahártya vérzéshez vezethet.
  • Az azonos csoportba tartozó lázcsillapítókat különböző név alatt hozzák forgalomba. Egyes esetekben gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény is tartalmazhat lázcsillapítót. A különböző nevű, de azonos hatóanyag-tartalmú lázcsillapítók adásakor okozhatunk túladagolást, ezért különböző lázcsillapítók adásakor nagyon óvatosan kell eljárnunk, tájékozódjunk az illető gyógyszer hatóanyag tartalmáról. (…kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!)

    Hűtőfürdő

    A leggyakrabban alkalmazott fizikai lázcsillapító módszer. A fizikai lázcsillapító módszerek lényege a fölösleges hő minél nagyobb felületen történő elvezetése a testtől. A csuklókra és a bokákra csavart vizes ruha a kis felület miatt nem kellően hatásos. A vizes ruhába történő csavarás a gyermek számára kellemetlen. A hűtőfürdő és a priznic is a legújabb ajánlások szerint kerülendőek, a gyermekeket megviseli. A kíméletes hűtőfürdő a legkevésbé kellemetlen a fizikai lázcsillapítások közül. Ha a gyermek jól viseli, akkor magas láz esetén hatásos lehet.

    A hűtőfürdő gyakorlati kivitelezése: a kádba annyi vizet engedjünk, amennyi az ülő gyermeket kb. a mellbimbókig ellepi. A víz hőmérséklete a mért lázzal azonos legyen. A lefolyón keresztül a kádból folyamatosan engedjük ki a vizet, és helyette engedjünk a meleg vízbe vékony sugárban lassan, óvatosan hidegebb vizet. Természetesen ne a lázas gyermekre! Közben locsolgassuk a gyermek hátát és mellkasát az egyre hűlő vízzel, hogy minél nagyobb felületen történhessék meg a hőleadás. A hűtőfürdőt addig végezzük, amíg kézzel nem érezzük a gyermek testhőmérsékletének csökkenését, de 10 percnél ne tartson tovább és semmiképpen ne menjen 31 C fok alá a víz hőmérséklete.

    Hűtőfürdő után a gyermeket töröljük szárazra, fektessük ágyba. Lázméréssel ellenőrizzük a hűtőfürdő hatását, és amennyiben nincs komoly lázcsökkenés, megismételhetjük.

    Kapcsolódó cikkeink:

  • Mikor veszélyes a láz?
  • Ne aggódj, ha lázas a gyerek!
  • Lázcsillapítás újratöltve
  • Tények és tévhitek a lázgörcsről
  • A fizikális lázcsillapításról
  • Hogyan csillapítsam a lázát?
  • A fényképek egy része a Brendon Babaáruház segítségével készült.

    Forrás: Madarász Utcai Gyermekkórház és Babaszoba.hu