Az orrüreget középen elválasztó sövény szerencsés esetben pontosan a középvonalban helyezkedik el, és két egyenlő részre osztja az orrüreget. A hátsó része nem éri el az orrgarat hátsó falát, ott a kétoldali orrfél találkozik, és egy közös üreget alkot.
Felnőttkorban az orrsövényferdülés rendkívül gyakori, mondhatni az a ritka, ha valakinek teljesen egyenes, szabályos lefutású az orrsövénye. Ennek ellenére nem operálunk meg mindenkit, akinek ilyen elváltozást találunk az orrában. Műtétre csak az kerül, akinek a ferdeség kifejezett panaszokat okoz.
Növekvő panaszok
Ha az orrsövény nagyon ferde, a kifejezetten gátolt orrlégzés tünetei jelentkeznek. Miután az orr szűrőfunkciója romlik, másodlagos torokpanaszok alakulnak ki. A homloktáji fejfájás, a szaglászavarok, a féloldali arcüreggyulladásra való hajlam, a horkolás, az alvászavarok, az elhúzódó hurutos tünetek gyakran kísérik ezt az állapotot.
Gyermekkorban is előfordul a kétoldali orrbemenet nyílásának aszimmetriája enyhe orrsövényferdüléssel, de ez alig okoz panaszt.
Magam is sokat gondolkodtam azon, hogy a növekedés kapcsán hogyan változik az orr külső és belső felépítése, és miért válik felnőttkorra ilyen gyakorivá ez a probléma. Ennek megértéséhez az orrsövény anatómiai felépítésének lényegét szeretném megismertetni az olvasókkal.
Alul-felül akadály
Az orrsövény egy csontos keretben lévő porcos vázból áll. A csont növekedése általában lassúbb, mint a porc térbeli fejlődése. Ezért a porclemez elgörbül, előfordul, hogy “S” alakot vesz fel, és ezzel egyik oldalon felül, másik oldalon alul akadályozza az orrlégzést.
Szülés közben a szülőcsatornában a piciny orr megnyomódik, és az esetek egy részében az orrsövény porcos váza elmozdul a helyéről.
Szerencsére a szövetek rugalmassága miatt könnyen visszaigazodik, de előfordul, hogy nem pontosan középen helyezkedik el. Az egyik orrfél relatíve tágabb, a másik szűkebb lesz. Ezek az enyhe eltérések nem okoznak orrdugulást gyermekkorban.
Gyakran felmerülő kérdés a szülők részéről, hogy mikor kell, mikor lehet az orrsövényműtétet elvégezni. A gyakorlat az, hogy a kamaszkor végén, a felnőttkor kezdetén végezzük az orrsövényműtétet, vagyis abban az életszakaszban, amikor az arc karakterének kialakulása már jórészt megtörtént. Komoly panaszok esetén már kisgyermekkorban is végezhető orrsövény-korrekció, de ebben a korban csak a legszükségesebb plasztikai megoldás történik.
Kapcsolódó cikkeink:
VII.évf./2.sz.
Forrás: Baba Magazin
Kapcsolódó cikkek
