Mozgás és finommozgások
Mozgásfejlődés gyakorlással
Az egyik legtermészetesebben használt képességcsoportunk a mozgás. Oda sem figyelünk a járásra vagy az evésre, miközben társalgunk valakivel vagy épp körülnézünk. A legtöbb mozgás olyannyira magától értetődőnek tűnik számunkra, hogy csak akkor szembesülünk vele, hogy mennyire bonyolultak, ha megfigyeljük gyermekeink első botladozó lépteit vagy esetlen kísérleteit arra, hogy pontos mozgásokat végezzenek. A mozgást ugyanis el kell sajátítanunk, az elsajátítás legjobb módja pedig itt is a gyakorlás.
Bár az alapvető mozgásminták, mint amilyen a kúszás, a mászás vagy a járás maguktól is, viszonylag hamar kialakulnak, olykor-olykor nem árt egy kis biztatás és néhány olyan játék, mely ezeket fejleszti. Az olyan nagyfokúan összerendezett mozgások azonban, mint amilyenek az egyes sportok, az írás vagy a hangszeres játék, kitartó gyakorlást és speciális fejlesztést igényelnek.
Finommmozgások, tizenkét hónapos korig
Az első két és fél hónap folyamán a csecsemőnél reflexes mozgások figyelhetők meg. Ezeknek a reflexeknek az a feladata, hogy a kisbaba ebben az időszakban is képes legyen például táplálékot magához venni vagy más létfontosságú szükségleteit kielégíteni.
Két és fél hónapos kor után, az érzékszervek, az idegrendszer és az izmok fejlettsége lehetővé teszi, hogy a csecsemő önmaga által indított mozgásokat is tudjon végezni. Eleinte még csak a fejét fordítja vagy emeli fel, és abba az irányba tekint, ahol valamilyen számára érdekes dolog látható vagy hallható. A különböző babaágy fölé rögzíthető forgók például sokáig lekötik a baba figyelmét színükkel és mozgásukkal.
Három hónapos koruk után kezdik a csecsemők szabályozni azokat a mozgásaikat is, melyekkel egy tárgy kezükkel történő manipulálása lehetségessé válik. Az előbb is említett kiságy-forgók a baba feje fölött mozgó játékok megérintését, a kezek kinyújtását serkentik. Ugyanígy hasznosak a különböző látványt, tapintást és olykor hanghatást adó tárgyak is. Ezek közül a mozgáskoordinációt legjobban fejlesztők a különféle csörgők, de hasonlóképp hasznosak az egyéb játékok is, pl. egy babalabda vagy akár ez a csörgő kukac.
Az apróságok életük első éve alatt tanulják meg a tárgyak megfogásának módját, például fogás közben használni hüvelyujjukat, ezért nem mindegy, hogy milyen tárgyak és milyen játékok veszik körül őket.
A helyváltoztató mozgás fejlesztése az első tizenkét hónapban
Az első életév alatt persze nem csak a finom, szem-kéz koordinációt igénylő mozgások fejlődnek, hanem a helyváltoztató mozgások is. A kezdetleges kúszás nyolc-kilenc hónapos kor környékére már teljes értékű mászássá alakul, amiben a baba minden szükséges izmát együttesen és jól szabályozottan használja. Ezt az újonnan megjelenő képességet a környezet felfedezésében kamatoztatja, ami néhány fejlesztő hatású játékra is alkalmat ad a szülővel.
Gyermekünk megnövekedett mozgásigénye és kíváncsisága miatt biztosak lehetünk abban, hogy egy új játék, vagy az anyuka látványa miatt hajlandó lesz megtenni egy kis utat mászva, ezzel pedig serkenthetjük mozgásai összerendezettségének kialakulását. Néhány hónap múlva, az első bizonytalan lépések időszakában ugyanezekkel a játékokkal vehetjük rá csemeténket arra, hogy egyre ügyesebben és ügyesebben járjon. Közben nem árt ügyelni a biztonságára sem, ezért érdemes megismerni a különböző bababiztonsági kellékeket.
Tizenöt hónapos kor után
A tizenötödik hónaptól kezdve a kisgyermek járásában már magabiztos, egyensúlyérzéke elég fejlett ahhoz, hogy a földre letett vagy a földre ejtett játékait anélkül vegye fel, hogy közben leülne. Ezért bátoríthatjuk is őt, ha látjuk, hogy erre készül.
Izgalmas kihívás és öröm lesz számára e feladat sikeres végrehajtása. Szem-kéz koordinációját és kézügyességét is fejleszthetjük, ha papírt és zsírkrétát adunk kezébe, és hagyjuk hadd rajzolgasson kedvére. Hasonlóan jó szórakozás lehet az is nekik, ha megkérjük őket, hogy építőkockákból készítsenek tornyot. Ebben a korban már három-négy elemet egymásra tudnak majd helyezni anélkül, hogy a torony egyensúlyát vesztve felborulna.
Húsz hónapos kortól
A húsz hónapos kisgyermek mozgása már igen fejlett, például fel tud mászni különböző bútorokra, bár eleinte a székre még felhasalva érkezik meg, s csak aztán fordul ülő helyzetbe. Járása is magabiztosabb, amit azzal fejleszthetünk tovább, ha valamilyen maga után húzható tárgyat adunk a kezébe, például egy fából készült kutyát vagy egy kisautót.
Ugyanebben az időszakban a pontosabb mozgást igénylő feladatok is szórakoztatóak lehetnek számára. Egy labdát adva kezébe megkérhetjük, hogy dobja azt oda nekünk. Még ha eleinte másfelé röpül is a játék, egy idő után gyermekünk egyre ügyesebbé és pontosabbá válik majd. Három-négy hónap elteltével újabb, mozgásának összerendezettségét javító játékokat is kipróbálhatunk vele. Megkérhetjük például arra, hogy próbálja önállóan levenni némely ruhaneműjét, zokniját vagy pólóját. Mivel érdeklődését ekkortájt már a különféle gyermekjárművek is felkeltik, megkísérelhetjük, hogy ilyet is kapjon tőlünk.
Fontos, hogy amennyiben pedálos járművet kap csemeténk, azt képes legyen a pedálok nélkül, kizárólag lökve is hajtani, mivel eleinte csak így tud majd előre haladni vele.
Kétévesen már…
Kétéves korától kezdve a kisgyermek lábizmai elég erősek ahhoz, hogy páros lábbal el tudjon rugaszkodni a talajtól. Ilyenkor már bátran biztathatjuk őt, hogy próbálkozzon ezzel, s a sikerélmény kis idő múlva nem marad el. Adhatunk neki olyan kerekes játékot is, amit nem húzni, hanem tolni kell. Ezzel megtanulja elkerülni a szoba berendezési tárgyait, ami tovább fejleszti mozgását és ügyességét.
Más úton, de szintén hasonló célt érnek el a különböző gyöngyfűző játékok és rajztáblák is, melyek használatára sokszor nem is kell külön kérni gyermekünket, hiszen maguktól is nagy élvezettel játszanak velük.
Három éves korára kisgyermekünk sok téren már a felnőttekéhez mérhető képességekkel rendelkezik. Ügyesen jár, fut és megy fel lépcsőre, kezeit és lábait összehangoltan használja, amit ki is próbálhat a különböző szabadtéri játékok felfedezésével, akár az otthoni kerti mászókán, akár pedig a játszótéren a többi gyermekkel együtt.
Összegzésként
A gyermekek számára a játék tehát új képességeik elsajátításának terét nyújtja, de nem szabad elfelejtenünk, hogy sosem a szülő vagy a szülők nélkül, hanem csak velük együtt, és addig, míg a gyermek örömmel vesz részt benne. Csak addig fejleszt és serkent a játék míg boldogságot okoz, ehhez pedig szükséges a szülők jelenléte, esetleg kisebb vagy nagyobb bevonódása, valamint az is, hogy gyermekünk önmaga határozhassa meg, hogy mivel mennyit játszik, hiszen nálánál jobban senki nem tudja, hogy számára milyen a jó játék.
Kapcsolódó cikkeink mozgásfejlődés témában:
Forrás: HáziPatika.com
Kapcsolódó cikkek
