Amelyekkel mérsékelhetjük a náthával járó sok-sok kellemetlen tünetet. Ezekből ajánlunk most a figyelmetekbe néhányat.
Melegítőpárna
Megfázáskor jóleshet egy felmelegített melegítőpárna, amely ellazít, megnyugtat, és a gyermek alvását is nagyszerűen elősegítheti. Mi magunk is készíthetünk természetes alapanyagból (például meggymagból) ilyen párnát, de kifejezetten a fiatalabb korosztálynak szánt – akár gyógynövényekkel kombinált – melegítőpalackokat és párnákat is találunk bőséggel az üzletek kínálatában.
Borogatás, pakolás
A borogatások és pakolások gyógyhatásával Sebastian Kneipp természetgyógyásznak köszönhetően ismerkedhettünk meg, és a módszer manapság reneszánszát éli. A citromos borogatás például nagyszerű gyógyír torokgyulladásra, mert hűsítő és duzzanatcsökkentő hatása van.
Ha gyermekünk torokgyulladását izzadás és láz is kíséri, akkor megpróbálkozhatunk a hidegvizes nyakborogatással (természetesen csak akkor, ha az kellemes számára). Ehhez áztassunk be egy lenvászon kendőt vagy egy pamut textilpelenkát hideg vízbe (amibe előzőleg egy fél citrom levét is belekevertük), és alaposan csavarjuk ki!
Ez kerül fel közvetlenül a beteg nyakára, amire további két réteg: egy nagyobb méretű, légáteresztő köztes kendő és egy vastagabb külső réteg (például törölköző vagy gyapjúsál) következik.
Figyeljünk rá, hogy ne legyen se túl laza, se túl szoros a borogatás, amit 20-30 percig is fennhagyhatunk. Naponta többször ismételhető.
Átdörzsölés
Jótékony hatással lehet a szervezetre a száraz átdörzsölés is, ami segíthet a védekező erők mozgósításában. Ilyenkor – az arc kivételével – óvatosan dörzsöljük át szárazon a gyermek testfelületét! (Mivel erősen frissítő hatású, ezért ne közvetlenül lefekvés előtt végezzük!)
Fagylalt és jégkrém
Ahány ház, annyi szokás. Lehet, hogy első hallásra különösnek tűnik, pedig néhány gyermek ilyenkor a forró tea és leves helyett inkább a hideg dolgokat részesíti előnyben. A fül-orr-gégészek is azt tanácsolják, hogy torokfájás esetén érdemes kipróbálni a hideg jégkrémet, jeges nyalókát vagy lehűtött teát, hiszen azok érösszehúzó és fájdalomcsillapító hatásúak, így mérsékelhetik a kellemetlen tüneteket.
Sós vizes orrcsepp
A megfázás egyik kellemetlen velejárója az orrdugulás, ami a gyermekek esetében különösen gyorsan kialakulhat, hiszen ekkor még szűkek az orrjáratok. A náthás csecsemő és kisgyermek nem kap levegőt, nehezebben fog enni, és az éjszakái is nyűgösebbek lesznek. Fontos tehát, hogy mihamarabb átjárhatóvá tegyük az orrjáratait, hogy komfortosabban vészelhesse át a betegséget.
A száraz orrnyálkahártya nedvesítéséhez, valamint az orrváladék fellazításához már csecsemőkorban is használható az úgynevezett fiziológiás sóoldat, aminek nagyon egyszerű a receptje: egy pohár (250 ml) felforralt és testhőmérsékletűre hűtött vízben keverjünk el 3 gramm nem jódozott sót és ¼ teáskanálnyi szódabikarbónát (az ettől eltérő hőmérséklet kellemetlen lehet a gyermeknek). Ebből csepegtessünk az orrlyukakba, majd ezt követően távolítsuk el a váladékot orrszívó segítségével!
Óvodáskorú gyermekeknél jótékony hatású és kipróbálható az orröblítés is, amit szintén fiziológiás sóoldattal és úgynevezett orrmosó készülékkel végezhetünk el (gyógyszertárakban, gyógyászatisegédeszköz-boltokban beszerezhető). A szakmai ajánlások által is támogatott orrmosás nagy előnye, hogy eltávolítja az orrváladékot és a kórokozókat, segít a nyálkahártyát nedvesen tartani, nem utolsósorban pedig az orrmosást követően – az orvos által javasolt – orrnyálkahártya-duzzanatot lohasztó spray is hatékonyabban fejti ki hatását.
Sós vizes gargalizálás
Nagyobb gyermekeknél (8 éves kor felett) tegyünk egy próbát a sós vizes gargalizálással: ehhez 1 dl langyos vízben egy teáskanálnyi sót oldjunk fel! Naponta 3-4 alkalommal kis adagokban gargalizálhat vele a beteg gyermek.
Kamillás inhalálás
Csecsemőknél és kisgyermekeknél nagy óvatosságot igényel a gyógynövények használata – figyelmeztet Csupor Dezső egyetemi docens, ezért a szakemberek csak olyan gyógynövények alkalmazását javasolják, amelyek biztonságosságát az ő esetükben is igazolták. Ilyen például a kamilla, amely már 1 éves kor alatt is kipróbálható, a kisebbeknél fürdőadalékként, nagyobb, jól kooperáló gyermekeknél pedig gőzölés-inhalálás során is bevethetjük. (Az inhalálás egyik speciális formája még az úgynevezett kaptárlevegő-konzerv, ami szintén remek otthoni gyógymód megfázás esetén.)
Inhaláláskor a gyermek hajoljon a gőzölgő folyadékkal teli edény fölé, a fejét és a vállát pedig takarjuk be egy nagy törölközővel vagy lepedővel! Ügyeljünk rá, hogy az edény stabilan álljon (véletlenül se ránthassa magára), és maradjunk végig mellette!
Az inhalálás hatását fokozhatjuk azzal, ha pár óráig a lakásban maradva pihen a kis beteg. Orrdugulás, nátha vagy fejfájás esetén jótékony hatású lehet, ha a gőzölést követően 1-2 óráig egy vékony sapkát is húzunk a fejére.
Figyelem! Inhalálás előtt feltétlenül tájékozódjunk gyermekorvosunknál, mert bizonyos esetekben (például kruppos gyermekeknél) nem tesz jót a meleg, párás levegő belélegzése!
Hársfatea
Készítsünk hársfavirágból teát, ami az egyik leghatékonyabb gyógytea megfázás esetén! Arra azonban figyeljünk, hogy csak 4 éves kortól lehet ajánlani a náthás tünetek enyhítésére – figyelmeztet a Pirulakalauz. Előnye, hogy lágy, semleges íze miatt a gyerekek szívesebben megisszák.
Ha langyosra hűlt a tea, ízesítsük mézzel, amit a népi gyógyászat már régóta javasol a megfázás tüneteinek enyhítésére.
Figyelem! A botulizmus kockázata miatt mézet csak 1 éves kor felett szabad adni a gyermeknek!
Hideg párásítás
A meleg, száraz levegő tovább szárítja a gyermek orrnyálkahártyáját, ami még inkább köhögésre fogja ingerelni, az újszülöttek és a csecsemők esetében pedig könnyen kialakulhat orrnyálkahártya-gyulladás is.
Fűtési szezonban tehát mindig ellenőrizzük, hogy ne legyen túl meleg a gyermek szobájában, és gondoskodjunk a helyiség megfelelő páratartalmáról (hidegpárásítóval, párologtatóedénnyel vagy egy nagyobb, a fűtőtestre helyezett vizes lepedő segítségével)!
Nyitókép: Getty Images