A kisgyermekek testén nem ritkák a kiütések. Számos oka lehet a piros foltoknak, de fontos, hogy mielőbb kiderítsük, mi okozza az elváltozást. A pelenkakiütéstől a rovarcsípésen át a csalánkiütésig sok előidézője lehet a bőrön megjelenő foltoknak.
Ilyen például a pelenkakiütés, ami a csecsemőknél forduló elő – szinte minden gyakorló szülő találkozik vele. Piros, gyulladt foltokat találunk ilyenkor a babapopsin, amelyeket a széklet és a vizelet maró hatása okoz. Ha ilyeneket látunk a kisbabánkon akkor még gondosabbak legyünk, amikor tisztába tesszük: alaposan tisztítsuk le a bőrét minden vizelet- és székletürítés után (lehetőleg minél hamarabb), kenjük be a bőrét popsikrémmel, vagy ha szükséges, akkor a gyermekorvos által felírt gyulladásgátló kenőccsel. Ha ezek után sem múlnak el a kiütések, érdemes másik pelenkával próbálkozni, mert előfordulhat, hogy annak anyagára allergiás a kicsi.
A rovarcsípés is kiütésszerű formában jelenik meg a baba testén, érdemes mindig átvizsgálni a gyereket, főleg, ha a természetben jártunk vele. Szúnyog, méh, pók vagy akár kullancs is okozhat problémát. Az is előfordulhat, hogy egy-egy rovarcsípés allergiás reakciót okoz a gyereknél, ilyenkor azonnal orvoshoz kell fordulni.
A pelenka és a rovar okozta piros foltok mellett ne feledkezzünk meg a kiütéses fertőző betegségekről, mint például a kanyaró, bárányhimlő vagy éppen a skarlát, amelyek többségén a kicsik általában átesnek. Ezek a kiütések általában jól megkülönböztethetőek a már említett elváltozásoktól méretük, elhelyezkedésük, formájuk alapján. Amikor kiütést látunk a kicsi testén, a legfontosabb, hogy igyekezzünk kideríteni, hogy mi okozhatja, s ennek megfelelően lépjünk tovább.
A leggyakoribb (gyermek és felnőttkorban egyaránt) kiütéses probléma, amellyel szintén a legtöbb szülő találkozik, a csalánkiütés. Az urtikária (csalánkiütés) enyhe formájával minden harmadik ember találkozik élete során, de vannak olyan betegek is, akiket hosszú évekig gyötörnek a viszkető bőrtünetek, és minden nap szembe kell nézniük a kirekesztő magatartással is – írja a betegségről az okosgyógyszer.hu.
A testen számos, különböző nagyságú, néha összefolyó, éles szélű, a bőr szintjéből kissé kiemelkedő viszkető csalánfolt jelenik meg ilyenkor, amelyek általában lapos, puha tapintású foltok, és halványvörös vagy fehéres színük van. Az esetek többségében néhány óra vagy nap alatt elmúlnak. A babáknál, gyerekeknél (felnőtteknél pedig nőknél) gyakoribb, mint a felnőtteknél. A csalánkiütés legtöbbször egy allergiás reakció, amelyet számos dolog kiválthat: lehet okozója gyógyszer, élelmiszer, mosószer, tisztálkodási szer, fém, bélféreg, baktérium, kozmetikum vagy éppen a tojásfehérje.
Szót kell ejteni ugyanakkor arról is, hogy nem mindig allergiás reakció eredménye a csalánkiütés: dörzsölés, nyomás, izzadás vagy éppen napfény hatására is megjelenhetnek a kiütések, illetve vannak olyan ételek (káposzta, halak, húsfélék, borok) amelyek szintén okozhatnak ilyen reakciót, ha a bélcsatorna nem tudja lebontani a bennük található hisztamint.
S nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy lelki okok, a stressz, a mentális leterheltség, sokk, trauma is okozhat csalánkiütést. Sokszor nehéz felderíteni (vagy nem is sikerül) a kialakulás okait.
Amennyiben elhúzódó, nem gyógyuló betegségként jelentkezik, akkor az okok felderítésére több módszer és kezelési mód is kínálkozik – ezek nagyon fontosak, mert együtt élni a piros kiütésekkel sem gyerekként, sem felnőttként nem könnyű.
Ezek is hasznosak lesznek:
– Csecsemő- és kisgyermekkori kiütéses betegségek
– Kiütés: a betegség okozza vagy a gyógyszer?
– Csalánkiütés: amikor nem múlik
Kapcsolódó cikkek
