Az allergiás betegségekben szenvedő családok hőn óhajtott vágya, hogy gyermekeiket a saját, nem kevés küszködést okozó panaszaiktól megóvják. Lehetséges-e valamit tenni, hangzik fel minduntalan a kérdés. Mennyi a valószínűsége annak, hogy gyermekünknél is fellép valamilyen allergiás reakció?
Nemzetközi felmérésekből ismert, hogy az allergia genetikailag meghatározott módon öröklődik. Ha a családban nincs allergiás betegség, akkor annak lehetősége, hogy a gyermek allergiás lesz, csak 10-15%. Ha az egyik szülő allergiás kórkép miatt kezelés alatt áll, akkor az utódban 20-40%-ban jelentkezhet ilyen jellegű tünet, ha mindkét szülő, sőt, valamelyik testvér is allergiás, akkor a betegség kialakulásának valószínűsége már a duplájára emelkedik.
A genetikai “hozomány” tehát adott, azonban a környezeti tényezők szerepe sem elhanyagolható. Törekednünk kell arra, hogy a környezeti tényezők átalakításával utódaink toleránsabbá váljanak. Az orvosi kifejezéssel immuntoleranciának nevezett állapot ugyanis befolyásolható.
Nézzük sorra, melyek azok az első lépések, amelyeket megtehetünk akár már a terhesség ideje alatt vagy például az újszülöttkorban. Az orvosi szakirodalom még nem egységes abból a szempontból, hogy megváltoztassuk-e a várandós édesanya étrendjét, hiszen ebben az időszakban az étrendi megkötések károkat is okozhatnak, valamint a felmérések eredményei elmaradtak a várakozástól. A gyermek megszületése után, a szoptatás ideje alatt tartott anyai étrendi megszorítások: a tej- és tojásmentes táplálkozás, szükség esetén a hal, a szója, az olajos mag megvonás már statisztikailag is értékelhető eredményeket hozott az allergia megelőzésben. Az anyatejben ugyanis kimutatható az allergiát okozó fehérjék csekély, mégis, az adott esetben betegséget okozó mennyisége. Az anyatej a maga mennyiségi, minőségi összetételének, immunanyagainak, egyéb védőfaktorainak, emésztőenzimeinek következtében az allergiás betegségek megelőzésének legfontosabb eszköze.
Tehát az allergiás családokban az édesanya azzal tehet a legtöbbet, ha minél tovább szoptat, ha kell, önmaga is diétázik, és gyermekét nem terheli korán mesterséges táplálékokkal. Ez esetben a szilárd ételek csak legfeljebb a második félév során adandók, és a gyermeket a leggyakrabban allergiát okozó tápanyagokkal csak egyéves kor után kínáljuk meg. Ha mindenféleképpen tápszeres kiegészítés szükséges, akkor a gyermek-családorvossal szükséges tanácskozni a megfelelő gyógytápszerek, gyermekpépek kiválasztása érdekében. Léteznek ma már úgynevezett hipoallergén, gyakorlatilag allergénmentes készítmények is.
Mint említettem, a környezet átalakítása is lényeges. Bizony, van amiről le kell mondani. Az allergiás családok száműzzék a lakásban tartott állatokat, a szobanövényeket, a túl sok porfogó dekorációt, és a világért se gyújtsanak rá a cigarettára!
Forrás: Baba Magazin
Kapcsolódó cikkek
