A gyerekek számára az érzelmek, azok felismerése, megnevezése és kezelése egyáltalán nem magától értetődő dolgok (igazából sok felnőttnek sem). Az egyik legfontosabb dolog, amit szülőként megtaníthatsz a gyerekednek, az éppen ez: hogy az érzelmek jönnek-mennek, és ha megéljük őket ahelyett hogy elfojtanánk, ha tudunk róluk beszélni, ha értjük, mi történik épp velünk, amikor elárasztanak az érzelmek, akkor jóval könnyebb könnyebb lesz kezelni őket – különös tekintettel a nehéz érzésekre. Ehhez az első lépcső az érzelmek felismerése és megnevezése. Amit a Weetalkers Instagram-oldal beszédterapeuta szakértői szerint érdemes egészen korán elkezdeni – akár már akkor, amikor a gyermek még beszélni sem tud. Hogy mire már tud majd beszélni, legyenek szavai az érzelmek megnevezésére is.
5 ügyes módszert mutatunk arra, hogyan segítheted a kicsi gyerekedet, hogy később az érzelmeit felismerni és kifejezni, majd ezáltal könnyebben kezelni tudó gyerek, kamasz majd felnőtt legyen belőle.
1. Nevezd meg a saját érzéseidet
Beszélj sokféle helyzetben arról, te hogyan érzel. Ezzel egyrészt a megfelelő szókincset tanítod a kicsinek, másrészt azt is, hogyan ismerheti fel mások érzelmeit, érzéseit. Mondd el neki, mennyire boldog vagy, hogy látod őt, vagy épp mennyire dühít, hogy lekéstétek a buszt. Mennyire csalódott vagy, hogy nincs a boltban a kedvenc csokid, és milyen izgatott a délutáni program miatt. Mesélj neki röviden, lényegre törően és érthetően az érzéseidről amikor csak tudsz.
2. Amikor mesét olvastok, beszélj az érzelmekről
Ha elolvastátok a mesét, nyugodtan lapozgassátok még egy kicsit a könyvet, és meséld el, hogyan éreznek az egyes szereplők. De ezt akár a mese konkrét elolvasása helyett is megtehetitek, akár a már unásig „olvasott” képeskönyvekkel is: meséld el neki, mi látszik a szereplők arcán, szerinted hogyan érezhetik magukat. Legyél kreatív, és segítsd őt azzal, hogy azt is elmondod, miből gondolod, hogy az adott szereplő úgy érez, ahogy mondod.
3. Az állatok is éreznek
Séta közben beszélhettek az állatokról is: ahogy a kiskutya meglepődött, amikor közel ment hozzá egy kisgyerek biciklivel, vagy a madár kíváncsian fürkészi, mi lehet az elhagyott zacskóban, de túl félénk ahhoz, hogy közelebb merészkedjen.Itt is segít, ha elmondod neki, mi történik éppen, és ebből te mire következtetsz, hogy érezheti magát az állat, milyen érzelem lehet a viselkedése mögött.
4. Mesélj a rajzfilmhősökről
Nem csak a könyvből olvasást lehet még érdekesebbé és hasznosabbá tenni azzal, ha beszélgettek a szereplőkről – ez ugyanúgy a része lehet a tévében (telefonon, tableten) látott mesék esetén is. Ha néz a gyerek mesét, legjobb, ha azt közösen tudjátok nézni (az életkoránk megfelelőt, természetesen), és segíted őt néha egy kis magyarázattal: mi történt, és milyen érzelem állhatott mögötte. Nem kell végig kommentelni a mesét (sőt, ha túltolod a magyarázást, attól bizony kevésbé lesz élvezetes a dolog), de ha időnként közbevetsz egy-egy észrevételt, vagy a végén együtt összefoglaljátok, azzal extra értéket adhatsz a képernyőidőnek. Ha még kicsi, akkor te mesélj neki, ha már nagyobbacska, akkor kérdezgetheted, ő mit gondol, ki mit érezhetett, de ne várd tőle, hogy tökéletes választ adjon a kérdésekre, és ne javítgasd ki arra, ami szerinted a helyes válasz. Reagálj arra, amit mondott, értékeld az észrevételét, és ha neked más ötleted van, tedd hozzá, hogy te pedig így látod.
5. Nevezd meg az ő érzelmeit
Segíts a kicsi gyermekednek is, hogyan „címkézheti” azt, amit érez, és biztosítsd róla, hogy rendben van így érezni. És hogy ott vagy neki, hogy segíts. Mondhatod, hogy biztosan szomorú, mert haza kell már indulni a játszótérről, vagy dühös, hogy elvette a labdát tőle a barátja. És tegyél hozzá valamit, amivel oldhatod a helyzetet, és biztonságot, támogatást adhatsz neki, mondjuk hogy itt vagy, hogy segíts neki, vagy hogy néha te is érzel így, esetleg hogy máskor majd máshogy alakítjátok a dolgokat – a lényeg, hogy segíts neki felismerni a saját jó és nehezebb érzéseit is.
Miért fontos, hogy beszélj az érzelmekről?
Nagyon sok mindent tanulnak a gyerekek ebből az egyszerűnek tűnő dologból – mutatjuk, miket.
- Az érzelmi szókincs nagysága kutatások szerint szorosan összefügg az érzelmi kompetenciával, vagyis aki beszélni tud az érzelmeiről, az jó eséllyel jobban tudja kezelni azokat.
- Segít megérteni a gyerekeknek, hogy az érzelmek állandóan változnak, ideális esetben nem befolyásolnak bennünket tartósan és hosszú távon
- Azt is segít megérteni, hogy sokan sokféleképp érezhetnek bizonyos helyzetekben, és nem mindenki reagál ugyanúgy
- Az érzelmi szókincs bővülése segít önmagukat és másokat is jobban megérteni
- És a másokhoz való kapcsolódást is megkönnyíti
Forrás: Instagram.com/weetalkers, brookings.edu
Kapcsolódó cikkek
