„Nagykarácsony immár eljő” – ugrott be hirtelen Weöres Sándor versének egyik sora, amikor október közepén egy ismerősöm lelkes üzenetben ecsetelte, hogy több raklapnyi adventi naptár érkezett az ikonikus svéd bútoráruházba. Úgy tűnik, lélekben már kezdhetünk felkészülni az ünnepekre…
Jó üzlet a karácsony
Angol nyelvterületen a christmas creep kifejezéssel illetik azt a kereskedelmi jelenséget, amikor már jóval a hagyományos – nálunk jellemzően az adventtel induló – karácsonyi ünnepi szezon kezdete előtt kikerülnek a karácsonyi tematikájú termékek az üzletek polcaira.
Ezzel az ügyes húzással pedig októbertől decemberig nyújtják azt a vásárlási időszakot, amit arany negyedévnek is neveznek – és valóban aranyat érhet ez a három hónap, hiszen sokan már ekkor elkezdik tervezgetni az ünnepi menüt és dekorációt, és elindulnak az első ajándékbeszerző körutakra is.
Settenkedő ünnepek
Bevallom, én bizony októberben még kellemes őszi hangulatban kortyolgatom a sütőtökös lattét, és úgy látom, hogy a szülők többsége ilyenkor inkább azzal van elfoglalva, hogy szőlőt-diót vigyen az óvodai szüreti mulatságra, a kisebbekkel faleveleket gyűjtsön az iskolai technikaórára, és bejárja a várost, hogy a legszebb, legtökéletesebb gesztenyéket kaparinthassák meg.
És még ott a csodás Márton nap a lámpás felvonulással, az ősztől való búcsúzással… Ám váratlanul mintha valami különös időhurokba kerülnénk, mert a boltokba, üzletekbe belépve azzal szembesülünk, hogy a halottak napi mécsesek, koszorúk és krizantémok szomszédságában hipp-hopp ott teremnek a karácsonyi dekoráció elmaradhatatlan kellékei.
Az adventi naptárak, a csillogó karácsonyi díszek, angyalkák, fahéjas narancs illatú ünnepi gyertyák, hatalmas girlandok, kerti rénszarvasok és felfújható mikulások padlótól plafonig csüngenek mindenütt, az édesség részlegeken pedig haptákban állnak a csokimikulások.
Neked is úgy tűnik, mintha egyre hamarabb kellene elkezdeni készülnünk a mikulásra és a karácsonyra? Mintha a hónapok és évszakok megszokott ritmusát parancsszóra kellene átütemezni?
Kicsit olyan érzésem támad ilyenkor, mintha azonnal karácsonyi hangulatba kellene öltöztetni a szívünket, a színes avarban sétálva, kezünkben a kész gesztenyefigurákkal, a sütőben az illatozó sütőtökkel és gesztenyével.
Hol megütközünk, hol meglepődünk, hol meg csak jót derülünk az ősszel beköszönő mikulásokon és a korai karácsonyi dömping láttán, de ez a végtelenre nyújtott konzumidőszak nem az ünnepi készülődés izgalmát adja, sokkal inkább nyomasztóan hat ránk.
De mi a helyzet a gyerekekkel?
Októberi mikulások, szevasztok!
Emlékszem, milyen megdöbbenést keltett a négyéves fiamban, amikor egy verőfényes október végi nagybevásárláskor egyszer csak szembetalálkozott az első csokimikulásokkal egy nagyáruházban.
Bár legbelül már sejtette, hogy december 6-án talán nem egy nagyszakállú, idős bácsi teszi bele a kifényesített csizmába az apró kis meglepetéseket, de ez a váratlan találkozás mégis nagyon lelombozta, és kérdések sokaságát indított el benne.
Gondolj csak bele! Egy kis óvodás még nem képes a fogalmi gondolkodásra, az ismereteit az általa látható, hallható és megtapasztalható dolgokból csipegeti össze. Az idő egy megfoghatatlan dolog számára, ezért hiába is magyarázod neki, hogy a mikulás majd csak 10 hét múlva érkezik.
Számára a boltok polcairól rákacsintó csokifigurák az ünnep és a találkozás azonnaliságát jelentik.
Nehéz okosan egyensúlyozni, amikor a kirakatokból, katalógusokból és reklámokból özönlő karácsonyi hirdetések novemberre már mindannyiunkat betemetnek, mégis jó lenne megőrizni a mikulás és karácsony varázsát egy kis titkos dobozba zárva. Türelemmel és lélekben lassan építkezve felkészülni ezekre az ünnepekre, hogy valóban különleges helyet foglaljanak majd el a szívünkben.
Nyitókép: Getty Images
Kapcsolódó cikkek
