A huszonöt éves Elektra csak Jászai Mari-díjas édesanyjának, Papadimitriu Athinának árulta el, hogy jelentkezett az RTL énekes tehetségkutató műsorába. Nem ez volt az első alkalom: tavaly szeptemberben a Sztárban Sztár című show-ban próbálta ki magát, oda is édesanyja kísérte el: “jó kis torka van”, fogalmazott akkor a színésznő a lányával kapcsolatban a kamerák előtt. Elektra akkor még Magyar Réka néven futott, és egészen más frizurát viselt: jól látszik, hogy a sikertelen próbálkozás után talpra állt, húzott egy vonalat, és új identitást teremtve magának pattant vissza a lóra.
Magyar Elektra – Fotó: RTL
“Szóval, nekem… nyilván… nagyon… nehéz, hogy van két ilyen testvérem, és most is úgy jöttem ide, hogy tudtam, hogy itt a Nóri, és úgy éreztem, hogy nekem hatszor jobban kell teljesíteni, mint bárki másnak. Úgy jöttem be a színpadra, hogy már sírtam…” – árulta el, mikor végre szóhoz jutott a zokogástól. – “A legnagyobb nehézségem az életben, hogy ez a mondatot ezerszer megkaptam: csodálatos, tehetséges, gyönyörű, csak… itt állok megint: csodálatos, CSAK…”
Később Elektra azt is elárulta, hogy bántalmazott gyerek volt: általános iskolában folyamatosan csúfolták amiatt, hogy ducibb, mint két híres nővére, akiket akkor már láttak a tévében. Kinevették és megalázták, hogy kevésbé szép, kevésbé vékony és talán kevésbé tehetséges is. “Nekem ebből fel kellett állnom” – mondta ki Elektra. Trokán Nóra megerősítette, hogy ez a húga nagy csomagja, amit eddig még nem tudott letenni, de minden erejével dolgozik rajta. Ők pedig igyekeznek segíteni ebben… Jól látszik, hogy valóban így van: kemény önismereti munkáról árulkodtak Elektra szavai.
Világossá vált: szombaton azt nézhette végig ország-világ főműsoridőben, amit terápiás helyzetben csak a segítő lát: amikor szembenézünk az egész életünket végigkísérő traumatikus sémánkkal, ám hiába próbáljuk magunk mögött hagyni, az egyelőre ragaszkodik hozzánk. Aki járt már terápiába, tudja, milyen érzés ez: ennél sebezhetőbb már nem lehetsz. Egy ország érzett együtt a fiatal lánnyal, akit a zsűri hiába próbált vigasztalni, hogy eljön majd az áttörés, ha nem akarja már ennyire görcsösen, ő csak sírt tovább. Abban a pillanatban nem is a 25 éves Elektra könnyeit láttuk, hanem a kisiskolás, védtelen kis Rékáét, aki épp internalizálta a “nem vagyok elég jó” bénító, fojtogató érzését… és ez az érzés most igazolódni látszott, mindenki – a testvére előtt is – újra.
A ’legkisebb tesó’ szindróma milliók életét nehezíti
A szombati képernyős eseményektől elszakadva felmerül a kérdés: mi történik akkor, ha a legkisebb testvérnek extrán tehetséges és sikeres nagytesó(k) árnyékával kell megküzdenie? Ugyan nem mindenki áll főműsoridőben az egyik legnagyobb kereskedelmi csatorna színpadán, de a “legkisebb tesó szindróma” milliók számára lehet ismerős.
Alfred Adler osztrák pszichiáter, aki az individualpszichológia atyjaként vált ismertté, a személyiségjegyek és az interperszonális viselkedés szempontjából vizsgálta a születési sorrend szerepét. Bár a kutatások találtak esetleges összefüggéseket az egészséggel és a jól(l)éttel pusztán a születési sorrend alapján, nincs tudományos bizonyíték arra, hogy ez véglegesen meghatározza a személyiségfejlődés kimenetelét. Valószínűsíthető, hogy sokkal inkább a megküzdési stratégiánkon és a későbbi viselkedésünkön múlik, mennyire leszünk sikeresek és elégedettek az életben – állítja Adler.
Akárhogy is, a legkisebb, nagytestvérei árnyékában – ugyanakkor védelmében – cseperedő gyerekeknek van néhány gyakori közös jellemzője:
Állandó a figyeleméhség
A szülőknek csak korlátozott energiájuk és figyelmük van, amit a gyerekeiknek tudnak adni. Amikor a legfiatalabb gyerek megérkezik, a szülők esetleg már elfáradtak, netán kiégtek a gyereknevelésben, miközben a figyelem már többfelé oszlik. Emiatt a legfiatalabb családtagnak keményebben kell dolgoznia, hogy megszerezze a szüleik – és idősebb testvéreik – vágyott figyelmét.
Manipulatív vagy leleményes?
A család „örök babáinak” korán meg kell tanulniuk, hogyan hívják fel magukra a figyelmet a családon kívül is, hiszen – koruknál fogva – elmaradnak testvéreik mögött a kompetenciát igénylő területeken: lassabban futnak, ügyetlenebben rajzolnak, többször elesnek biciklizés közben. Emiatt aztán sokszor manipulatívnak tartják őket, pedig csak leleményesek.
Szeretetteljes és bájos
A legkisebb testvér tudja, hogy legfőbb fegyvere a gyermeki bája, és felnőttként is sokszor élhet vele. Ugyanakkor senki sem haragszik rá, mert rengeteg szeretetet tud adni – és azt igényli is.
Ráhagyás és elkényeztetés – kárpótlás gyanánt
A szülők gyakran felismerik, hogy legkisebbjük utolsó a sorban – nem csak a rájuk fordított figyelem kevesebb, de szinte csak a nagytesók levetett holmijai jutnak nekik – ezért tudat alatt kárpótolni próbálják őket. Van, amikor elkényeztetik “a babát”, illetve az is előfordul, hogy ráhagynak dolgokat: nem szembesítik például azzal, ha rossz úton jár, hanem igyekeznek irracionális döntéseiben is támogatni.
Sokáig gyerekszerepben maradhat
Nemcsak a szülők, de a nagy testvérek érdeke is, hogy a legkisebb tesó sokáig gyerekszerepben maradjon, hiszen így ők lehetnek a nagyok, a kompetensek, a felelősek. Így viszont a legkisebb testvér későn vállal felelősséget sok esetben, és akár még harmincévesen is másokat tesz felelőssé saját rossz döntéseiért.
Szabályszegő és maga útját járó
Régi vicc, hogy az első gyereknél az anya kifőzi és sterilizálja a cumit, a másodiknál megmossa, a harmadiknál pedig szól a kutyának, hogy hozza vissza. Valóban, a szabályok az évek során – ahogy a szülő fárad – meghajlanak, és a legkisebb gyerek sokszor nagyobb szabadságban él, mint idősebb testvérei – állítja Adler. Ha azonban túlféltik, túlóvják őt, akkor hamar lázadni fog és kitör, a maga útját járja, akár a családtól elszakadva, ha kell.
Erős megfelelési kényszer és kitartás a végletekig
Végül, de nem utolsósorban, a pszichiáter említi azt is, amit Elektra esetében is látott a közönség: a család legkisebbje rendszerint erős megfelelési kényszerrel él. A végletekig hajlandó küzdeni azért, hogy céljait elérje és bizonyítsa: ő is ér annyit, mint “a nagyok”.
Azt, hogy mi lesz Magyar Elektra Réka sorsa, persze nem tudjuk, hiszen sem szakmailag, sem emberileg nem látjuk a teljes képet, és jósok sem vagyunk. Lehetséges, hogy egy nap épp a traumáiból kovácsol majd tőkét – a krízisnek van egy ilyen transzformációs ereje –, és lenyűgöző, egyedi produkciót tesz le az asztalra. Benne van a pakliban, hogy fantasztikus sikereket ér el, de nem énekesnőként, hanem mondjuk séfként vagy festőként – ki tudja, mi minden van még benne, amit eddig nem látott meg, mert görcsösen a színpad irányába koncentrálta energiáit.
És igen, az is lehet, hogy bérszámfejtő lesz, és csak céges karaoke-partykon villantja majd meg a hangját, de ő lesz a legboldogabb, legkiegyensúlyozottabb ember a világon azért, mert bátran szembenézett a traumáival, és végtelen lelki erővel letette azok bénító, korlátozó utóhatásait. És ez talán nagyobb eredmény, mint megnyerni a The Voice-ot… a legtöbbünk egész életében ezen dolgozik.
Kapcsolódó cikkek
