A gyors ütemű testi változások, a hormonális átalakulás és az életmódbeli változások mind megnövelik a szervezet tápanyagigényét – különösképp a vasét.
Fotó: Getty Images – South_agency
Ebből adódóan a tinédzserkorban különösen könnyen alakulhat ki vashiány, ami, ha nem ismerik fel időben, akár vashiányos vérszegénységhez is vezethet, amit szerencsésebb lenne megelőzni.
A leggyakoribb tünetek – mint amilyen például a fáradtság, a gyengeség vagy a koncentrációzavar – sokszor a tinédzserkor természetes velejáróinak tűnnek, ezért kiemelten fontos tisztában lenni a lehetséges okokkal és a korai jelekkel.
Kik a leginkább veszélyeztetett kamaszok?
1) Vegetáriánus vagy vegán étrendet követők
A növényi táplálékokból származó vas (az úgynevezett nemhemvas) felszívódása jóval kisebb mértékű, mint az állati eredetű hemvasé. Ha a kamasz étrendjéből hiányoznak a húsok, belsőségek, tengeri halak, és nem pótolja a vasat tudatosan (C-vitaminban gazdag ételekkel kísérve, vastartalmú növényekkel), akkor fokozottabb a vashiány kialakulásának veszélye.
2) Felszívódási zavarban vagy növekedési rendellenességben szenvedők
Bizonyos emésztőrendszeri problémák – például a lisztérzékenység vagy a krónikus gyulladásos bélbetegségek – akadályozzák a vas megfelelő felszívódását. Emellett, ha a növekedés üteme rendkívül gyors, a szervezet vasigénye is ugrásszerűen megnőhet, olyannyira, hogy azzal a mindennapos táplálékbevitel nem mindig tud lépést tartani.
3) Menstruáló lányok, különösen rendszertelen ciklus esetén
A lányoknál a menstruáció miatt ugrik meg igazán a szervezet vasszükséglete. Rendszertelen, gyakori vagy elhúzódó havivérzés esetén a vashiány előfordulási aránya elérheti akár a 9-11%-ot is. Ebben az életszakaszban a vas pótlása nemcsak a fizikai, hanem a pszichés jólét miatt is kiemelt fontosságú.
4) Elhízott serdülők
Több tanulmány is igazolta, hogy az elhízott kamaszoknál gyakrabban fordul elő vashiány. Ennek oka részben az, hogy az elhízással járó gyulladásos állapot csökkenti a vas felszívódását és hasznosulását, másrészt ezeknél a fiataloknál gyakori a nem megfelelő, vitaminokban és ásványi anyagokban szegény étrend.
5) Intenzíven sportoló fiatalok
A sport önmagában nem okoz problémát, sőt, kimondottan támogatja a testi fejlődést – azonban a fokozott izomműködés, az izzadással járó ásványianyag-veszteség és a felpörgetett anyagcsere mind növelik a vasigényt. Ha ezt étkezéssel és okosan felépített vaspótlással nem kompenzálja, az intenzíven sportoló tini könnyen vashiányossá válhat, ami nemcsak a teljesítményét rontja, hanem útját állja a regenerálódásának is.
A vashiány tipikus tünetei:
- állandó fáradtság, kimerültség,
- sápadt arcbőr, bőrszárazság,
- gyengeség, levertség, fáradékonyság,
- koncentrációs nehézségek, tanulási zavarok.
Kevésbé nyilvánvaló, de szintén vashiányt jelző tünetek:
- gyakori fejfájás,
- hideg végtagok,
- szédülés, memóriaproblémák,
- hangulatingadozások, ingerlékenység,
- hajhullás, töredezett körmök,
- nyugtalan láb szindróma, éjszakai izomfájdalom.
Így derül fény a kamaszkori vashiányra
Ha a fenti tünetek közül több is fennáll, érdemes orvoshoz fordulni. Egy egyszerű vérvizsgálattal gyorsan kideríthető a vashiány, és az időben megkezdett, jól felépített vaspótlással helyreállítható az egyensúly.
A laborvizsgálat során a következő értékek adnak átfogó képet a szervezet vasraktárainak állapotáról:
- Szérumvas: a vérben aktuálisan keringő vas szintjét mutató érték.
- Ferritin: a szervezet vasraktárainak telítettségét tükröző laborérték, legkorábban jelzi a vashiányt.
- Hemoglobin- és vörösvérsejtszám: a vér oxigénszállító kapacitásáról ad tájékoztatást.
- Transzferrin-szaturáció: segít megállapítani, mennyi vas áll rendelkezésre a szállításhoz, magas értéke vashiányra utal.
Fotó: Getty Images – Ljubaphoto
Kamaszkori vaspótlás és kiegyensúlyozott étrend
A vas pótlása türelmet igénylő, hosszadalmasabb folyamat, célja a vasraktárak feltöltése. Ehhez legalább 3, súlyosabb esetben 6 hónapra van szükség, a tünetek enyhülésére azonban szerencsére nem kell eddig várni.
A vasban gazdag étrend egyik alappillérét az állati eredetű, úgynevezett hemvasforrások jelentik. Ezek közé tartozik többek között a marhahús, a pulykahús, a csirkemell, a belsőségek, a tonhal, a lazac, a szardínia, a kagylók és a rákok.
A legjelentősebb növényi vasforrásnak számítanak (amiknek köszönhetően nemhemvashoz jut a szervezet) a hüvelyesek (a bab, a lencse, a csicseriborsó), a spenót, a cékla, a brokkoli, a barna rizs, a quinoa és a zabpehely. A gyümölcsök közül vasban gazdag az áfonya, a ribizli, a szőlő, az aszalt szilva, a mazsola, az olajos magvak közül pedig a mandula, a tökmag és a szezámmag kiemelkedő.
C-vitamin, a vas barátja
A C-vitamin (amiben bővelkednek a citrusfélék és a paprika) segíti a vas felszívódását, míg a tejtermékek, kávé, tea csökkentik azt.
Versenyfutás az idővel
Ha a kamasz gyereken megfigyelhetők a vashiányra utaló tipikus és/vagy ritkább tünetek, és a vaspótlás szükségességét vérvizsgálat is megerősítette, fontos mielőbb belekezdeni a hiányállapot megszüntetésébe.
Minél előbb felismerjük és célzottan kezeljük a problémát, annál gyorsabban és hatékonyabban segíthetünk a tiniknek abban, hogy – a testi változások, érzelmi viharok és az iskola diktálta feszített tempó ellenére – energiával telve, jó hangulatban haladjanak a felnőttség felé vezető úton.
Nyitókép: Getty Images – South_agency
Kapcsolódó cikkek
