Iben Dissing Sandahl dán pszichoterapeuta egy szemléletes példával mutatta be előadásában a magyarul pár éve megjelent kötetének, a Fogd a kezem!-nek üzenetét, azaz, hogy miért is olyan fontos a szülők és gyerekeik közötti bensőséges kapcsolat. A saját praxisából származó példában a 11 éves Kristent anyukája vitte el terápiára, mert egy ideje nem tudott közel kerülni a lányához, nem tudott vele beszélgetni, segíteni a problémáiban. Kristen a terapeutával sem állt szóba, így a szakember úgy döntött, ő is csendben marad a fiúval együtt.
A fiú lassan elkezdett feloldódni, először csak dúdolni kezdett, majd lassan beszélni. A terapeuta ugyanezt a módszert javasolta az anyukának is: ne akarjon mindent verbalizálni, hanem nyugodjon le belül maga is, és ebben a nyugalomban maradjon csendben kettesben a fiával, töltsön vele minőségi időt, amelynek során figyeli őt, a rezdüléseit.
A dán terapeuta szerint a gyerekek nagy nyomás alatt vannak, sok stressz éri őket, rengeteg szorongásuk van. Nemcsak az iskola, vagy a családi problémák miatt, hanem a világ is sok nehézséget zúdít rájuk, terrorizmus, klímaváltozás, migráció – ez a gyerekekre is hat. Mindezekre a legjobb ellenszer a szeretetteljes szülő-gyerek kapcsolat. A kiegyensúlyozott, fizikai, érzelmi és szellemi kapcsolat alapja azonban, a felnőtt kiegyensúlyozottsága és sebezhetősége – írja a hvg.hu a eseményről írt cikkükben. Ezekre építhetik saját érzelmi egyensúlyukat később a gyerekek. Ez annál is fontosabb, mert éppen az internet és a közösségi média világa az, ahol a helyes kapcsolódáshoz szükséges mintákat nem tanulják meg.
És hogy mit tehet a szülő? Önismeret, őszinteség, jelenlét, elérhetőség a gyerek számára, figyelem a gyerek iránt. Fontos, hogy tényleg ott legyen a szülő a gyerekének, valóban figyeljen rá, hallgassa meg. Ne akarja őt túlbeszélni, ötletekkel, tanácsokkal és szabályokkal traktálni, ne szakítsa félbe őt, ne öntse rá állandóan a véleményét, élményeit, hanem csak a konkrét problémára reagáljon. Nem könnyű ez – ismerte el Iben Sandahl -, “a saját lányomnál is elrontottam, annyira a saját elvárásaimat szerettem volna viszontlátni benne.” Ebben is segít a csend, amit ha együtt tapasztalunk meg, nem kínos, feszengő, félelmekkel teli. “A szívnek nincs mindig szüksége a verbális kommunikációra” – mondta a terapeuta. Ezért a gyerekeiknek a szülők akkor teszik a legjobbat, ha biztosítják nekik ezt a külső és belső nyugalmat, a közös megpihenést. Akár úgy, hogy csak lefekszenek velük együtt a szőnyegre, és egy ideig bámulják a plafont. “Higgyük el – zárta gondolatait Sandahl -, hogy ha közösen hallgattunk, utána maguktól fognak hozzánk jönni, hogy beszélhessenek is.”
A dán szakembert Deliága Éva pszichológus, integratív gyermekterapeuta követte, aki a Fogd a kezem! kötet előszavát írta. Ő arról a munkáról beszélt részletesen, amit a hozzá érkező családokkal végez. A gyerekük hasfájásával, tikkelésével, keresik meg őt a szülők. Mindkét szakember egyetért abban, hogy amennyiben ki lehet zárni szervi okokat, akkor szinte mindig azt látjuk, hogy a gyerek a tünethordozó, a baj gyökere máshol keresendő és érdemes családi kontextusban közelíteni a problémához.
A magyar szakember szerint a gyerekkori szorongások, pszichoszomatikus tünetek esetén a szülőkkel való közös feltárással oldható meg a probléma.
Gyerekkorban a két legkomolyabb stresszforrás a szakember szerint a válás és az iskolai terhelés. Deliága Éva szerint óriási a különbség az óvoda és az iskola között, míg az oviban még sok mozgáslehetőség van, addig az iskolában rögtön az első osztályban már azt várják el a gyerektől, hogy több órát egy helyben üljön, még a szünetben se szaladgáljon.
“Nem véletlen, hogy épp iskolába indulás előtt fáj a hasa a gyerekeknek, és nem mondjuk a vidámparkban vagy a nyári szünidő alatt.”
A gyerekeknek nincs túl sok eszközük arra, hogy jelezzék, ha szoronganak, ha rosszul érzik magukat, ezért ezekkel a pszichoszomatikus tünetekkel üzennek a szülőknek, a felnőtteknek, akinek ezt meg kell érteniük. A gyerekkel való közös játék, a fizikai élmények azok, amelyekkel a legjobban lehet oldani a feszültséget és megteremteni a bensőséges kapcsolatot.
Kapcsolódó cikkeink:
- A játékos szülőknek nem lesz szorongó a gyereke
- A gyerekek negyede mentális problémákkal küzd
- Minden negyedik gyerek szorong
Forrás: HVG.hu
Kapcsolódó cikkek
