Fotó: GettyImages
Az UNICEF Magyarország kutatást kezdeményezett a magyarországi óvoda- és iskolapszichológiai (ÓIP) hálózat működésének mennyiségi és minőségi felmérése érdekében. Ezek a szakemberek ugyanis kulcsfigurák a gyerekek lelki és mentális egészségének megőrzésében, hiszen az állami ellátórendszerben ők találkoznak először a problémákkal. Az ő feladatuk lenne a prevenció, baj esetén pedig a problémák azonosítása és a szakellátásba való irányítás. Már amennyiben adottak lennének a feltételek. A felmérés eredménye azonban elég elkeserítő.
„Az UNICEF Magyarország számára kiemelt fontosságú ügy a mentális egészség. Az elmúlt években egyre több visszajelzés érkezik szakmai oldalról is, amik megerősítik, hogy a gyerekek egyre rosszabb lelki állapotban vannak. 2021-ben a COVID járvány apropóján már készült ebben a témakörben egy felmérés, akkor a szülőket kérdeztük a gyerekek mentális egészségéről. Most az intézményi pszichológusok kerültek sorra, mert egyre sürgetőbb a probléma és kevés a kutatási anyag. Enélkül viszont nem tudunk változást elérni és a döntéshozók előtt sem tudunk mire hivatkozni. Az óvoda– és iskolapszichológusok helyzetét felmérő friss kutatás eredményeit egy szakmai kerekasztal-beszélgetésen elemeztük, amelyben a Fiatalokért Felelős Helyettes Államtitkár és a Családügyekért Felelős Helyettes Államtitkár is részt vett és egyetértett abban, hogy a helyzet egyre súlyosabb és az ellátórendszer újragondolására van szükség” – mondta el megkeresésünkre Szlankó Viola, az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi igazgatója.
Az óvoda- és iskolapszichológiai rendszer legnagyobb problémái
A kutatás pontokba szedve részletezi az ellátás akadályozó tényezőit, a hosszú felsorolásból pedig úgy tűnik, hogy szinte csak probléma van, aminek nemcsak a szakemberek, hanem a segítségre váró gyerekek is megisszák a levét.
Szakemberhiány és túlterheltség
A KSH jelenleg elérhető adatai szerint 983 teljes állású iskolapszichológus dolgozik Magyarországon. A szakemberek fele pedig több intézményben is ellátja ezt a feladatot. Részben azért, mert az óvoda- és iskolapszichológusok finanszírozott létszámát az óvoda gyermeklétszáma, illetve az iskola tanulólétszáma alapján határozza meg a jogszabály – ötszáz gyermekenként, tanulónként egy fő félállású óvoda- vagy iskolapszichológus foglalkoztatható.
„A jogszabály alapján 500 gyerekre jut egy fő félállású intézményi pszichológus heti 10 órában foglalkoztatva, ami biztosan nem elég. Ez a szakma egy bizalmi kapcsolaton alapul, amihez idő és megfelelő környezet szükséges. A kutatásunk arra is rávilágított, hogy sokszor előfordul, hogy egy szakember akkor tud négyszemközt leülni egy gyerekkel beszélgetni, ha éppen van szabad terem. Ilyen körülmények között rendkívül nehéz a bizalom kialakítása, ami azért is rendkívül fontos, hogy a gyerekek tudják, hogy van hova fordulniuk, ha segítségre van szükségük és meg merjék tenni az első lépést.”
Nincs kapcsolattartás az ellátórendszer tagjai között
A szakemberek egyik legnagyobb problémája az, hogy az óvoda-iskolapszichológia területe – amely szoros együttműködésben kellene, hogy dolgozzon a pedagógiai szakszolgálatokkal és szakértői bizottságokkal, gyermekpszichiátriai ellátóhelyekkel – nem képes erre az ellátórendszer hiányosságai miatt.
A felsőoktatási képzés és a valóság között óriási a szakadék
Miközben az óvoda- és iskolapszichológusok képzése során a prevenció van fókuszban, addig a gyakorlat azt mutatja, hogy alig-alig tudnak erre a területre időt szakítani. A valóságban inkább “tüzet oltanak” és az akut problémákra koncentrálnak, olyanokkal, mint például súlyosabb szorongásos, vagy depressziós tünetek, önsértés, alvászavar, akár öngyilkossági gondolatok, amely területeken viszont gyakran nem elég kompetensek a szakemberek.
Fontos megemlíteni azt is, hogy fontos, a gyakorlatban használható tudást – olyan témák kezelésére, mint pl. bullying – további képzéseken tudnának szerezni, ezek azonban sokszor nagy költséggel járnak.
Pályaelhagyás
A pszichológusok a pedagógusokhoz hasonlóan alulfizetettek, miközben nagy mentális terhelés éri őket. A kutatásban résztvevők közel fele, 48,9%-a két éven belül pályamódosítást tervez. Hasonlóan elkeserítő adat, hogy a válaszadók 44,1 %-a külső okok miatt, és nem elhivatottságból van a pályán.
„Valószínűleg elhivatottan indulnak neki, de aztán szembesülnek a valósággal. Habár sokat lehet tanulni a nehéz esetekből, mégis lehetetlen küldetés ilyen körülmények között helyt állni. Az intézményi pszichológusok a túlterhelés mellett kicsit alárendelt helyzetben is vannak, sokszor nincsenek megbecsülve és számukra is frusztráló, hogy nem tudnak hatékonyak lenni és arra koncentrálni, ami valójában a feladatuk lenne, hogy a megelőzésre és a problémák azonosítására fókuszáljanak” – tette hozzá az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi vezetője.
A gyerekek legjellemzőbb problémái
Amivel az intézményi pszichológusok a leggyakrabban találkoznak munkájuk során, azok a szorongásos vagy magatartási zavarok, valamint a családi harmónia felbomlása miatti változatos tünetek. Ezek mellett azonban egészen súlyos problémákkal is foglalkozniuk szükséges, ilyen a bullying, a depresszió és az önsértés. A megkérdezettek több mint fele találkozott már a problémával.
Intézménytípusonként persze eltérőek a jellemző nehézségek. Míg az óvodában az autisztikus tünetek és családi problémák kiemeltek, addig az általános iskolában az ADHD és kortársbántalmazás jelentős. Középiskolában a szorongás és a depresszió dominál.
Bizonyos esetekben a felmerülő problémák kezelése túlmutat e munkatársak kompetenciáján, ilyenkor az érintettet továbbirányítják, de sokszor ez is bajos. A pszichiátriai és a szakszolgálati kapacitáshiány azt mutatja, hogy az állami ellátórendszer többi szereplője is túlterhelt. A hosszú várólisták és a férőhelyhiány miatt a gyerekek nem kapnak időben megfelelő segítséget – írja az összefoglaló.
„A pszichológiai ellátórendszer összes szereplője túlterhelt és sajnos előfordul, hogy senki nem foglalkozik a gyerekekkel. Persze a nagyon súlyos eseteket befogadja a pszichiátria, de egyebekben magukra maradnak a problémáikkal” – fejtette ki Szlankó Viola, az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi igazgatója.”
Kapcsolódó cikkek
