BTM, BTMN – mit is takar ez a három, illetve négy betű? A rövidítés a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséget jelenti, és olyan gyermekek kapják ezt a besorolást, akik nehezen tudnak beilleszkedni, illetve akik nem úgy teljesítenek, ahogy az életkoruk alapján az elvárható lenne. Ezt akár kiválthatja náluk egy trauma is, például egy közeli hozzátartozó halála, a szülők válása, vagy akár a környezet megváltozása, például egy költözés vagy az óvoda-, illetve iskolaváltás.
Miért lehet a diagnózis BTM?
Azt, hogy a gyermek beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, és így igényel-e különleges bánásmódot, egy szakértői bizottság dönti el. A besorolás oka lehet, ha a gyermek az életkorához képest jelentősen alulteljesít, ha szociális, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, illetve ha a közösségbe való beilleszkedése, személyiségfejlődése nehezített. Azt fontos tudni, hogy a BTM-es, BTMN-es gyermek nem minősül sajátos nevelési igényűnek.
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség egy részről jelenthet részképességzavarokat: ilyen, ha a gyermeknek nehézséget okoz az iskolai tananyag megtanulása, illetve ha elutasítja a tanulással kapcsolatos olyan tevékenységeket, mint az olvasás, írás, számolás.
Emellett kóros nyugtalanságot, túlzott mozgékonyságot, figyelemzavart is jelenthet a diagnózis, ilyen esetekben a BTMN arra vonatkozhat, hogy a gyermek fáradékonyabb, rövid ideig tud egy adott feladatra figyelni, gyakrabban igényel pihenést, szünetet, nem követi az utasításokat, félbehagyja a feladatokat, könnyen elkalandozik a figyelme.
Pozitív fejlődési tendencia
A Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének egy korábbi tájékoztatása szerint A BTM-es tanulók “nehézségei” a fejlődés bizonyos szakaszaiban tehertételt is jelentenek számukra, problémáik leküzdhetők a környezettől – az óvodától, az iskolától, a fejlesztőpedagógiai munkától, illetve a családtól – kapott támogatásnak, illetve a korábbi kedvezőtlen környezeti feltételek módosulásának köszönhetően. Az egyesület szerint a BTM-es gyerekek az ellátórendszer legkevésbé problémás, egyértelműen pozitív fejlődési tendenciát mutató alanyai, akik képesek tanulni, ismeretet elsajátítani, elvárásokhoz alkalmazkodni, azoknak megfelelni, így fejlődésük pozitív irányú.
Árulkodó jelek
A tanulási nehézség általában nem előjelek nélkül jelentkezik. Felhívhatják rá a figyelmet a gyermek átlagtól eltérő mozgásfejlődése, a nagy- és finommozgásnál tapasztalt koordinációs zavarok, a beszédfejlődés késése, ha a gyermek nehezen fejezi ki magát, az esetleges beszédhibák. Ugyanígy árulkodó lehet a gyermeknél a bizonytalan kezesség, ha nem szeret rajzolni, nehezen vagy nem szívesen tanul verseket, dalokat, ha minden csak rövid időre köti le, és fontos jel, ha elutasítja a mesét.
Milyen segítséget kaphat a BTM-es gyermek?
A BTM-es gyerekek számára az iskolában fontos a fejlesztés mellett a befogadás és az együttnevelés is. Segítség lehet a számukra, ha növelik a motivációjukat, fejlesztik a képességeiket és biztosítják számukra a sikerélményt is. A pedagógus feladata a folyamatos segítségnyújtás és ellenőrzés, a gyermek önmagához mért fejlődésének értékelése.
Az iskolán túl otthon is segíthetünk a gyereknek, amelynek alapja a problémák minél korábbi felismerése. Már az óvodában is fontos, hogy rendszeresen konzultáljunk a pedagógusokkal, és egy szakszolgálatot is érdemes lehet felkeresni – például egy nevelési tanácsadót. A gyermeknek nem csak a tanulásban van szüksége a segítségnyújtásra, ugyanilyen fontos az érzelmi támogatás, hogy biztosítsuk elfogadásunkról, és rendszeresen beszélgessünk vele, hogy érezze, hogy számíthat a segítségre.
Kötelező az iskolai fejlesztés
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekkel kapcsolatban született egy törvénymódosítás 2017-ben, amely 2018. szeptember 1-jével lép majd életbe. A módosítás alapján az iskoláknak kötelező fejleszteni a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekeket, az egyes tantárgyak, tantárgyrészek alóli felmentés helyett. A BTMN-nel küzdő tanulók a módosítást követően is részesülnek a kedvezményekben, amelyek előtte is megillették őket. Így számukra a középiskolai felvételi írásbeli feladatainak megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használjanak, a vizsgázók írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehetnek, illetve a szóbeli vizsgát letehetik akár írásban is, a szóbeli vizsga esetén pedig a vizsgázók számára a harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni.
Kapcsolódó cikkeink:
- Részképesség-zavarok a gyerekeknél: tünetek és kezelés
- Összefügg a stresszhormon szintje és a magatartászavar?
- Tanulási és magatartásgondokat is okozhat a terhesség alatti dohányzás
Kapcsolódó cikkek
