Életszakaszok, amikor a legnagyobb az esély az elhízásra

Életszakaszok, amikor a legnagyobb az esély az elhízásra

A nyugati világ egyik legsúlyosabb egészségügyi kihívása az “elhízás-járvány”, amelynek megfékezéséhez Sasvári-Szekeres Anita, az Életmód Orvosi Központ dietetikusa, a gyermek dietetika specialistája szerint teljes szemléletváltásra van szükség már a fogantatástól.

A magyar iskolások ötöde túlsúlyos

Hazánk 2010-ben csatlakozott a Gyermek Tápláltsági Állapot Vizsgálathoz (angolul Childhood Obesity Surveillance Initiative – COSI), majd 2016-ban ismét részt vett a nemzetközi felmérésben. Jó hír, hogy Magyarországon 2010 óta nem nőtt a túlsúlyos és elhízott gyermekek aránya, de minden ötödik magyar kisiskolás még mindig túlsúlyos vagy elhízott. Minden negyedik lány és minden ötödik fiú túlsúlyos vagy elhízott a 7 éves gyermekek körében – írja az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet weboldalán.

A 2016-os nemzetközi felmérésben 31,5 millió, 5-19 éves gyerek adatait vizsgálták meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Imperial College London kutatói: ez alapján Magyarországon a 6-8 éves gyerekek több mint 20 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, ezen belül a fiúknál 20,5, a lányoknál 21,9 százalék ez az arány – ahogy arról korábban a Babaszoba.hu is beszámolt. Ezzel hazánk az erről szóló 200-as világlistán – amely az elején a legrosszabb eredményű országok állnak – a túlsúlyos lányok tekintetében a 99., az elhízott lányok arányát illetően a 85. helyen áll. A fiúknál az 50. és az 54. helyet “értük el”.

Ki számít túlsúlyos gyereknek?

Már gyermekkorban alkalmazható a testtömeg-index (BMI), mint mérőszám, azonban a szakemberek gyakran inkább a testzsír meghatározására törekszenek valamilyen noninvazív módszerrel. gyermekkorban elsősorban percentilis táblázatot használunk a tápláltsági állapot meghatározásához. Ezeket a táblázatokat és görbéket sok ezer gyermek adatainak megfigyelésével összesítette a Központi Statisztikai Hivatal, és arra ad választ, hogy a magyar baba magasságának és súlyának fejlődése miként oszlik meg.

Esetenként a bőrredő mérés is alkalmazható, amikor rendszerint öt ponton megmérik a bőrredő vastagságát és megfelelő képlettel kiszámítják a testzsír mennyiségét. Gyermekkorban fiúk esetében akkor beszélünk túlsúlyról, ha 25 % fölötti a testzsír aránya, lányoknál pedig akkor, ha meghaladja a 30%-ot.

Rizikós életszakaszok

A szakértők szerint vannak bizonyos, az elhízás szempontjából veszélyes életszakaszok, amikor érdemes még inkább odafigyelni a kockázati tényezőkre.

1. Intrauterin (méhen belüli) élet

Elég csak arra gondolni, hogy a cukorbeteg anyák magzata nagyobb súlyú, hiszen az inzulinnak jelentős hatása van a méhen belüli életben kialakuló zsírsejtszámra és a növekedésre. Vagyis egyáltalán nem mindegy, hogy a kismama hogyan táplálkozik: egy túlsúlyos vagy elhízott anyának nagy valószínűséggel nagyobb súllyal fog megszületni a gyermeke és ez már intő jel.

2. Csecsemőkor

Egyre nagyobb a hat hónaposnál fiatalabb, tápszerrel táplált csecsemők aránya a szoptatottakhoz képest, ezáltal sokaknál nem érvényesül az anyatej elhízást csökkentő hatása. Azonban tévedés azt gondolni, hogy a modern tápszerek mindenképpen elhízást okoznak, inkább a túletetés jelentheti a problémát, ami anyatejjel és tápszerrel is megtörténhet. Sok szülő hajlamos azt gondolni, ha sír, bizonyára éhes a baba. Ezért aztán minden alkalommal megetetik gyermeküket, függetlenül attól, valóban éhes-e, esetleg más problémája van, esetleg egyszerűen csak unatkozik. Mindez nagyon kockázatos lehet, hiszen könnyen rögzülhet a babánál, hogy a problémákra az étel jelenti a megoldást.

3. Prepubertás és kamaszkor

Bizonyos tanulmányok szerint kora gyermekkorban és kamaszkorban különösen nagy rizikónak vannak kitéve a gyerekek az elhízás szempontjából, mert ebben a két növekedési szakaszban kalóriában gazdag, túl bőséges étkezéssel (és a kamaszok közt divatos junk food-dal) megsokszorozható a zsírsejtek száma. Ez a teória azonban a mai napig vitatott, hiszen – bár az nem vitás, hogy a súlytöbblet kialakulásánál megnő a zsírsejtek tömege – az eddigi kísérletek inkább azt igazolják, hogy elsősorban az intrauterin életben, illetve valamivel a születés utáni időszakban növekszik a zsírsejtszám. Ezen elmélet hívei úgy vélik, hogy “csak” a zsírsejtek térfogata, a zsírsejtben elraktározott triglicerid az, ami súlygyarapodás esetén növekszik.

Elhízott gyerek – kövér felnőtt

A gyermekkori elhízás és a felnőttkori túlsúly között egyértelmű az összefüggés. Egyes kutatások szerint már kétéves kor előtt kiderül, hogy valakiből túlsúlyos felnőtt lesz-e. Ezernél is több túlsúlyos gyermeket és kamaszt vizsgáltak meg, és az derült ki, hogy a túlsúlyos kamaszok fele már kétéves kora előtt is túlsúlyos volt, ötéves korára már a vizsgáltak 90 százaléka, tízévesen pedig már mindegyikük.

– A gyermekkorban jelentkező rizikófaktorok – bár valójában nem okoznak tünetet – bizonyítottan jelentkeznek. Azoknál az elhízott gyerekeknél, akiknek nincs endokrin betegségük, akik egyszerűen az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód miatt híztak el, már találkozhatunk másodlagos zsíranyagcsere zavarokkal. Ezen kívül nagy arányban alakul ki náluk a megzavart cukoranyagcsere, ami a tünetmentes ugyan, de a 2. típusú cukorbetegség előszobáját jelenti – ismerteti Sasvári-Szekeres Anita, az Életmód Orvosi Központ dietetikusa, a gyermek dietetika specialistája.

– A szülőknek ilyenkor nem szabad homokba dugniuk a fejüket, azzal segítenek a legtöbbet a gyermeküknek, ha szakértő irányítással, tehát személyre szabott étrenddel és mozgásprogrammal megpróbálják normalizálni a testsúlyt.

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: Életmód Orvosi Központ