Az egyetem honlapján közölt tanulmány elkészítésében 395 személy vett részt, akiken az ELEMENT (Early Life Exposure in Mexico to Environmental Toxicants) nevű projekt keretében mintegy 25 éven át végeztek megfigyeléseket.
A vér ólomszintjét a résztvevők 1-4 éves korától mérték és kiszámolták a korai gyerekkorra elérhető halmozott értéket. 9 és 18 éves koruk között egy alkalommal hét napon keresztül megfigyelték alvásuk átlagos hosszát, tagoltságát és az alvás közbeni mozgásukat.
“Összefüggéseket találtunk a korai gyerekkor során ólomnak való kitettség és az alvás idejének lerövidülése között felnőttkorban” – mondta Erica Jansen, a Michigani Egyetem kutatója. “Azok, akik a vér ólomszintjét tekintve a felső 25 százalékba tartoznak, átlagosan 23 perccel kevesebbet alszanak, mint az alsó 25 százalékba tartozók” – tette hozzá.
Ráadásul a magasabb halmozott ólomértékek esetében jellemző volt az alvási minta töredezettsége és az alvás közbeni gyakoribb mozgás a 14 évnél fiatalabbak esetében.
Hogy pontosabban megértsék, milyen problémákkal küzdhetnek azok a fiatalok, akik gyerekkorukban magasabb ólomszint hatásainak vannak kitéve, a kutatók további elemzéseket végeznek, amelyek során újabb markerek segítségével analizálják az alvás minőségét és nehézségeit.
A tanulmányt a Journal of Clinical Sleep Medicine című szaklapban mutatták be.
Kapcsolódó cikkeink:
- Alvásproblémák: a szennyezett levegő is okozhatja
- Példamutatással javíthatsz a gyerek alvásminőségén
- Lehet, az utcalámpák miatt nem alszol jól
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkek
