Gyerek

Ez is hatással lehet a későbbi jobb osztályzatokra

Számos tényező befolyásolja az iskolai teljesítményt - csak néhány ezek közül a tanítás módja, az egyéni igények, hogy ezek hogy közelítenek a tanítás módjához, a szülők, a társadalmi-gazdasági háttér.
2021. Július 15.
Ez is hatással lehet a későbbi jobb osztályzatokra (Fotó: Getty Images)

És mi a helyzet azzal, hogy mennyire élvezzük az iskolát? Egy új, az npj Science of Learning című folyóiratban megjelent tanulmány, amelyet Tim Morris vezetett a Bristoli Egyetemtől, éppen ezt a tényezőt vizsgálta. A kutatók megállapították, hogy jelentős hatással van az iskolai eredményekre, hogy hatéves korban mennyire élvezik a gyerekek az iskolát, és ez még évekkel később is észrevehető volt – írja a Research Digest.

A tanulmány készítői az Avon Longitudinal Study of Parents and Children nevű vizsgálat adatait használták, amely 1991-től kezdve követte a résztvevő szülőket és a gyermekeiket. A gyerekeket hatéves korukban kérdezték meg arról, hogy tetszik-e nekik az iskola – hat hónappal azelőtt, hogy további kérdéseket kellett megválaszolniuk a témában.

Az iskolai eredményt 16 éves korukban vizsgaeredményekkel mérték, a kutatók pedig további adatokat is belevettek a vizsgálatba, mint a nemet, születési hónapot, az etnikia hovatartozást, a kognitív képességeket nyolcéves korban, az anya iskolai végzettségét, és a szülők társadalmi-gazdasági helyzetét. A résztvevő anyák arról is beszámoltak, hogy gyermekeik mennyire kedvelik a tanáraikat, akik hatéves korukban tanították őket, a gyerekek pedig arról válaszoltak meg kérdéseket, hogy mennyire boldogok vagy idegesek, így adva képet a saját temperamentumukról.

Nyolcéves koruktól kezdve a gyerekek olyan kérdéseket is megválaszoltak, hogy mennyire magabiztosak a munkájukat és az intelligenciájukat tekintve, mennyire boldogok a barátaik számát és a barátságaik minőségét tekintve. A kutatók emellett vizsgálták az otthoni tanulási környezetet is, olyan kérdésekkel, mint hogy a családok hogyan tanították a színeket, a nyelvet, a számokat, a formákat, a méreteket a gyerekeiknek.

Nem volt kapcsolat a szülők társadalmi-gazdasági helyzete és aközött, hogy a gyerekek mennyire élvezték az iskolát. A magasabb kognitív képességű gyerekek jobban szerették az iskolát, és a lányok kétszer nagyobb valószínűséggel számoltak be ugyanerről, mint a fiúk. Azok a gyerekek, akik szüleik szerint kedvelték a tanáraikat, kilencszer nagyobb eséllyel mondták azt, hogy szeretik az iskolát, és jobban élvezték azok is, akik magabiztosak voltak a munkájukat tekintve.

Annak, hogy a gyerekek élvezték az iskolát, nem csak rövidtávú hatásai voltak. Akik hatéves korukban erről számoltak be, átlagosan 14,4 ponttal többet értek el a GCSE-teszten (General Certificate of Secondary Education, Angliában, Walesben és Észak-Írországban teszik ezt a vizsgát a diákok 16 éves korukban – a szerk.), ami két osztályzatnyi különbségnek felel meg. Ez még abban az esetben is így volt, amikor a kutatók kontrollálták az oktatási teljesítményhez kapcsolódó egyéb tényezőket. Valójában az, hogy hatévesen élvezték-e a gyerekek az iskolát, ugyanolyan jó előrejelzője volt az iskolai teljesítményüknek 16 éves korukban, mint más tényezők (például a nem vagy a társadalmi-gazdasági helyzet).

Az eredmények azért tűnhetnek ígéretesnek, mert ez a tényező potenciálisan jobban módosítható, mint a társadalmi-gazdasági tényezők. Az iskolával kapcsolatos pozitív érzéseket elősegítő közbeavatkozások megtervezése jelentős hatással lehet a teljesítményre, több éven át.

A kutatók azonban megjegyzik, hogy az eredményeiket nem lehet egy végeleges módnak tekinteni az oktatásban tapasztalható egyenlőtlenségek kezelésében, hiszen ez a kérdés ennél egyértelműen összetettebb és többrétű. Azonban ez is lehet egy szelete.