A kooperatív játék az utolsó a hat játékszakasz közül, amit Mildred Parten szociológus írt le. Ebben a játékszakaszban a gyerekek már interakcióba lépnek egymással, és együttműködnek másokkal egy közös cél vagy ok miatt.
A Healthline szerint a kooperatív játék azért is fontos a gyerekeknek, mert ez azt jelenti, hogy rendelkeznek azokkal a készségekkel, amelyekre később szükségük lesz az együttműködéshez az iskolában és más tipikusan szociális környezetben, mint például a sport során.
Ahogy nincs két egyforma gyerek, úgy a játék egyes szakaszain is más-más ütemben haladhatnak, de általában négyéves-ötéves koruk körül kezdenek bekapcsolódni a kooperatív játékba.
Ez a játék lehetővé teszi, hogy a gyerekek együtt dolgozzanak egy közös cél érdekében – ezt elő lehet segíteni azzal, ha olyan eszközöket és játékokat biztosítunk a gyereknek, amik segítik az együttműködést. Például együtt használhatják a játszótéri játékokat, a kertben együtt ültethetnek, homokvárat építhetnek. A benti játék során például együtt építőkockázhatnak, közösen játszhatnak el egy történetet babákkal, bábokkal és figurákkal, vagy utánzós-/szerepjátékokat játszhatnak, például boltosat, orvosi rendelőset stb. De az olyan közös játékok is elkezdhetik érdekelni őket, mint azok a kártya- vagy társasjátékok, amikben együtt dolgoznak egy közös cél vagy pont eléréséért, vagy az együtt alkotás, közös kirakósozás.
A kooperatív játék során pedig számos készségük fejlődik.
Együttműködés. Az együttműködés egy olyan alapvető készség, amire otthon, az iskolában és bármilyen közösségben is szükségük lesz a gyereknek. Azok a játékok, amelyek elősegítik az együttműködést, meg tudják mutatni, hogy mennyire szórakoztató lehet, ha együtt játszanak, együtt dolgoznak egy célért, és azt mennyivel könnyebben érhetik el, mint önállóan.
Kommunikáció. A kooperatív játék során a gyerekeknek tudniuk kell kifejezni, hogy mire van szükségük, mit szeretnének elérni, és meg kell hallgatniuk azt, hogy másoknak mire van szükségük és mire vágynak. Ahogy nőnek és fejlődnek, a játékon keresztül egyre jobban megtanulják finomítani a kommunikációs készségeiket.
Empátia. A kooperatív játékokban a gyerekeknek különböző szerepeket kell játszaniuk. Miközben a szerepeket és a szabályokat megbeszélik, megértik, megtanulják azt is, hogyan próbáljanak meg más szemszöge alapján gondolkodni, hogy mindenkinek jó legyen a játék. Az empátia egyik legkorábbi formája annak a felismerése, hogy a különböző emberek másképp élik meg ugyanazokat a helyzeteket.
Bizalom. A játék során a gyerekek szerepeket osztanak ki egymásnak és szabályokat állítanak fel – és bízniuk kell abban, hogy ezeket mindenki betartja, és megtanulni értékelni a többiek erősségeit és hozzájárulását.
Konfliktuskezelés. Az, hogy elérik a játék kooperatív szakaszát, még nem jelenti azt, hogy a játék során nem tapasztalnak konfliktusokat. Épp ellenkezőleg: ez a típusú játék általában bőséges lehetőséget jelent arra, hogy gyakorolják a konfliktuskezelési képességeiket. Meg kell tanulniuk hatékonyan kommunikálniuk a problémájukat, és a többiek számára is elfogadható és működőképes kompromisszumot, megoldást találni.
(Forrás: healthline.com)
Kapcsolódó cikkek
