Gyerek

Hogy lehetne javítani az iskolai menzán?

Nem mindegy mit esznek a gyerekek az iskolában, ez bármennyire is közhely, úgy tűnik beszélni kell róla, mert például olyan fontos készségeket befolyásol, mint a koncentráció. A Telex két szakembert is megkérdezett az ideális menzáról.
2022. Február 14.

“Háromgyerekes anyukaként és szakemberként is az a véleményem, hogy nem feltétlen a szabályozás rossz, hanem az, hogy nem kapcsolódik hozzá gazdasági háttér és a szakmai tudás. Én alapvetően pártolom a menzát, pedig minden nap főzök a családomnak” – mondta a Telexnek az iskolai közétkeztetésről Aradvári-Szabolcs Mariann dietetikus, élelmiszer-minőségbiztosítási szakember.

A lap megkérdezte Dr. Cseh Áron gyermek-gasztroenterológus szakorvost, aki szintén nem látja rossznak az intézményi étkeztetésre vonatkozó aktuális szabályozást, ő úgy fogalmazott, hogy, ha betartanák a szabályozást és pár száz forinttal többet szánnának rá, akkor nem lenne gond a menzával. Kevés pénzből azonban nem lehet jó minőségű ételeket főzni.

Nem mindegy milyen az otthoni minta

A szakorvos szerint az sem mindegy, hogy mire a gyerek iskolába kerül, mennyire nyitott az újdonságokra, hogyan viszonyul az étkezéshez. A gyerekek ízlése már a hozzátáplálás előtt elkezd kialakulni – főleg az anyatejnek köszönhetően -, de a hozzátáplálással, általában 6 hónapos kor körül indul az igazi ízlésformálás. Nincs azzal semmi gond, ha egy baba valamilyen ételt elsőre nem fogad el, érdemes újra és újra kínálgatni vele, lehet, hogy sokadszorra elfogadja majd – véli a szakorvos.Azt viszont már gondnak látja, ha egy kisgyerek otthon nem tanulja meg a helyes étkezési szabályokat, például ha

– nincs idő vagy lehetőség az otthoni főzésre, ezért a család rendszeresen eszik otthon kész- vagy félkész ételeket,

– ha nemcsak nem főznek, de nem is étkeznek együtt,

– ha a gyerek rendszeresen a tévé vagy az okostelefon képernyője előtt eszik,

– ha chipseket, cukrozott italokat, feldolgozott élelmiszereket kap.Dr. Cseh Áron fontosnak tartja azt is, hogy egészséges reggeli étkezéssel induljon a nap, és ezért érdemes akár korábban felkelni. A napi egyszeri meleg étel pedig elengedhetetlen, és ha a menza ezt nem képes normális színvonalon nyújtani, akkor ezt otthon kellene pótolni.Ha a menzák felől közelítjük meg a kérdést, akkor fontos lenne észben tartani, hogy kiknek is készítik az ételeket: gyerekeknek. A gyerekekre pedig még a felnőtteknél is jobban igaz, hogy minden érzékszervükkel esznek: az étel íze mellett fontos számukra a színe, illata, az étel állaga. Ezeken is múlik, hogy a gyerek megkóstolja-e egyáltalán az előtte lévő ételt.

Persze a lényeg, mégiscsak az alapanyagokon múlik. A Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetségének elnöke januárban elmondta, hogy bár az állam jelentős költségvetési forrást biztosít a közétkeztetésre, ennek ellenére a minőség folyamatosan romlik. Így kerülnek a gyerekek tányérjára sajtszerű, tejfölszerű vagy virsliszerű termékek a jó minőségű alapanyagok helyett.Hogyan lehetséges ez? Az iskolák keze a büdzsé mellett sok minden másban is meg van kötve. Vegyünk egy példát: egy nyersanyag-beszállító nyer egy tendert, innentől kezdve ő lesz az iskola beszerzési forrása. Ám elkezd egyre silányabb ételeket szállítani, kihasználva a fent említett kiskapukat, az iskola pedig év közben nem változtathat, mert kötik a szabályozások. Következményként a gyerekek kapják a vacakot, a beszállító dörzsöli a tenyerét –  hoz egy példát a lapnak a dietetikus.A levesek az átlag magyar menzán még csak-csak elmennek, és a magyar gyerekek általában szeretik is a leveseket, a főételeket azonban jóval több kritika éri.A Telex megkérdezte az olvasóit, a legtöbb kritikával a húsokat illeték: nyilván jó lenne, ha a hús nem lenne erősen feldolgozott, mócsingos, rágós, öreg és ehetetlen; egyszóval olcsó vacak, hovatovább ha mindezek helyett megjelennének a – nyugat-európai menzákon már nagy százalékban jelen lévő – bio- vagy legalább szabad tartású húsok is a menzán. Az, hogy a gyerekek a közétkeztetésben antibiotikummal, növekedési hormonokkal kezelt állatból származó húst kapnak, nem jó, még akkor sem, ha ez nagyjából összecseng az aktuális magyar fogyasztási szokásokkal. Dr. Cseh Áron szerint ezzel az a gond, hogy a túlzott antibiotikumbevitel eltolhatja a bélflórát, és már gyerekkorban is kialakulhatnak olyan betegségek, mint a Crohn-betegség. “De ennél nagyobb baj, ha egy gyerek egyáltalán nem eszik húst. Húsmentesen csak akkor lehet étkezni, ha a sok erre vonatkozó szakmai irányelvet betartja a szülő, és rendszeresen elviszi a gyerekét vérvételre.”

Szabályozás ide vagy oda, a magyar menza sokszor ízetlen vagy túlsózott. Mindkettőre megoldás lehetne a merészebb fűszerezés – véli mindkét szakember, ráadásul a fűszerek olcsók, mégis sokat dobnak az ízélményen.A másik gond az idő. A gyerekeknek egyszerűen nem adnak elegendő időt az étkezésre, sok iskolában 10-15 perc van az ebédre, ami nem elegendő, 20-30 percre lenne szükség (hiszen sorba is kell állniuk). Ráadásul egy hétévestől nem lehet elvárni, hogy ugyanolyan gyorsan és hatékonyan egyen, mint egy 12 éves.Előfordul persze, hogy a gyerekek elcsacsogják az evésre szánt időt, ám ha siettetik őket, az az egészségükre sincs jó hatással. “Aki kutyafuttában eszik, az sokkal inkább ki van téve az elhízás kockázatának” – magyarázza dr. Cseh Áron. Rendszeres stressz esetén ráadásul megváltozik a bélflóra, megváltozik a táplálékok felszívódása, az idegrendszerre sincs jó hatással, és hosszú távon autoimmun betegségekhez is vezethet. Arra is figyelni kell, hogy az étkezésben legyen rendszer: “Ebben is megvan a szervezet ciklikussága, ha felborul az egyensúly, a szervezet raktározni kezd, a szülő pedig azt mondja, hogy nem érti: alig eszik a gyereke, és mégis hízik.”

A mindent megengedés és a felesleges diétázás is káros

A magyar gyerekek minimum egynegyede elhízott és túlsúlyos, egyre több tinédzsernek magas a koleszterinszintje, a cukorbetegek száma is nő, nem beszélve az allergiás betegségekről. Általános nézet, hogy sok betegség hátterében a mozgásszegény életmód mellett a rossz étkezési szokások állnak. “Egyre gyakrabban látjuk, hogy a túlsúlynál az esetek nagy részében a háttérben csak a helytelen táplálkozási szokások állnak. Labor- és ultrahangvizsgálatokkal már kisgyerekeknél látjuk a máj elzsírosodását, és hogy a problémát nem szervi ok, hanem az étkezés okozza” – mondta a szakorvos a Telexnek.Az orvos tapasztalata szerint káros az is, ha a szülő mindent megenged és a gyerek bármit ehet, de ennek ellenkezője is, az a szülő, aki túlzott mértékben törekszik az egészséges vagy általa annak gondolt táplálkozásra. Utóbbi esetében, ha semmi nem indokolja, akkor nem szabad megvonni a gyerektől például a glutént. “Ez ugyanúgy káros, mint aki minden nap megveszi a croissant-t a gyerekének a pékségben. Diétáznia ezekre csak a tej- és lisztérzékeny gyerekeknek kellene” – mondta a lapnak dr. Cseh Áron.

Forrás: Telex.hu