Sajnos előfordul, hogy nem veszik fel a gyereket a bölcsibe. Az intézmények fala nincs gumiból, ezért sok településen csak azoknak biztosítanak helyet, akiknek muszáj.
Bölcsibe kötelező felvenni azt, akit egyedülálló vagy idős személy nevel, akinek a családjában három vagy több gyerek van, akinek a fejlődése csak intézményben biztosított, vagy akit a gyámhivatal javasol.
Óvodába betöltött három éves kortól kötelező járni. A jegyző, vagy alapítványi-, magán-, illetve egyházi intézményekben a fenntartó, a szülő kérelmére, a védőnővel és az óvodavezetővel egyetértésben felmentést adhat az óvodába járás alól, a gyermek ötéves koráig. Az állami fenntartású óvoda elsősorban a körzetében lakó gyerekeket veszi fel.
Biztos, hogy beteges lesz?
A legenda igaz: a legtöbb gyerkőc a közösségbe járás első évében általában többször beteg, mint nem. Van lehetőségünk javítani a helyzeten, de csodát nem tehetünk.
Persze vannak született vasgyúrók, akik szinte soha nem betegek, még a csoporttársaktól szerzett bacik sem tudják kikezdeni egészségüket. Aztán vannak a kistestvérek, akik a nagyoktól már megkaptak minden betegséget, mielőtt bölcsibe vagy oviba íratta volna őket anyukájuk, így kipróbált immunrendszerrel érkeznek a közösségbe. Azonban a gyerekek többsége nem ilyen.
Érdemes idejében elkezdeni a felkészülést az óvodakezdésre
– Az első hónapok során sokféle kórokozóval találkoznak a gyerekek. Természetesen a bölcsődések a legesendőbbek, de a friss ovisok is nehezen viselik a megpróbáltatásokat. Sőt, azt kell hogy mondjam, azok a gyerekek, akik első osztályos korukban kezdenek el rendszeresen nagyobb létszámú közösségbe járni, szinte ugyanannyira betegesek lehetnek, mint a kiscsoportos ovisok – tudjuk meg szakértőnktől, dr. Neubauer Katalin csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvostól. – Minden közösségnek kialakul a saját baktériumflórája.
Ehhez idő kell, sokszor akár hónapok is. Az amúgy is beteges gyereknek érdemes hetekkel a beszoktatás előtt már kombinált vitamint vagy immunrendszer-erősítő cseppeket adni C-vitaminnal. Léteznek olyan immunerősítő szerek, amelyek baktériumok legyengített változatát tartalmazzák, ezeket a saját praxisomban nem javaslom, kevésbé találom hatásosnak, mint a vitaminokat és azt, hogy a szülő és a gyerek felkészüljön a bölcsődére, óvodára.
Tanítsd meg orrot fújni!
Leggyakrabban felső légúti betegséggel küzdenek a kicsik. A doktornő szerint nem életszerű elvárni a szülőtől, hogy tartsa otthon a gyereket, amint elcsöppen az orra, hiszen akkor talán egy hetet sem járna végig. Abban viszont sokat segíthetünk, hogy a szimpla kis nátha ne forduljon át arcüreggyulladásba vagy középfülgyulladásba.
– Nagyon sok gyereknek porszívóval szívják az orrát a szülők, akkor is, ha erre nincs igazán szükség, és a kicsi így nem tanul meg zsebkendőt használni. Az orrszívót akkor kell bevetni, ha sok és sűrű a váladék. A többi mehet a zsebkendőbe. Minden gyereknek meg kellene tanulnia orrot fújni hároméves korára. A bölcsődei, óvodai gondozók nincsenek minden pillanatban a gyerek sarkában, hogy segítsenek rajta, ráadásul nincs kéznél orrszívó porszívó sem. Nagyon jó gyakorlatok vannak az orrfújás megtanulására.
Fogja be az egyik orrlyukát, és fújjon el az orrával egy gyertyát! Vagy egy szem pattogatott kukoricát! Ha ezt megtanulta, a zsebkendőbe is menni fog. Legyen nála zsebkendő, vagy tudja, hogy hol tartják a csoportszobában.
De nem csak az orrfújást kell megtanítani a kicsinek, mielőtt közösségbe megy. Fontos, hogy már otthon begyakorolja az alapvető higiéniai készségeket, magyarul képes legyen kitörölni a fenekét, kezet mosni és evőeszközzel enni.
– Ma a legtöbb közösség nagy létszámú. Egy-egy felnőttre tíz vagy akár húsz gyerek is jut. Így nehéz vagy lehetetlen mindenkire akkora figyelmet fordítani, mint amekkorát otthon az anyukája – figyelmeztet Neubauer doktornő. – Két-három éves kor körül eljön az ideje, hogy megtanulja otthon a vécé és a vécépapír használatát, megismerje a szappant, a törülközőt, és kanállal, villával tudjon enni.
Ez egészségügyi és lélektani szempontból is nagyon fontos. A felkészült gyerek nem kiszolgáltatott. Magabiztosabb, hamarabb otthon érzi magát az intézményben is. Ehhez persze az is szükséges, hogy mi ne nehezítsük meg a dolgát. Öltöztessük könnyen kezelhető ruhába – gumis derekú nadrág, tépőzáras cipő, szandál. És reggel indulás előtt mindenképpen adjunk neki egy kis reggelit.
Ez lehet akár egy pohár tej, kakaó vagy joghurt. De legyen a pocakjában valami, hogy ne legyen alacsony a vércukorszintje, és ne farkaséhesen, rosszkedvűen várja a reggelit, ami általában csak fél kilenckor érkezik.
Ha beteg lesz
Sokszor nem könnyű eldönteni, hogy beteg-e a kicsi, vagy csak rosszabb napja van.
– Láz, hasmenés, hányás, kötőhártya-gyulladás esetén tilos oviba vinni! Sajnos néha úgy érkeznek a gyerekek óvodába, hogy indulás előtt kaptak lázcsillapítót. Ez biztosan nem jó megoldás, hiszen csak elnyomja a tünetet, nem gyógyítja meg a kicsit, ráadásul a többiek is elkaphatják a betegséget.
A bölcsődében, óvodában lázcsillapítón kívül nem tarthatnak más gyógyszert, tehát a beteg gyereket nem tudják kezelni. Ez alól persze kivétel a krónikusan beteg gyerekek gyógyszere, hiszen az asztmásnak vagy cukorbetegnek bármikor szüksége lehet a szokásos gyógyszereire.
Gyakori kérdés a hasfájás. Ez jelenthet komoly problémát, de jelentheti azt is: “Ma nem akarok oviba menni!” A hasfájás feltérképezéséhez tudnunk kell, mikor kakilt utoljára és milyet. Hogy van-e bármilyen más egyéb tünete. Fáj-e, amikor pisil? Ami biztos orvosi ellátást igényel, ha a gyerek kitartóan egy ponton mutatja a fájdalmat. De itt is lehet turpisság: a köldök körüli hasfájás általában nem jelent komoly bajt. Ha a gyerek a hasát fájlalja, de egy viccel ki tudjuk zökkenteni, vagy könnyen el tudjuk terelni a figyelmét, nincs nagy baj.
Ha rendszeresen panaszkodik hasfájásra, és gyanús, hogy nem a hasa fáj, hanem meg akarja úszni az ovit, ezt is komolyan kell vennünk. Nem úgy, hogy amint panaszkodik, megengedjük, hogy otthon maradjon. Beszéljünk az óvónővel, szerinte miért nem érzi jól magát a gyerek. Kérdezzük meg a kicsit is, mit szeretne. Mondjuk el neki, mi az, amin lehet változtatni, és mi az, amin nem!
Különleges gyerekek
Azok a gyerekek, akik évek óta krónikus betegségben szenvednek, három-négy éves koruk körül már többnyire jól tudják, hogy nekik mire kell vigyázniuk, mitől kell óvakodniuk, és ha baj van, mi segít. A szülőnek őket arra kell felkészíteni, hogy a többiek számára ezek a dolgok nem egyértelműek. Ha a lisztérzékeny gyereket keksszel kínálják, vissza kell utasítania. Ha az asztmást játékból kergetik, és a futás miatt befullad, meg kell állnia. A többi gyerekkel és szülővel is tisztázni kell, hogyan viszonyuljanak a krónikus beteg gyerekhez.
– A szülőnek az óvónőkkel már a beiratkozás idején meg kell beszélniük a krónikus gyerek kezelésével és életmódjával kapcsolatos tudnivalókat – mondja dr. Neubauer Katalin. – Ha a kicsi diétára szorul, azt biztosítania kell az óvodának. A gyógyszer, krém, inhalátor vagy más eszköz használatát meg kell tanulniuk a gondozóknak. Szükség esetén a gyerek kezelőorvosának elérhetőségét is tudniuk kell. Ha baj van, a szülőt azonnal értesíteni kell, nem ér rá délután, amikor úgyis menne a gyerekért. Ő ismeri a legjobban a kisgyereket, ő tudja, milyen testi-lelki támogatásra van szüksége, ha nincs jól.
Olvasd el a cikksorozat első és második részét is.
Kapcsolódó cikkeink:
- Ovisok(k): 5+1 tipp, hogy könnyebb legyen az ovikezdés
- Így készítsd fel a bölcsire!
- Hogyan válassz óvodát a gyereknek?
- A bölcsis folyton beteg?
- Így készítsd fel az ovira!
Kapcsolódó cikkek
