“A szülőknek segíteniük kell, és megfelelő eszközöket kell biztosítaniuk ahhoz, hogy gyermekeik megérthessék saját érzéseiket. Ugyanúgy fejleszteni kell ezt a fajta kompetenciát, mint ahogy más, bonyolult és elvont fogalmak is magyarázatra, megértésük fejlesztésre szorul a picik számára” – vallja Steven Meyers, a chicagói Roosevelt Egyetem pszichológia professzora, aki kifejezetten sokat foglalkozik a gyermekek, azon belül is a fiúk dühkezelésével. De mégis miben mások a fiúk és a lányok, ha a harag érzéséről van szó, és hogyan segíthetünk nekik jól kezelni ezt a fajta frusztrációt?
Tudd, hogy a fiúk és a lányok máshogy élik meg, és fejezik ki a haragot
Nyilvánvalóan egyénenként is változó, hogy ki, hogyan fejezi ki az érzelmeit, ennélfogva nem jelenthetjük ki kategorikusan azt, hogy a fiúk is egy bizonyos módon élik meg a haragot, a lányok pedig egy másik módon. Szakértők mégis vallják, hogy vannak olyan alapvető különbségek a lányok és a fiúk érzelmi világában, amelyek segítséget nyújthatnak a szülők számára.
“A legtöbb pszichológus szerint a fiúk externalizálják, a lányok pedig internalizálják a dühöt. Ez azt jelenti, hogy a fiúk nagyobb valószínűséggel irányítják kifelé a haragjukat, ami így verbális vagy fizikai agresszióvá alakulhat. A lányokra jellemzőbb, hogy befelé, önmagukba fordítják hasonló frusztrációikat, ami ezáltal önhibáztatássá válhat, de depresszióvá is fajulhat”- mondja Meyers, aki azt is hozzáteszi, hogy ez persze egyszerűsítés, de nagy általánosságban mégis igaz ez a nemek közötti megkülönböztetés.
Segíts a gyermekednek nevén nevezni az érzéseket
“A stressz és a harag kezelésének első lépése az, hogy segítsünk gyermekünknek azonosítani a folyamatot, és megértetni vele, hogy valójában mi történik ilyenkor” – mondja Kelsey Torgerson Dunn szociális munkás, aki kifejezetten dühkezelési problémás gyermekekkel foglalkozik. A kisebb gyerekek nem mindig tudják azonosítani, hogy mi zajlik le bennük. Valljuk be, ez néha még a felnőtteknek sem könnyű. De ha nem tudjuk azonosítani és a nevén nevezni a problémát, akkor megoldást sem tudunk találni rá.Nagyon fontos tehát, hogy a gyerekeinknek segítségére legyünk abban, hogy identifikálják érzéseiket, így a haragot is, aztán pedig beszélgessünk el velük. Érdemes közösen átgondolni, átbeszélni velük azt a szituációt, ami miatt dühösek lettek. Elmondhatjuk nekik, hogy mindenkinek joga van a saját érzéseihez, de ez még nem jelenti azt, hogy ettől vezérelve bármit megtehetünk.
Nyugtasd meg
“Noha az egyik jellemző szülői viselkedés – ha mérges lesz a gyerek -, az ignorálás, sokkal több érv szól a gyermek megnyugtatása mellett. A harag néha valóban képes elborítani a kisgyerekek agyát, de nem feltétlenül tudnak ebből az állapotból egyedül kijönni, megnyugodni” – mondja a pszichológus, Steven Meyers, aki szerint sokféleképpen meg lehet nyugtatni az ilyen állapotba került gyerekeket, de ehhez mindenekelőtt a szülő józanságára, higgadtságára, gyors helyzetfelismerésre van szükség. A legfontosabb, hogy legyünk türelmeses és nyugodtak. Biztosítsuk róla a gyerekünket, hogy komolyan vesszük és átérezzük a problémáját. Fiúknál különösen fontos, hogy ne vegyük semmibe ezeket a negatív érzéseket, hiszen történelmileg beléjük van kódolva, hogy inkább elnyomják, mintsem kifejezzék az érzéseiket, ami azonban nem vezet jóra. A cél végső soron az, hogy idővel megtanulják önmagukat is megnyugtatni.
Tudasd vele a következményeket
A megnyugtatás nem egyenlő a megengedéssel. “Amikor a harag agresszióvá válik, szükség van következményekre” – vallja Meyers. A pszichológus szerint a kisiskolás korú fiúkra már különösen oda kell figyelni ebből a szempontból. Tudniuk kell, hogy joguk van az érzésekhez, de bármit megcselekedni ezektől vezérelve már nincs joguk. Különbséget kell tudniuk tenni az érzéseik megélése és a viselkedésük között. Agresszív viselkedés esetén pedig feltétlenül szükség van a szülői visszajelzésre, egy olyan következményre, például valamilyen kiváltságuk ideiglenes megvonására, amiből megértik, hogy rosszat cselekedtek.Ne feledjük, a cél az, hogy megtanulják, lehetnek haragosak, és ki is fejezhetik azt, de csakis a megfelelő módon. Szülőként azt sem árt szem előtt tartani, hogy ha az ő haragjukra mi magunk is dühösen reagálunk, azzal nagyon rossz üzenetet küldünk feléjük. Tehát fontos, hogy a következményeket is nyugodtan, türelmesen magyarázzuk el nekik.
Ha aggódsz a gyermeked viselkedése miatt, kérj segítséget
“A pszichológusok a gyakoriság, az időtartam, az intenzitás és az életkor alapján mérik fel, hogy a gyerekek viselkedése rendellenes-e” – mondja Meyers, hozzátéve, hogy ezekre a faktorokra a szülőknek is érdemes odafigyelni. Habár nincs szigorú és egyértelmű szabály arra nézve, hogy mi normális és mi nem, ha úgy érezzük, hogy a fiúnk minden nap küzd a harag érzésével, érdemes lehet jobban utánamenni a hátterének.Fontos lehet tudni, hogy milyen körülmények között alakul ki a gyermekben a düh. Előfordulhat, hogy nem is szituációhoz kötött, hanem egy általánosabb válaszreakció ez a részéről, így feltétlenül mélyebbre kell ásni. Mindenekelőtt meg kell értenünk, hogy miért alakul ki gyermekünkben a harag érzése, mert csak így tudunk segíteni.(Cikk forrása: huffpost.com)