Nagy valószínűséggel mindannyian voltunk már olyan rendezvényen, szállodában vagy étteremben, ahol svédasztalon tálalták az ételeket, amikből aztán kedvük szerint válogathatunk.
Az ilyen helyeken nemcsak arról dönthetünkk szabadon, hogy melyik fogásból szedünk, hanem arról is, hogy mekkora adagot porciózunk maguknak.
A svédasztalos, azaz hivatalosabb nevén szabadszedéses menzát a tavalyi évben negyven itthoni tanintézményben alakította ki az ország legnagyobb, közétkeztetéssel foglalkozó cége, a Hungast. A tesztidőszak lényegében lezárult, a visszajelzések többsége pedig pozitív. Egy friss interjúban Enyedi Csaba, a Hungast kommunikációs vezetője arról beszél, hogy a közétkeztetés eddig megszokott formája “nem kompatibilis” a mai gyerekekkel, ezért a jövőben igyekeznek egyre több intézményben bevezetni a svédasztalos menzát, amit egyébként sokan kifejezetten kérnek is tőlük. Mint mondta, az új tálalási formának köszönhetően a fogyasztói elégedettség folyamatosan nő, az ételpazarlás mértéke viszont csökken, és nem mellesleg „sokkal egészségesebb nemzedéket nevelhetnek ki a menzák.”
Zuglóban így műküdik
A zuglói Németh Imre Általános Iskola egyike azoknak a hazai oktatási intézményeknek, ahol a gyerekek azt és annyit szednek maguknak az ebédre készített ételekből, amit és amennyit szeretnének.
A lehetőség tavaly március óta, vagyis csaknem egy éve adott a diákoknak. A gyerekszoba.hu megkeresésére Csoma Filoména engedett betekintést abba, hogy vált be náluk ez a fajta ebédeltetés. Mint elmondta, ők a Németh Imre Általános Iskolában igen szerencsésnek érzik magukat, mert eleve szép konyhával és étkezővel rendelkeznek, amihez az új rendszer bevezetésekor még több korszerű felszerelést kaptak.
A menza működtetése nem egyszerű feladat, naponta ugyanis 5-600 főnek kell ebédet adni, 11:30 és 14:30 között. A munka azonban nemcsak ebben a 3 órában folyik az intézményben, hiszen komoly háttérfeladatokat is el kell látniuk, hogy minden flottul menjen ebédidőben.
Kezdetben természetesen itt is adódtak nehézségek, de ezeket mostanra sikerült áthidalniuk, és összességében sikeresnek tartják a menza modernizálását.
Az újfajta étkezést úgy kell elképzelnünk, hogy a szülők és a gyerekek előre megkapják az A és B menüt tartalmazó étlapot, amiből minden napra kijelölhetik, mit szeretnének ebédelni.
Az ebéd levesből és főételből áll, ami mellé a gyerekek gyakran kapnak gyümölcsöt és teljes kiőrlésű kenyeret. A leves mind az A, mind a B menüben azonos, február első hetében például köménymaglevest, húslevest, csirkeragu-levest, fahéjas almalevest és citromos kerti levest szednek a mélytányérokba, másodikként pedig az alábbiak közül válogathatnak a gyerekek: lecsós virsli tarhonyával vagy borsos sertéstokány párolt rizzsel és céklasalátával, sertéspörkölt kelkáposzta-főzelékkel vagy natúr sertés szelet meggymástással és pirított darával, morzsás nudli gyümölcsöntettel vagy sajtos-tejfölös tészta.
Mennyi az annyi?
A Németh Imre Általános Iskolában a normál étkezés díja naponta 889 Ft-ba kerül fejenként (ez a reggelit, az ebédet és az uzsonnát is magába foglalja), míg a diétás étkezésért 1105 Ft-ot kell fizetnie teljes áron a családoknak.
Aki A-t mond, nem mondhat B-t
Ahhoz, hogy a rendszer gördülékenyen működjön, a pontos befizetés mellett lényeges az is, hogy a családok időben leadják, melyik menüt választják a gyerekeknek. Ahogy Csoma Filoména elmondta, a begyűjtött információk alapján rendelik meg előre az ételeket.
Azok, akik kritikusan tekintenek az új típusú menzára, azt kifogásolták, hogy megeshet, hogy a később érkezőknek nem marad abból, amit szeretnének, Filoména szerint azonban ez csak akkor fordulhat elő, ha több tanuló is megváltoztatja a korábbi döntését.
Azt, hogy ki választott A, és ki kért B menüt, előre leadják a pedagógusoknak, akik naponta emlékeztetik a gyerekeket, hogy milyen ételt rendeltek az adott napra, amiről a konyhán dolgozókat is tájékoztatják. Szigorú ellenőrzést nem tartanak az ebédelés közben, amikor azonban darabra kiszámolt ételek vannak soron (ilyen például a csirkenuggets, a csirkecomb vagy a sütemények), akkor jobban odafigyelnek arra, hogy mindenki tartja-e magát az előre leadott rendeléshez.
Mivel a Németh Imre Általános Iskolában különösen ügyelnek arra, hogy egy gyermek se lépjen ki éhesen a menzáról, „vészhelyzet esetére” mindig van a tálalókonyhán olyan étel, amit gyors melegítést követően oda tudnak adni a tanulóknak.
A svédasztalos menzán étkező gyerekeknek megtanították, hogy mindig csak annyit szedjenek a tányérjukra, amennyit biztosan megesznek, ezzel is elejét véve az ételpazarlásnak. Ha valaki úgy érzi, hogy az elfogyasztott ennivaló nem volt elég, természetesen szedhet repetát, a hangsúly azon van, hogy a lehető legkevesebb étel menjen kárba.
Hogy az étkeztetés zökkenőmentes legyen, az első-második osztályosok még segítséggel kapják az ebédet: az osztálylétszámnak és a rendelt adagoknak megfelelően, egyben kapják meg az ételeket, amikből azután a pedagógusokkal vagy az asszisztensekkel szednek a tányérjukra.
Az iskola konyháján a megmaradt ételt minden nap pontosan lemérik és az adatokat továbbítják a szállító cégnek, így egyre árnyaltabb képet kapnak a valódi igényekről.
Az érem másik oldala
A svédasztalos menza nem magyarországi találmány. Juhász Krisztina Angliában él, a hamarosan hatéves kislánya, Isabella pedig azóta ebédel ezt a modellt követve, amióta iskolába jár (ott hamarabb ülnek az iskolapadba a gyerekek, mint nálunk). Az édesanya egyébként egyáltalán nincs jó véleménnyel a brit menzáról, igaz, az nem pontosan úgy működik, mint ahogy arról a zuglói iskolában meséltek.
Három évig az állam állja
Az Angliában élő gyerekek étkeztetését az első három évben az állam ingyenesen biztosítja, később pedig eldönthetik a szülők, hogy fizetik-e az ebédet a gyereküknek vagy otthonról viszik magukkal az ennivalót az iskolába.
„A gyerekek minden reggel eldöntik, hogy mit ennének egy menüről, és azt készítik el nekik ebédre. Az oviban még azt ették, amit eléjük tettek, és sosem panaszkodtak arra, hogy nem evett. Ő sem mondta soha, hogy nem ízlett, amit ebédre kapott, bár tény, hogy kicsi volt még” – kezdi Krisztina, akitől azt is megtudtuk, hogy ötféle étel van a gyerekeknek felkínált étlapon.
„Minden héten van hal (általában rántva, különféle körettel), csirkés, pulykás vagy marhahúsos étel. Választható vegetariánus opció is, minden nap van tészta, zöldséggel és szószokkal. Isabella alapvetően szereti a tésztát, az viszont, ahogy a suliban készítik, sosem ízlik neki. Minden nap kérhetnek héjában főtt burgonyát, amihez olyan köretet vagy feltétet kínálnak nekik, amit az aznapi ételekből állítanak nekik össze. Aki jól evett, az utána valamilyen finomságot is kérhet” – folytatta az édesanya, majd rátért arra, miért nem tudott szoros barátságot kötni ezzel a rendszerrel: „Nem figyelnek oda arra, hogy mit esznek a gyerekek. A kislányom majdnem másfél évig sajt- vagy sonkatekercset, pizzát és hamburgert evett, mert magyar lévén nem ismerte annyira az angol ételeket. Most elkértem előre a menüt, és reggelente együtt választjuk ki, hogy mit kérjen. Bízom benne, hogy idővel egyedül is el tudja majd dönteni.
Hiába sokszínűbb az itteni menü annál, amit a magyar iskolákban kínálnak, az angliai ételek egészségességét illetően vannak kétségeim”
– osztotta meg Isabella anyukája, aki szerint a 6-7 éves gyerekek még nem tudnak okosan dönteni az ebédjüket illetően, hiszen nem tudják, hogy a megfelelő étrenddel a saját egészségüket alapozzák meg.
Mint mondja, ha a kislányán múlna, már vagy három éve csakis sajtos-tejfölös tésztán élne: „Értem én, hogy egy gyereket sem lehet arra kötelezni, hogy paradicsomos káposztát egyen, ha ki nem állhatja ezeket a zöldségeket, mégis úgy gondolom, hogy az ekkora önállóság már túl sok.
Ha az itteni mentalitást nézem, számukra egyáltalán nem elsődleges az egészség. Nekem egyébként nem is számít azok véleménye, akik a napi három főétkezés mellé mindig benyomnak egy kis zacskó chipset és egy kólát. Innentől azt hiszem, mindegy is, hogy esznek-e a gyerekek zöldséget vagy gyümölcsöt az ebéd mellé… A többség itt sajnos így gondolkodik, hétvégente komoly dugók alakulnak ki a gyorséttermek környékén” – tette még hozzá zárásképp, abban reménykedve, hogy az otthoni jó példát látva a kislánya számára nem ez lesz majd a természetes.
Nyitókép: Getty Images
Kapcsolódó cikkek
