Helstáb Laura iskolapszichológus a mindsetpszichologia.hu-n megjelent cikkében arra hívja fel a figyelmet, hogy a legtöbb esetben szorongás áll a különféle magatartásproblémák hátterében.
Kisebbeknél jellemző a különféle félelmek, fóbiák megjelenése, úgy mint félelem a sötéttől, betegségtől, betörőtől. Általában maguktól elmúlnak, ha a családi környezet biztonságos és kellő odafordulással reagálnak a gyerek problémájára.
Kisebbeknél és nagyobbaknál is jelentkezhet teljesítményszorongás és a szociális szorongás, ezek gyakran tanulási problémák formájában bukkanak fel, tipikus példa rá az otthon még tudta, de az iskolában egyes lett a dolgozat/felelet.
Persze az is előfordul, hogy a családban, otthon történik valami (kistestvér születése, szülők válása például), ami miatt szorong a gyerek és ez az iskolában viselkedési problémákban fejeződik ki: dühkitörések, koncentráció csökkenés formájában. Az is lehet, hogy visszahúzódóvá válik egy gyerek, de ennek épp az ellenkezője is, hogy agresszív viselkedése lesz.
A “csendes” szorongás jelei lehetnek, ha a gyerek feltűnően visszahúzódó, félénk, nem kapcsolódik be a közösségbe, nincsenek barátai. Számonkérésnél annyira izgul, hogy ez blokkolja a teljesítményét, lemerevedik vagy kipirul, izzad, rágja a körmét – írja a szakértő.
A “hangos” szorongásra jellemző lehet a dühkitörés, a dac, a lázadás, makacsság, óra zavarása, konfliktusokba keveredés.
A szorongás jellemző tünete lehet még a teljesítményromlás, ha a gyerek figyelmetlen órán, nem tud koncentrálni, gyakran elkalandozik, és a számonkérésnél mutatott teljesítménye elmarad a képességeitől. Az is utalhat szorongásra, ha a gyerek kerüli a szemkontaktust.
Mit tehet a pedagógus?
Az iskolapszichológus szerint általánosságban a személyes kapcsolat kiépítése a gyerekkel nagyon fontos akkor, ha a pedagógus látja, hogy a gyerek szorong. Emellett az alábbi módszerek is segíthetnek a csökkentésben vagy a megelőzésben:
Kooperatív oktatás
A kooperatív tanítási módszer számos előnye között az is ott van, hogy fejlődik a gyermekek érzelmi intelligenciája, együttműködési készsége, társas kapcsolatai, és ezáltal csökken a szociális szorongás. Ezért a kooperatív csoportmunka – ahol minden gyereknek megvan a külön feladata és felelőssége! – nagyon jó lehet a szociális és teljesítményszorongás oldására. Az együttműködés során pedig a gyerekek konfliktuskezelési készsége is fejlődik, így kevésbé fogják agresszívan megoldani a nézeteltéréseiket.
Relaxáció az iskolában
Ide tartoznak a különböző légzőgyakorlatok, relaxáció, hangképzéssel járó feszültségoldás technikák.
Mese
A mese fejleszti az érzelmi intelligenciát, ennek segítségével pedig a gyerekek kezelni tudják az indulataikat, feszültségeiket, fel tudják dolgozni a kudarcaikat. Érdemes sokat mesélni, a reggeli mesélés segíti a ráhangolódást is.
Nyugisarok
A pedagógusok általában arról számolnak be, hogy egyre több a “problémás gyerek”, ami alatt azt értik, hogy valakinek nehezen megy az iskolai szabályokhoz és a közösséghez való alkalmazkodás. A gyerekek nagyon nagy terhelést kapnak a túlzott ingerektől, a digitális eszközök folyamatos használatától. Egy nyugisarok ahova a gyerek elvonulhat néhány perce, amikor belső feszültséggel küzdenek, segíthet nekik megnyugodni. A nyugisarokban lehet színező, gyurma, stresszlabda, mesekönyv, puzzle.
- Kapcsolódó: Így nyilvánulhatnak meg a fóbiák a gyerekeknél
Mit ne tegyünk semmiképpen?
Ne szégyenítsük meg, ne emeljük ki a problémáját az osztály előtt, ne sürgessük, ne bélyegezzük meg. Mindezzel az önbecsülését ássuk alá önmaga és a közösség előtt is.Az iskolai bullying, azaz kirekesztés, csúfolódás, piszkálódásnak sok gyerek esik áldozatul. Nagyon lényeges az iskolapszichológus szerint, hogy “a tanár egyrészt ne vegyen részt ebben azzal, hogy ő maga is megalázza, kineveti a gyereket, ezáltal természetesen példát mutat, kimondatlanul is azt közvetíti, ezt meg lehet tenni, ez a hatalom gyakorlásának eszköze.”Ha egy pedagógus azzal szembesül, hogy az osztályában vagy iskolában bullying esete történik, akkor azonnal lépjen közbe és ne söpörje szőnyeg alá a problémát.
Forrás: mindsetpszichologia.hu
Kapcsolódó cikkek
