Nem titok, hogy a pedagógushiány egyre égetőbb problémát okoz az oktatás minden szintjén. A pedagógus álláskereső csoportokban folyamatosan keresik a természettudományos képzettségű szakembereket, de informatikatanárokból és nyelvoktatókból is kifejezetten nagy a hiány. Az iskolaigazgatók többféle módon igyekeznek orvosolni a problémát, így az is előfordul, hogy a hiányzó tanárt olyan kollégája pótolja, aki – megfelelő képzettség híján – nem tudja megtartani a szakórát. De ettől cifrább történeteket is lehet olvasni a közösségi portálokon.
Jómagam is futottam már bele olyan álláshirdetésbe, ahol megkérdezték tőlem, hogy a magyartanári állás mellett elvállalnám-e az angol- és a testnevelésórák megtartását is. Amikor jeleztem, hogy ezekhez se képzettségem, se tudásom nincs, csak legyintett az igazgató, hogy ez nem gond.
De valóban nem gond?
Egy rendelet, ami felkorbácsolta a kedélyeket
Első olvasatra úgy tűnik, hogy az augusztus 30-án megjelent kormányrendelet jócskán fellazította a pedagógus-munkakör betöltésének feltételeit. A Szülő Hang elnevezésű szervezet szeptember 1-jén kiadott közleményében már élesen bírálta, hogy a kormány a pedagógushiány égető problémáját egy korábbi káros gyakorlat megerősítésével, vagyis a képesítés nélküli pedagógusok oktatásba történő bevonásával szeretné megoldani.
Való igaz, hogy a képesítés nélküli tanár fogalma nem újdonság, hiszen már a 70-es évek óta taníthattak olyanok is, akiknek nem sikerült a felvételijük elsőre a tanárképzőbe, vagy tanárszakos hallgatóként nem volt diplomájuk. Sőt kevesen tudják, de 2016-óta a szakképző iskolákban olyan is taníthat elméleti tárgyakat, akinek megvan az előírt felsőfokú képesítése, de nincs pedagógusvégzettsége.
A Pedagógus Szakszervezet azonban úgy véli, hogy ez a gyakorlat a pálya presztízsének romlásához fog vezetni, és azt sugallja, hogy bárki, aki “beesik az utcáról”, nyugodtan a katedrára állhat.
Milyen engedményeket tesz a kormányrendelet az óvodákban?
A kormány új rendelete kimondja, hogy az óvodákban a reggel 8 óra előtti vagy a délutáni időszakban a gyermekek felügyeletét a nevelő-oktató munkáját közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy (pl. dadus) is elláthatja. Természetesen akkor, ha az intézmény ezen időszakban nem szervez fejlesztő, iskola-előkészítő vagy más, kifejezetten nevelési jellegű foglalkozást. Megszűnt egyúttal az óvodák azon kötelezettsége, hogy minden csoportban egész nap jelen kell lennie diplomás óvónőnek.
Sokak szerint ezzel az engedménnyel az óvodák gyermekmegőrző funkcióját erősítik meg, holott ezeknek az intézményeknek elsősorban oktató-nevelői feladatot kell ellátniuk.
Az óvónőhiányt hivatott csökkenteni az a rendelkezés is, miszerint ezt a munkakört azok is betölthetik, akiknek nincs szakirányú főiskolai végzettségük, de az egykori óvónőképző szakközépiskolában végeztek, és 1996 előtt legalább hét év gyakorlatot szereztek. Ugyanezen papírral akár gyógypedagógusként is dolgozhatnak az óvodapedagógusok.
- Kapcsolódó: Több mint 2300 pedagógus hiányzik a rendszerből
Melyek az iskolákat érintő legfontosabb változások?
Az ügyeletek megszervezése
Az általános iskolákban az étkezések alatt, valamint a délután 16 óráig tartott foglalkozások közti szünetekben nem szükséges, hogy tanár felügyelje a gyermekeket. Ehhez elegendő, ha a tanulók felügyeletét a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy van jelen.
Testnevelési órák megszervezése
A mindennapos testnevelés szervezése és lebonyolítása szintén komoly kihívás elé állítja az iskolákat, így a testnevelői munkakör betöltésének lehetőségei is bővültek.
Ha az iskolák nem tudják megoldani, hogy megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógus töltse be az állást, akkor legfeljebb a 2024/2025-ös tanév kezdetéig a testnevelő munkakörben foglalkoztathatók a felsőfokú végzettséggel és sportoktatói vagy sportedzői szakképesítéssel, vagy testnevelő-edzői szakképzettséggel rendelkezők.
Emellett a nyugdíjas testnevelői tanárok rendszerbe való visszaengedését teszi lehetővé, hogy a rendelet egyetemi végzettségnek ismeri el a Testnevelési Főiskola 1975 előtti oklevelét is.
Sőt! Bizonyos esetekben akár testnevelői végzettségre sincs szükség ahhoz, hogy testnevelést oktathasson valaki az iskolában (Erről a 2020. augusztus 30-án megjelent Magyar Közlöny 18. §/ 33/H rendelkezésben lehet olvasni).
Idegen nyelv, nemzetiségi nyelv oktatása
Minden iskolatípus minden szintjén elegendő lesz a szakirányú főiskolai végzettség.
Érettségi és szakvizsga is elegendő lehet a tanításhoz
Szakgimnáziumokban és szakiskolákban – ha nincs a képzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú képzés – akkor akár egy érettségi és szakvizsga is elegendő ahhoz, hogy valaki taníthasson. Ezekre főként egyes művészeti tárgyak oktatásakor van lehetőség.
Képesítés nélküli tanárok, szevasztok!
A rendelkezés legnagyobb vitát kiváltó része szerint, ha egy középiskolában a pedagógus-munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel nem tölthető be, akkor olyanok is megkaphatják az adott munkakört, akik:
- képzettségük szerint csak általános iskolában taníthatnának
- illetve megfelelő természettudományos végzettségük van, ellenben pedagógiai diplomával nem rendelkeznek.
A legnagyobb gondot az okozhatja ezzel kapcsolatban, hogy akik ilyen módon töltik be ezeket az állásokat, nem rendelkeznek megfelelő, az adott tanulói életkorhoz igazodó pedagógiai módszerekkel, és a pszichológiai ismereteik is hiányosak lehetnek.
Mások azonban úgy vélik, felfrissítheti és színesítheti egy kissé a természettudományos oktatást, ha a geológusok, biológusok, mérnökök vagy fizikusok is megjelennek a katedrán. Kérdés persze, hogy tudásukat át tudják-e adni a gyermekek számára érthető módon, de az is érdekes lehet, hogy számukra vajon mennyire vonzó alternatívát jelent a tanári pálya.
A probléma, probléma marad
A rendelkezés egyetlen praktikuma, hogy a korábbi törvénysértő kényszermegoldásokat törvényessé teszi, ugyanakkor csak tűzoltásra elegendő, és hosszú távon nem jelenthet valós megoldást az egyre kritikusabbá váló helyzetre.
Különösen aggasztó, hogy a gyógypedagógusok munkáját is leválthatják szakképesítés nélkül tanárok, hiszen így tovább sérülnek a beteg gyermekek esélyei, hogy normális képességfejlesztésben részesülhessenek.
Kapcsolódó cikkek
