Aranyhörcsög, póniló, kutya, macska, teknős – és a listát folytathatnánk, milyen állatot szeretne egy ovis vagy egy kisiskolás otthonra. Azonban mielőtt még bármilyen állatot hazahurcolnátok, nem árt átgondolni pár dolgot.
Közös felelősség
Bármilyen állat mellett tesszük le a voksunkat, ne feledjük, hogy felelősséggel tartozunk érte. Hiába ígéri meg a gyerek, hogy ő viseli a gondját, neki még ezt a szerepet meg kell tanulnia. Ezért mi, felnőttek is ugyanúgy felelősek vagyunk az új családtagért, mint a gyermekünk. Érdemes tehát végiggondolni, milyen állat tartása fér be az időrendünkbe. Egy kutyának naponta többször kell levegőre menni, mozognia, szükségét végeznie.
A bent tartott macskának rendszeresen kell almot cserélni. A szivárványszínben pompázó halak akváriumát is folyamatosan takarítani kell. Ezért jó megoldás lehet, ha barátoktól, ismerősöktől egy hétre kölcsönkérjük a házi kedvencet. Ez alatt az idő alatt kiderül, hogyan illeszthető a család napirendjébe az új családtag.
Az együttélés szabályai
Az állat kiválasztásánál figyelembe kell vennünk a tartási körülményeket is. Például egy nagyobb testű kutya biztos rosszul érezné magát egy másfélszobás lakótelepi lakásban, ahol nincsen elég mozgástere. Ugyanígy nem tanácsos kisebb testű rágcsálót beszerezni egy olyan családba, ahol még totyogó a kistestvér.
Balesetveszélyes lehet, ha a kicsi bedugja az ujját és a rágcsáló megharapja, vagy ha elveszti az egyensúlyát, és nekiesik az üvegkalitkának. Az is előfordulhat, hogy az egyik családtag allergiás az új házi kedvenc szőrére, ezért tényleg nem árt először pár napra örökbe fogadni az állatot, megnézni, hogy működik az együttélés.
Költséges kisállatok
Háziállat vásárlása előtt azt sem árt átgondolni, milyen pluszköltségeket fog róni ez a családra? Az orvosi kiadások, az oltás, az állat életterének berendezése, étkeztetése mind-mind plusz havi ráfordítást igényel. Hiába akar kutyát a gyerek, ha nincs pénz a rendszeres oltására, lovat, ha nincs hol tartani, vagy tengerimalacot, ha nincs pénzünk vagy kézügyességünk ketrecet venni vagy csinálni. Ezeket a szempontokat mindenkinek mérlegelnie kéne állatvásárlás előtt.
Ha valóban a felelős állattartás megtanítása a célunk, akkor ne feledjük, az állattartás körülményeinek utána kell járni, és azután családdal közösen megvitatni, vajon tudjuk-e vállalni az ezzel járó plusz terheket? Vonjuk be mindenbe a gyermeket, de ne terheljük jobban, mint amire a képességei már alkalmassá teszik. Egy ötévest megbízhatunk azzal, hogy minden reggel töltse fel a papagáj öntetetőjét és önitatóját, hétévesen már kicserélheti alatta a papírt a homokkal. Lényeg, hogy átérezze a felelősséget, de ne legyen túlzott plusz teher a számára.
3 jó tanács a kezdetekre
- A gyermekek hajlamosak túlszeretgetni új kedvencüket, ezért tanítsuk meg őket, hogyan kell megfogni, tartani az állatot és hogyan kell úgy játszani vele, hogy abban mindketten örömüket leljék
- Egy kisállattal sokat kell foglalkozni, ebben mutass példát gyermekednek. Gyakran nem reális elvárás egy négy-öt éves felé, hogy minden nap ő etesse és gondozza kedvencét. Emiatt ne szidd le, inkább legyen ez közös program, amíg önállóan nem tanul meg gondoskodni a háziállatáról
- Legyetek türelmesek az új házi kedvenccel. Főleg, ha egy kis kölyök kerül a családhoz, adjatok neki elég időt megtanulni az otthoni szabályokat!
Kapcsolódó cikkeink:
Kapcsolódó cikkek
