Azok ugyanis, akik nagyobb akadémiai sikereket érnek el, hajlamosabbak a szabályok betartására, azonban ez nem mindig előnyös a mindennapokban. Nagyobb sikereket azok érhetnek el inkább, akik kreatívak, innovatívak, és tudják, hogy kell a megadott kereten, dobozon kívül gondolkodni.
Az érzelmi intelligencia öt területre terjed ki: saját magunk megértése, mások megértése, önmagunk motiválása, empátia, és az emberi kapcsolatok kezelése – mindez segít abban, hogy egészségesek és boldogok legyünk.
Létezik néhány módszer, amely segítéségével fejleszthetjük gyermekünk EQ-szintjét.
Segítsünk felismerni az érzéseit
Az érzelmi intelligencia első területe saját magunk megismerése, amely magában foglalja érzelmeink tudatosítását is. A gyerekeknek gyakran nehéz szavakba önteniük az érzéseiket, ezért hirtelen lehetnek agresszívek, hisztisek, és szorongás is kialakulhat náluk. Szülőként segíthetünk megnevezni a gyerekek érzelmeit, érzéseit, és engedjük meg nekik, hogy beszéljenek arról, ami bennük van. Ehhez fontos olyan környezetet biztosítani, ahol érzik, hogy megnyílhatnak, bízhatnak a szülőben. Tanítsuk meg nekik, hogy nem mindig választhatják meg az érzéseiket, de azt igen, mit kezdenek ezekkel.
A viselkedésnek szabjunk határt, ne az érzelmeknek
A gyerekek természetüknél fogva impulzívak, de nem azért kell közbeavatkoznunk, ha dühösek, hanem azért, mert például ebből kifolyólag erőszakossá válnak. Szülőként azt kell megtanítanunk a gyerekeknek, hogy ha bizonyos érzésük van, azt hogy ismerjék fel, hogy nyugodjanak meg annyira, hogy átgondolhassák a problémát, és megtalálják a megfelelő megoldást. Ne mi mondjuk meg nekik, mit tegyenek, csak segítsük rávezetni őket.
Dicsérjük meg az erőfeszítésüket
A gyerekeknek azzal is segíthetjük megtanulni az impulzivitásuk szabályozását, ha az erőfeszítéseiket is megdicsérjük, még ha nem is sikerült a legtökéletesebben kezelniük a helyzeteket, de ahelyett, hogy hisztiztek volna, elindultak a megoldás felé. Azzal, hogy megtanítjuk, mennyire fontos a kitartás, segítünk elsajátítani az önmagukat motiváló képességet is.
Fejlesszük az empátiájukat
Már akár a két évesnél fiatalabb gyerekeknél is felismerhetjük az empátia jeleit, de ez a képesség fejleszthető is. Amikor például olyan dologról beszélnek, ami másokkal történt, kérjük meg őket, hogy képzeljék magukat az illető helyébe, és mondják el, szerintük hogy érezte magát. Ha megtanulják verbálisan kifejezni mások érzéseit, az segít nekik abban is, hogy kedvesebbek, figyelmesebbek legyenek velük.
Ösztönözzük beszélgetésre, kapcsolatépítésre a gyerekeket
A boldog embereknek általában nagyon magas a társadalmi támogatottsága, azaz sok erős kapcsolatuk van. A gyerekeket éppen ezért érdemes nyílt kommunikációra ösztönöznünk, hogy képesek legyenek megtanulni, hogy tartsanak kapcsolatot másokkal. Ha minél több embert ismernek, nagyobb perspektívának vannak kitéve, gondolkodásmódjuk is rugalmasabbá válik, és elfogadóbbak, toleránsabbak lesznek.
(VIA)
Kapcsolódó írásaink: