Az óvodapedagógusok szakvéleménye alapján döntenek a szülők arról, hogy maradjon-e még egy évet ovis vagy iskolába menjen ősztől a gyerek. Fontos döntés, amit érdemes alaposan átgondolni – erre hívja fel a figyelmet a 24.hu cikke is, ahogy számtalan szakértő is elmondta már korábban, hogy a döntés az egész iskolai életszakaszra meghatározó lehet.
A vonatkozó jogszabály feketén-fehéren fogalmaz, de biztosít valamennyi “játékteret”. A Köznevelési Törvény szerint minden olyan gyermek tanköteles, aki adott év augusztus 31-ig betölti hatodik életévét. Egy évvel azonban el lehet halasztani az iskolakezdést, ha az óvodapedagógus úgy látja indokoltnak (sőt még egy évet is, ha nagyon indokolt, de ehhez már szakvélemény is szükséges).
A szülő vagy elfogadja a döntést, vagy dönthet máshogy is: ovi helyett, de még iskola előtt elviheti a gyerekét iskolai előkészítőbe, vagy az óvópedagógus véleményével ellentétben iskolába küldi a gyerekét. Mindenképpen komoly a döntés, mert számos negatív hatása lehet annak, ha túl korán kezdi meg az iskolát egy kisgyerek.
Az, hogy melyik gyerek mikor érik meg az iskolára egy folyamat, ami mindenkinél más, ezt gyorsítani, siettetni nem lehet és nem is szabad. Ma semmilyen átmenet nincs az óvoda és az iskola között, miközben az iskolarendszer óriási elvárásokat támaszt a gyermekekkel szemben, míg az óvodából egy óvodás ballag el júniusban, és nem egy iskolás. Szeptembertől viszont már egy kisiskolásnak kell belépnie az iskola kapun. A (többnyire) szabad játékból hirtelen abba csöppen bele a gyerek, hogy sokáig kell egy helyben ülnie – hogy csak egy szempontot emeljünk ki a sokból. Nem nevelés és jó vagy rossz gyerek kérdése.
Az iskolaérettség testi, értelmi, érzelmi, pszichés és szociális alkalmasságot jelent. A gyermekek fejlődése nagyon eltérő lehet. Ebben az életkorban lezajlik egy látványos a testi fejlődés, megváltoznak a testi arányok, bekövetkezik egy intenzív fogváltás. A központi idegrendszerben is jelentős érési folyamat megy végbe. Mindez általában 7-8 éves korra zárul le – mondta a 24.hu-nak Szakács Adrienn pszichológussal, a Koneli Alapítvány munkatársa.
Valójában ez az az életkor, amikor készen állnak azok a képességek, amelyek feltétlenül szükségesek az iskolához, mint például a figyelemtartás, finomkoordinációs szervezettség, feladattudatosság, a szándékos figyelem stabilizációja, koordinációja és a figyelem terjedelemének megnövekedése. Éppen ezért valójában az iskola első évének egy átmeneti időszaknak kellene lennie az óvoda és az iskola között. A gyermekeknek nagyjából ennyi időre lenne szükségük, hogy óvodásból iskolássá váljanak.
Ebben az időszakban fejlődnek például a kéztőizmok olyan szintre, hogy alkalmasak legyenek a helyes ceruzafogásra, tehát korábban nem nagyon képesek arra, hogy írjanak, hogy pontosan másoljanak. De ekkoriban alakul ki bennük a mennyiség fogalma, illetve nagyon fontos, hogy kognitív fejlődésükkel párhuzamosan megnő a terhelhetőségük, már nincs szükségük délutáni pihenőre, pszichésen, szociálisan is érettebbé válnak.
Mi történhet akkor, ha korábban kezdi el az iskolát, mint ahogy megérett rá? Nem tud teljesíteni, mert hamar elfárad, lankad a figyelme, kudarcok érik, emiatt szoronghat, sérülhet az önbecsülése. Csupán egy éven múlhat, hogy milyen lesz az egész iskolai pályafutása.
Kapcsolódó cikkeink iskola témában:
Forrás: 24.hu
Kapcsolódó cikkek
