Mikor milyen mozgás jó a gyereknek?
A sport jótékony hatásait nem kell bemutatni, cikkek és tanulmányok ezrei foglalkoztak már a témával. Sok családban nem is az a kérdés, hogy beírassák-e valamilyen sportórára a gyermeket; inkább az, hogy mikor és melyik mozgásformával ismertessék meg a kicsit.
Monspartné Szécsi Anikó konduktor, óvodapedagógus, a SzuperMozgó játékos mozgásfejlesztő klub oktatója, valamint a klub védőnője segítségével szedtük össze a fő tudnivalókat.
Az egyéves korig tartó időszak az intenzív mozgásfejlődés ideje, amikor a babák egyébként is erős belső késztetést éreznek a mozgásra. Ilyenkor az a legfontosabb, hogy megfelelő környezetet, elegendő helyet és érdekes ingereket biztosítsunk a picinek.
Ebben a korban a kevesebb több, nincs szükség olyan mozgásfejlesztő eszközökre, mint például a bébikomp, mert ezek nem ösztönzik megfelelően a babát. A fejlődést soha nem szabad siettetni, de szakemberek által javasolt, egyszerű, a babának is élvezetes gyakorlatokkal rávezethetjük a kicsit a helyes mozdulatokra, miközben szinte észrevétlenül beépítjük a rendszeres mozgást az életébe. Ilyen gyakorlatokat az egyik közösségi oldalon szerveződő SzuperMozgó klub is bemutat.
Ha szeretnénk valamilyen foglalkozásra járni a gyermekkel, a babaúszás jó választás lehet. A víz ismerős a piciknek, hiszen születésük előtt hónapokig lubickoltak az anyaméhben. Az úszás a legkevésbé megterhelő mozgásforma: a felhajtóerő miatt sokkal kisebb súlyt kell mozgatniuk a babáknak, így a mozgásuk is szabadabb. Nyugtató és immunerősítő hatása is van, ráadásul nagyon sok inger éri közben a kicsiket: más a közeg, az ellenállás, a vizet az egész testfelületükön érzik. Ekkor még nem az a feladat, hogy a kisded valóban megtanuljon úszni; a cél, hogy biztonságban érezze magát a vízben. A közös program a kötődés kialakulását, erősödését is segíti a pici és a szülő között.
Nem kimondottan sport, de pár hónapos kortól ugyancsak ajánlható a babamasszázs. A bőr érintése, simogatása a csecsemőnek nagyon erős inger, és fontos szerepe van a szülő-gyermek kapcsolat elmélyítésében.
Egy és három éves kor között a legfontosabb, hogy minél több lehetőséget teremtsünk a csemetének a szabad mozgásra. A mászókázással, a labdázással, a kismotorozással, futóbiciklizéssel fejlődik a pici egyensúlyérzéke, mozgáskoordinációja, erősödnek az izmai. A szülő feladata egy jó hozzáállást kialakítani a sporthoz, mozgáshoz azáltal, hogy támogatja a gyerek próbálkozásait. A sikerélmény ösztönzi a kicsiket arra, hogy egyre ügyesebbek akarjanak lenni. Körülbelül másfél éves kortól lehet játékos tornára járni, ami figyelemfejlesztő közösségi élmény, hiszen követni kell a ritmust és a társak mozgását is.
Óvodás korban, amikor már kialakult a gyermek testtudata, és megérti az utasításokat, kipróbálhatja a neki tetsző sportokat. Érdemes nem csak egy sportágat kiszemelni, hanem többel is kísérletezni, és megnézni, melyikben ügyes a kicsi. Figyeljünk, hogy ne “féloldalas” sportágat válasszunk, mint a tenisz, az evezés vagy a vívás. Ebben a korban a gyerekek gyors növekedését az izmok nem tudják követni, ezért a törzset erősítő, tartásjavító mozgásformák ajánlottak. Ezt fontos később, iskoláskorban is szem előtt tartani, főleg, ha a gyerkőcnek gerincferdülése van.
Az ovisok már élvezik a táncos foglalkozásokat, mint a néptánc vagy a balett. Próbálkozhatnak a küzdősportokkal, például a dzsúdóval, ami a fegyelemre és a koncentrációra van jó hatással, valamint megtanítja a gyerekeket biztonságosan esni. Elkezdhetik az atlétikát, vagy a téli sportokat, mint a síelés vagy a korcsolyázás; utóbbiak előnye az egyensúly- és koordinációfejlesztés, de ügyelni kell a balesetveszélyre.
A csapatsportokat öt éves kor után érdemes kipróbálni, ugyanis nagyjából ebben a korban tudják a kicsik elfogadni és betartani a szabályokat, valamint ekkor kezdenek együttműködni. Az óvodásoknak a foci javasolt, ami nagyon jó figyelemfejlesztő, hiszen egy mozgó tárgyat kell követni, és közben a többi játékost is szemmel tartani. A kosárlabdát és a röplabdát viszont csak az iskola felső tagozatában válasszák, mert nagyon megterhelik az ízületeket.
Körülbelül hat éves kortól ajánlott a lovaglás: a ló “billegő” mozgásának egyensúlyfejlesztő hatása van, és fontos tapasztalatokat szerezhet a kicsi arról, hogyan kell együttműködni egy másik élőlénnyel. De figyelembe kell venni a gyerkőc testalkatát: a széles terpesz megterhelő lehet a pici csípőjének.
A versenysportot hagyjuk meg iskoláskorra: nagyjából hat évesen jutnak el a csemeték a személyiségfejlődésnek abba a szakaszába, amikor már számít nekik, hogy milyen helyezést érnek el egy megmérettetésen. A versengésen azonban ekkor se legyen nagy hangsúly, ne nyomassza a gyereket a teljesítmény.
Kapcsolódó cikkek sport témában:
- Sportoljon együtt a család
- Ennyi mozgás is elég, hogy ne hízzon el a gyerek
- Lusta a gyerek? Szerezz neki barátokat!
- Hogy vehetjük rá a gyerekeket, hogy többet sportoljanak?
- Hány éves kortól ajánlott a harcművészet?
Kapcsolódó cikkek
