Az óvodai foglalkozásoknak elsődlegesen az a céljuk, hogy megszerettessék a gyerekkel a zenét, megnyissák, érzékennyé tegyék őket a szép iránt. A korai ének-zene foglalkozások a teljes személyiséget fejlesztik, és hatékonyan készítik fel az iskolai életre (figyelemmegosztásra, türelemre, empátiára, térészlelésre).
Agykutatások bizonyítják, hogy a zenei fejlesztés nemcsak a zenetanulás miatt hasznos, hanem az agyfejlődést is nagyban serkenti. Az iskolában oly fontos logikai, nyelvi készségek beidegződése a bal agyféltekéhez kötődik, de ennek munkája is sokkal eredményesebb, ha a jobb agyféltekével szoros hálózat épült ki.
A két agyfélteke egymást támogatva jobban fejlődik, ezért akkor is fontos a zenei fejlesztés, ha az „csak” azért történik, mert szereti.
Ha a gyerek érdeklődik a zene iránt, biztosíts néhány hangszert otthon (dob, furulya, cintányér, metallofon), de leginkább énekeljetek sokat, fogadd örömmel, ha ő énekel, esetleg kitalál új dallamokat, átkölti a dalok szövegeit. Menjetek gyerekkoncertekre, ahol érlelődhet benne, melyik hangszer tetszik neki legjobban. Ám hangszert tanulni nem érdemes addig, amíg nincs késztetése naponta elővenni, gyakorolni.
Hét-nyolc éves koráig kapjon minél több benyomást, tartsátok ébren az érdeklődését, de ne terheljétek olyannal, amihez nincs kedve, amire még nem érett meg – tájékoztat Hegedűsné Tóth Zsuzsanna zene- és óvópedagógus, az ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Karának oktatója.
Kapcsolódó cikkek:– A hangszer jót tesz a reakcióidőnek