A vasnak nagyon fontos szerepe van a szervezetünkben: általa termelődik a hemoglobin, amelynek az a feladata, hogy a szükséges oxigént eljuttassa a sejtekhez. Ha nincs vas, nincs vérképzés, nem működik rendesen az immunrendszer, illetve a hiány anyagcsere-problémákat is okozhat. Ezt a nélkülözhetetlen nyomelemet a szervezetünk nem tudja termelni, ezért a naponta veszített vas pótlásához szükség van a vasban gazdag ételek rendszeres fogyasztására.
Gyerekek esetében különösen fontos a vas megfelelő szintje, hiszen növekedésben vannak, így fokozottan igényli ezt a nyomelemet a szervezetük. Egyes esetekben pedig még nagyobb lehet a vashiány kialakulásának a kockázata: az alacsony születési súly, a koraszülöttség, a túlsúly, az elhízás mind kockázati tényezők. Olyan csecsemőknél is kialakulhat vashiány, akik csak anyatejet fogyasztanak hathónapos koruk után is, esetleg csak tehén- vagy kecsketejet kapnak, de vasban gazdag tápszert nem.
A kamaszkorú, még fejlődésben lévő lányok esetében a menstruáció alatti vérveszteség miatti fokozott vasszükséglet is hiányállapotot okozhat. A vaspótlásra akkor is figyelnünk kell, ha fogyókúra vagy valamilyen egészségügyi probléma miatt szükséges a szigorú diéta betartása.
Milyen tünetek utalhatnak vashiányra?
Ha az alábbi tüneteket vesszük észre gyermekünkön, érdemes orvoshoz fordulnunk:
- Látszólag ok nélküli fizikai gyengeség, fáradtság vagy enerváltság.
- Gyors szívdobogás.
- Fejfájás, légszomj vagy mellkasi fájdalom, különösen mozgás közben.
- Sápadt vagy sárgás, fakó bőrszín.
- Törékeny körmök, hajhullás.
Milyen laborvizsgálatokra van szükség?
A tünetek, illetve a kórtörténet megismerése után a gyerekorvos nagy valószínűséggel laborvizsgálatot fog javasolni.
A vas mérésére több értéket is szoktak nézni, az egyik a szérumvas, azaz a vas mennyisége a vérben, valamint a teljes vaskötő kapacitás. Utóbbi azt mutatja, hogy a vasat szállító transzferrin fehérje milyen arányban telítődött vassal. Ha magas a transzferrin vaskötő kapacitása, illetve, ha magának a transzferrinnek is magas a szintje, miközben a szérumvas szintje alacsony, akkor nagy a vashiány valószínűsége.
Ugyanakkor a biztos diagnózishoz elengedhetetlen a ferritin vizsgálata is: ez az a fehérje, amelyben a vas raktározódik, ezáltal a legérzékenyebb és legkorábbi mutatója a vashiánynak, hiszen először a szervezet vasraktárai kezdenek megcsappanni, amikor még látható jelek, más laboreltérések sincsenek. Ennek szintje viszont magasabb lehet, ha a vérvétel előtti két hétben valamilyen betegségen esett át a gyerek, így érdemes a CRP (C-reaktív protein) szintet is megnézni (ez a fehérje akkor termelődik, amikor valamilyen gyulladás van a szervezetben).
Mindenképpen szükség van teljes vérképre is, mivel ebből derül ki, hogy csökkent-e a vörösvértestek térfogata, valamint a bennük lévő hemoglobin szintje. Ugyanis amennyiben alacsony a vas szintje a szervezetben, akkor vashiányról beszélünk. Ha viszont a hemoglobin szintje, valamint a vörösvértestek mennyisége is alacsony, akkor már vashiányos vérszegénységről van szó. Utóbbi esetben a vasraktárak kimerültek, és a szervezet már nem képes hemoglobint termelni, ez pedig már a vörösvértestképzés zavarával is együtt jár.
A diagnózis felállítása után kezdődhet a kezelés
A kezelés attól függ, hogy mennyire súlyos a hiány, enyhébb esetben elegendő az étrend optimalizálása, esetleg étrend-kiegészítő szedése, komolyabb hiány esetén viszont gyógyszerekre is szükség lehet. A kontroll is fontos lépés a vashiány kezelésében. Egyrészt feleslegesen nincs értelme szedni a plusz vasat, illetve az is okozhat egészségügyi problémákat, ha a kelleténél több van belőle. Azt az állapotot, amikor túl sok vas szívódik fel és tárolódik a szervezetben, hemokromatózisnak nevezzük.
Vashiányos vérszegénység esetén 2-4 hét után érdemes újabb laborvizsgálatot csináltatni (mindenképpen legyen benne a vérkép, a ferritin és a CRP szintje), vashiány esetén pedig 2-3 hónappal a kúra megkezdése után. Amennyiben a kontrollok sem mutatnak javulást, akkor további vizsgálatok szükségesek. Ugyanis lehet, hogy valamilyen egyéb probléma, például gyulladásos bélbetegség áll mögötte, ami megakadályozza a vas felszívódását.
Hogyan előzhető meg?
A vashiányt elsősorban kiegyensúlyozott étrenddel előzhetjük meg. Figyeljünk oda, hogy a gyermekünk rendszeresen fogyasszon vasban gazdag élelmiszereket! Ilyenek például a vörös húsok, a belsőségek (különösen a máj), a zöld leveles zöldségek, az aszalt gyümölcsök és a hüvelyesek (bab- és lencsefélék).
Kapcsolódó cikkek
