A gyerekek viszonylag korán, 2-3 éves koruk felfigyelnek a nemi különbségekre: eleinte az öltözködést vagy a hajviseletet kapcsolják össze a nemek közötti különbségekkel, a biológiai eltérésék ennél később “szúrnak szemet” a kicsiknek. Fontos az elején leszögezni azt a szakemberek által is megerősített tényt, hogy a nemi identitásra nincs hatással az, hogy ki milyen játékokat részesít előnyben, vagyis hogy kislányként “lányos”, kisfiúként “fiús” játékokkal játszik-e.
A fiúk általában azokat a játékokat kedvelik, amelyek mozognak, gurulnak, szétszedhetők és összerakhatók, a lányok viszont inkább a szerepjátékokért rajonganak. Semmi rossz nincs azonban abban sem, ha a gyerekek érdeklődést mutatnak olyan játékok iránt, amelyek elvileg “nem illenek hozzájuk”, vagyis abszolút belefér, ha egy kisfiú beáll babákkal szerepjátékozni a lányok közé – netán egyedül kezd babával játszani, ahogy az is rendben van, ha egy kislány autózik vagy épít szívesen és odavan a Pókemberért.
- Kapcsolódó: Szabad-e erőltetni egy játékot?
Ma már tudjuk, hogy nem egyfajta férfiasság vagy nőiesség létezik, hanem sokféle, vagyis a férfiakhoz is passzolnak az olyan tevékenységek, mint a házimunka végzése vagy a gondoskodás a gyerekekről. Abban sincs semmi kivetnivaló, ha egy nő vezetőként dolgozik a munkahelyén, és beosztásából adódóan férfiakat igazgat. A babázó kisfiúk és a szuperhősökkel játszó kislányok is ugyanezt mutatják meg nekünk, csak épp kicsiben.
Amikor egy gyerek játszani kezd, és abban örömét leli, átéléssel vesz benne részt, egyúttal fejlődik is. Ha ezt a kisfiú egy babával valósítja meg, az sem fura, hiszen bennük is dolgoznak az apai ösztönök, és könnyen lehet, hogy épp ennek enged teret, amikor megetet, felöltöztet vagy altatni próbál egy játékbabát.
- Kapcsolódó: Mobilozik a gyerekem, aggódnom kellene?
Tiltani semmiképpen nem szerencsés a fiúkat a lányosnak tartott játékoktól, a lányokat pedig a fiúsnak titulált játékoktól. “Ezzel azt lehet elérni, hogy a szülő és a gyerek közötti kapcsolatban egyfajta bizalmatlanság, törés következzen be. Általában azok a szülők szoktak ilyen tiltással élni, akik nem rendelkeznek megfelelő információkkal a nemi orientáció kialakulásáról, és azt gondolják, hogy az azonos neműek iránti vonzódás valamilyen nevelési, vagy környezeti hatásnak köszönhető, például annak, ha valaki nem olyan játékkal játszik, amivel kéne. (A valóságban az azonos neműekhez való vonzódásnak genetikai alapjai vannak.)” – mondta korábban a témával kapcsolatban Meskó Norbert evolúciós pszichológus.