A koronavírus világjárvány szorongást okoz a legtöbbünk számára, a gyermekeknek pedig eddig nem tapasztalt mértékű bizonytalanságot okoz. – Nem tudjuk, mi fog történni, mennyi ideig fog tartani, vagy milyen lesz az élet, amikor vége lesz ennek a járványnak. Ezt a bizonytalanságot pedig senkinek sem egyszerű elviselni – mondta a HuffPost.com-nak Genevieve von Lob, pszichológus, a Boldog szülő, boldog gyermek című könyv szerzője. A gyerekeknek ez még nehezebb lehet, hiszen számukra néhány hét vagy hónap is nagyon sok időnek tűnik. Azonban a bizonytalanság kezelésének elsajátítása olyan készség, amely egész életükben nagyon hasznos lesz, és segíti az ellenállóképesség fejlődését.
Kezeljük őszinteséggel
A legfontosabb von Lob szerint, hogy a szülők őszinték legyenek: magyarázzuk el a gyermekeknek, hogy nem tudjuk, meddig tart majd ez a helyzet, nincs erre egy pontos dátum, de rendszeresen ellenőrizzük a híreket, és értesítjük őket a legfontosabb fejleményekről. Nyújtsunk átlátható, őszinte, életkornak, temperamentumnak, fejlettségi szintnek megfelelő információt – nem kell megosztani minden részletet, de jó, ha a gyermekek tudják, hogy sokan nagyon betegek, és az orvosok nagyon erősen igyekeznek megmenteni őket.
- Kapcsolódó: A karanténfáradtság veszélyes lehet
Mivel nem tudjuk a pontos választ, Rachel Busman, szorongásra specializálódott pszichológus szakember, a Child Mind Institute szelektív mutizmussal foglalkozó központjának igazgatója szerint érdemes kerülni az olyan homályos megfogalmazásokat, mint a hamarosan, de nem elég a nem tudom sem. – Ehelyett mondjuk el a gyermekeknek, hogy vannak olyan dolgok, amelyek bizonytalanok, de azt is, hogy olyan aktív lépések, amelyeket a család, a város, az állam tesz azért, hogy biztonságban legyenek – magyarázta.
Beszélgessünk rendszeresen
A beszélgetés elején érdemes rákérdezni a gyerekeknél, mit tudnak a járványról, majd megosztani a tényeket, korrigálni a téves információt. – A gyerekek tisztában vannak vele, hogy valami zajlik a világban, és aggódni fognak, hogy nagyon szörnyű a helyzet, ha a felnőttek nem beszélnek nekik erről – mondta el Robin Gurwitch, pszichológus, a Duke Egyetem családi és gyermek mentális egészségre specializálódott professzora. A gyerekek ugyanis azt gondolhatják, hogy a dolgok még ijesztőbbek, mint valójában, és megpróbálhatják elnyomni a gondolataikat és érzéseiket, attól tartva, hogy azok még jobban megzavarják a szülőket. Ha a szülők hajlandók beszélni erről a komoly témáról, az jó alapot teremt ahhoz, hogy a gyerekek kényelmesebben beszéljenek a későbbiekben a nehezebb témákról.
Adjunk érvényt az érzéseiknek
A nyílt kommunikációhoz tartozik az is, hogy a gyerekek elmondhatják, mit éreznek, és a szülők érvényt adnak ezeknek az érzéseiknek azzal, hogy elmondják, hogy ezek az érzések teljesen rendben vannak. Ösztönözzük tehát a gyerekeket arra, hogy megkérdezzük tőlük, mit gondolnak a mostani helyzetről, és hogy érzik magukat ezzel kapcsolatban, illetve mondjuk el nekik, hogy nem baj, ha időnként mérgesek/félnek, és adjunk nekik tanácsot, hogy kezelhetik ezeket az érzéseket.
Hangsúlyozzuk, hogy biztonságban vannak
A gyerekek egocentrikus világában bizony szükség van arra, hogy hallják, hogy biztonságban vannak, és azt is, ki lesz ott nekik, aki gondoskodik róluk, Denise Daniels, gyermekfejlesztési szakember szerint. Azt tanácsolja, adjunk sok ölelést a gyermekeknek, és mondjunk nekik nyugtató szavakat, mint hogy szeretjük őket, törődünk velük, biztonságban és egészségben vannak. A fiatalabb gyermekek esetén ezt nagyon határozottan és magabiztosan kell közölni, míg az idősebbeknél adjuk át az üzenetet nyomatékosan, és mondjuk el nekik azt is, hogy segíthetnek ebben a helyzetben, például az otthon maradással, a higiéniai szabályok betartásával. Hangsúlyozzuk, hogy ott vagyunk nekik, egy család vagyunk, és közösen küzdünk.
Összpontosítsunk a jelenre
Bátorítsuk a gyerekeket arra, hogy fókuszáljanak mindig az adott napra, annak a történéseire, és ne a jövő miatt aggódjanak helyette. Emlékeztessük őket arra, otthon milyen szórakoztató és jó dolgokat csinálhatunk, megmutatva nekik, az apró, pillanatnyi boldogság milyen jó dolog. Noel McDermott, pszichoterapeuta szerint ebben segíthetjük a gyermekeket azzal is, ha felállítunk egy rutint, amibe beletartozik az egészséges étkezés, a testmozgás, a tanulás, a kreatív idő, a kikapcsolódás, a közös beszélgetések. Ezek segítenek oldani a szorongást, mert így kielégítőbbnek találják a jelen idősíkot, és nem akarnak a jövőn vagy a múlton rágódni.
Segítsünk a gyerekeknek a lelassulásban, lassú, mély lélegzetekkel, vagy egy sétával, ahol megfigyeljük a madarakat, a csicsergésüket, a tavaszi virágokat, stb. Jó módszer az is, ha vacsoránál, minden családtag megoszt valamit, ami éppen aznap történt vele, és hálás érte.
- Kapcsolódó: Hogy lehet elviselni a bezártságot?
Biztosítsuk őket, hogy naprakészek lesznek
Busman szerint fontos, hogy elmondjuk a gyerekeknek, hogy amit fontos információt tudunk meg, vagy őket érintő dolgokat, például hogy mikor mehetnek újra óvodába, iskolába, arról értesítjük őket. Bár jelenleg nem adhatunk nekik pontos dátumot, jó, ha tudják, hogy folyamatosan ellenőrizzük a híreket, és megosztjuk velük, amit tudunk. Daniels szerint érdemes minden héten egy családi meetinget tartani – nem csak a járvány alatti időben -, ahol minden, a családdal kapcsolatos fontos dolgot meg lehet vitatni. Ez jelenleg remek lehetőség arra, hogy átbeszéljük az óvintézkedéseket, és naprakészen tartsuk a gyermekeket is.
Maradjunk pozitívak
A pozitív attitűd erejét nem lehet ilyen időkben túlbecsülni, hiszen ez különösen hatékony segítség, hogy a gyermekek egészséges gondolkodásmódot alakítsanak ki. – Nem kell túlkomplikálni, használjunk nyugodt, összeszedett hangot, amely jelzi, hogy minden rendben lesz és bízhatnak bennünk – mondta Daniels. Pozitív információ, amit megoszthatunk, hogy bár nem tudjuk, mikor ér véget ez a válság, de egyszer biztosan vége lesz. Ez egy átmeneti helyzet, és vissza tudunk majd térni a normális életünkhöz. Emlékeztessük őket mindig a pozitív dolgokra az életünkben, életükben, és ha inspiráló példával találkozunk az ismertségi körben, vagy a médiában – például ha tapssal fejezzük ki a hálánkat az egészségügyi dolgozóknak – azt osszuk meg velük, biztassuk erre őket is.
(VIA)