Az természetesen tagadhatatlan, hogy a szocializáció rendkívül fontos eleme a fejlődésnek. Az ember társas lény, már az egészen kicsikre is jellemző, hogy jobban érzik magukat mások közelében. Ám a többi gyerekkel való együttlétnek is megvannak a maga szabályai, amelyeket bizony el kell sajátítani. Ez pedig minden gyereknél okoz bizonyos mértékű stresszt. Adunk néhány tippet, hogy a te gyereked is jobban boldogulhasson ezekben az új helyzetekben!
Tisztázzátok előre a szabályokat! Akár óvodába készültök, akár most kezditek a sportolást a minicsapatban, a gyermeked mindenhol találkozhat olyan szabályokkal, amelyekkel otthon nem. Nemcsak a gyerekeddel érzemes ezeket előre megbeszélni (például hogy oda kell figyelni az edző utasításaira, vagy előadás közben nem szabad rohangálni), de jó, ha te is tisztában vagy ezekkel, így ugyanis könnyebben el tudod dönteni, hogy az adott szituáció megfelel-e nektek.
Legyenek kódszavaitok! Könnyen előfordulhat, hogy a sok új élmény hatására a gyermeked megfeledkezik bizonyos szabályokról. Legyen egy-egy könnyen megjegyezhető kódszavatok, gesztusotok, amellyel elmékeztetheted őt, anélkül, hogy ki kellene emelned a helyzetből. Ha például gyakran elfelejti, hogy fel kell tennie a kezét, ha szeretne valamit mondani, elég, ha búcsúzáskor annyit mondasz neki: figyelj a praclidra!
Gyakoroljatok! A kicsik egyébként is imádják a szerepjátékokat, ezek pedig nagyszerű lehetőségeket teremtenek arra, hogy gyakoroljatok egy-egy új helyzetet. Bábozzátok el az óvodát vagy a játszóházat! Az is segíthet, ha gyakoroljátok az utasítások követésének képességét.
Mozogjatok a program előtt! Előfordulhat, hogy azt várják el a gyermekedtől, hogy rövidebb-hosszabb ideig nyugodtan üljön (pl. egy színházi elődáson). Sokat segíthet, ha a program előtt 20-30 percet szaladgálhat, játszhat, lehetőleg a szabadban. Így egy kicsit el is fárad, és levezetheti a feszültséget, melyet az izgatottság okoz benne.
Kérd meg, hogy segítsen neked! Ha a gyerek nehezen képes követni az utasításokat, kérd meg, hogy emlékeztessen téged ő! Ha például visszatérő probléma, hogy a színház alatt rohangál a gyerek, mondd azt neki: “segítenél emlékezni arra a szabályra, hogy nem szabad szaladgálni? Ha azt látod, hogy rohangálok, nyugodtan szólj rám!”
Távozzatok angolosan! Természetesen vannak olyan helyzetek, amelyekből nem lehet csak úgy lelépni, de szerencsére jó néhányból egyszerűen kiléphettek. Előfordulhat, hogy a gyereked (vagy éppen te) éppen nem viseli olyan jól a többieket, rossz hangulata van, feszültebb, és ez persze kellemetlen pillanatokat okozhat. Ha kiemeled a gyereket ebből a helyzetből és hazamentek, az nem büntetés, hanem elővigyázatosság. Ezzel megóvhatod a kicsit attól, hogy rosszul érezze magát, saját magadat pedig a csalódottságtól és az esetleges bűntudattól.
Beszélgess a programot vezető felnőttel, pedagógussal! Sokszor nehéz eldönteni, hogy a gyereked viselkedése még “normálisnak” tekinthető-e vagy sem. Egy sokat látott edző, óvónő azonban meg tud nyugtatni, és általában azt is kész elmondani, hogy elfogadható-e vagy gondokat okoz.
Mit tapasztal a gyereked? Néhány alkalom után érdemes megkérdezni a gyereket, hogyan érzi magát, mi az, ami tetszik neki, mi az, amit nem annyira szeret, van-e olyan dolog, amiben segítségre szorul. Bátorítsd a kicsit arra, hogy ossza meg veled a sikereit, de a nehézségeit is!
Nyugodt körülmények között beszéljetek, ha gond van! Előfordulhat, hogy nem minden úgy megy, ahogyan remélted, és a gyereked viselkedésével kapcsolatban problémákkal kell szembenézned. Akkor beszéljetek erről, ha mindketten nyugodtak vagytok! Ne az idegesség, a harag vagy a frusztráció vezéreljen!
Dicsérd sokat! Ne csak azt vedd észre, amikor rakoncátlan, hanem azt is, amikor pont úgy viselkedik, ahogyan azt te szeretnéd! Különösen fontos a dicséret akkor, ha a gyermeked kicsit nehezebben illeszkedik be.
Légy empatikus! Lehet, hogy te villámgyorsan megtalálod a közös hangot másokkal, de nem vagyunk egyformák, és könnyen előfordulhat, hogy a gyermekednek ez sokkal nehezebben megy. Próbáld meg átérezni a helyzetét, és fogadd el, hogy a másokkal való együttműködés nem mindig könnyű. Akár elmesélhetsz neki egy olyan történetet, amelyben neked volt valamilyen gondod a többiekkel. Ezzel tudatosíthatod benne, hogy a nehézségei teljesen természetesek, és túl lehet rajtuk lendülni.
A többi gyerekre is figyelj! Hajlamosak vagyunk csak a saját kicsinyünkre koncentrálni (ez persze teljesen természetes dolog), de érdemes egy kis figyelmet a többieknek is szentelni. Így ugyanis észreveheted, hogy nemcsak nektek vannak nehézségeitek!
(Cikk forrása: mother.ly)
Ezt is érdemes elolvasni:
- Gyakoribb vendég a betegség, ha közösségbe kerül a gyerek
- Így nevelhetsz kedvesebb gyereket!
- Ovi hároméves kortól – kell ez nekünk?
Kapcsolódó cikkek
