Igazságtalannak tűnik, hogy a világ folyamatosan változik, miközben úgy tűnik, az életed épp szünetel. Nem vagy egyedül, ha így érzel. Talán az, ha tudod, hogy mások is hasonlóan éreznek, átsegít a nehéz napokon. Talán az, amit érzel segít abban, hogy az energiáidat azokra a dolgokra fordítsd, amelyek hosszú távon segítenek túlélni.
Valószínűleg a túlfeszültség képességének kimerülését tapasztalod, amely nem más, mint mentális és fizikai válaszok összessége rövid távú, stresszes helyzetekre, mint például az alvási-, az étkezési-, szociális vagy munkával kapcsolatos szokások együttes megváltozása, ahogy ez például a karantén idején történt. Ha a karantén hosszú távúvá válik vagy a korlátozó intézkedések miatt továbbra is minden terület változásban van, egyre nagyobb stresszt élhetsz meg, ami megterhelő, letargiát okozhat vagy azt, hogy képtelen vagy koncentrálni.
Ha valaki szilveszterkor elmondta volna, hogy mi lesz velünk idén, nem hittük volna el neki.
A stresszkutatás úttörője Hans Selye (Selye János) (1907-1983) a stresszt a “test nem specifikus válaszaként” határozta meg, olyan helyzetekben, amikor külső hatás, támadás éri. Selye megkülönböztette az akut stresszt – harc vagy menekülés (fight or flight), mondjuk olyan helyzetben, amikor egy medvével találod magad szemben -, a krónikus stressztől – minden olyan nehéz helyzetet, amiben most, pandémia idején is vagyunk.
A háromfázisú rendszer, amely a védekezési mechanizmusban részt vesz, az úgynevezett általános adaptációs szindróma (angolul GAS). Ez a három fázis: riasztási reakció, az ellenállás szakasza, a kimerültség szakasza.
A világjárvány mindenkit meglepetésként ért, a betegségtől való félelemmel léptünk a pandémiás stressz első szakaszába. Az adrenalin és a kortizol hormonok átfutottak az ereinkben, hogy segítsenek tisztán gondolkodni és gyorsan cselekedni annak érdekében, hogy az új helyzetben is feltaláljuk magunkat. A karantén alatt, a stressz második szakaszában megtaláltad az alkalmazkodási képességet az új helyzet minden szintjéhez, mentálisan és fizikálisan is alkalmazkodtál.
Nem csoda, hogy hat hónappal később, amikor a járvány folytatódik, kimerült vagy. Úgy tűnik, hogy a COVID-19 járvány soha nem ér véget, és az általa okozott krónikus stressztől kiégsz.
- Kapcsolódó: Hogy lehet elviselni a bezártságot?
“A kilátástalanság érzése megviseli az embert, ami a megszokottnál magasabb stresszhez vezet, hosszabb ideig, mint ami megszokott, a szokásos megküzdési mechanizmusok nélkül” – magyarázza Dr. William Orme, a texasi Houston Methodist Kórház pszichológusa. “Önvédelemből teljesen kikapcsolunk, hogy elkerüljük a stresszorokat” – folytatja. “És közben olyan dolgokat is elkerülünk, amelyekről tudjuk, hogy meg kéne csinálnunk.”
Dr. Pauline Boss, stresszkutatója szerint az egyetlen dolog, amin ilyen helyzetben változtathatunk, az a felfogásunk. Elvesztettük az eddigi életmódunkat, szabadságunkat, a napi megszokott rutinjainkat, minden, amihez kötődünk, amit kedvvel csináltunk, az most eltűnt.
Ezt a veszteséget el kell fogadnunk. Az elfogadás nem egyenlő azzal, hogy feladjuk, hanem azt jelenti, hogy elfogadjuk, hogy az élet jelenleg más, megváltozott, ahelyett, hogy harcolnánk a valósággal és ellenállnánk. Ha képesek vagyunk erre, akkor más területeken tudjuk felhasználni konstruktívan és proaktívan az energiáinkat, hogy újra elégedettséget és motivációt találjunk.
Íme néhány hasznos módszer:
Koncentrálj a fontos kapcsolataid megőrzésére és megerősítésére
Semmi sem pótolhatja a családdal és a barátokkal való személyes együttlétet, de a kapcsolattartás bármely egyéb módja, legyen az telefonálás, email vagy bármi más lehetővé teszi, hogy érzed egy közösség részei vagytok.
Összpontosíts arra, amit megtehetsz, nem pedig arra, amit nem
Figyelj azokra a dolgokra, amiket ellenőrzésed alatt tarthatsz, például az alvás, a táplálkozás, a testmozgás vagy a higiénia. Legyél elégedett, ha teljesítettél valamit, ezzel javíthatsz a hangulatodon és ez segít szembe nézni a stresszel.
- Kapcsolódó: Így hat a stressz a hormonjainkra
Koncentrálj arra, hogy mit tartogat az élet most
Figyeld és értékeld, mit hoz számodra egy nap, megtalálva azokat a rejtett pozitívumokat, amelyek segíthetnek szembenézni a tényleges feladatokkal és a stresszorokkal.
Összpontosíts új és régi tevékenységekre
Az olyan kreatív tevékenységek, mint a főzés, a kertészkedés, a festés különösen feltölthetik az embert. Van bennük tervezés és élmény is.
Megkönnyebbülést jelenthet, ha tudod, hogy nem vagy egyedül. Azzal ha türelmes vagy magadhoz és ehhez a helyzethez, amelyben most vagyunk, az energiáidat olyan dolgokra tudod fordítani, amivel leküzdheted az akadályokat és ellenállóbbá tesznek.
A kiégés nem depresszió. Ha arra gyanakszol, hogy amit érzel, több mint amit még kezelni tudsz, akkor mindképp fordulj szakemberhez, orvosodhoz.
(via)
Kapcsolódó cikkek
