Minden család életében várva várt esemény a gyerkőcök első tejfogainak kihullása, amelyekhez világszerte számtalan néphiedelem, babona és mágikus elképzelés kapcsolódik. Van, ahol elégetik az apró kis fogakat, hogy ne nőjön csorba fog a helyükre, míg másutt ékszereket, amuletteket készítenek belőlük, hogy szerencsét hozzanak viselőjüknek.
Dr. Váradi Ágnes fogorvos szerint a fogak megőrzése cseppet sem szokatlan dolog, hiszen a fog egy olyan kemény szövet, ami a sajátunk, egyfajta ereklye, így – ha úgy adódik – fogorvosként ő sem áll a fogtündér útjába.
A doktornőt arról kérdeztem, mire érdemes figyelnünk a fogorvosi rendelőből elhozott vagy az otthon kipottyant emlékbe eltett fogak kapcsán.
Miért ragaszkodnak a kipottyant vagy kihúzott tejfogak megőrzéséhez a családok?
Dr. Váradi Ágnes tapasztalatai szerint a tejfogak megőrzése elsősorban a szülőknek fontos: ezek egyrészt kedves emlékek a gyerekkorról; másrészt a kisgyermekkortól való búcsúzás szimbólumai is, hiszen az első tejfogak kipottyanása 6-7 éves korban következik be. A fogacskák tulajdonosai is ragaszkodnak a kihúzott fogakhoz, bár őket inkább az motiválja a fogak hazavitelében, hogy azt a fogtündér – némi ajándékért cserébe – megkaphassa majd. Igen gyakran saját maguk is számontartják, hogy éppen hány tejfoguk van még, és hogy hol tartanak a maradók növesztésében – tette hozzá a szakember.
Mit érdemes tudniuk a szülőknek a rendelőben eltávolított fogakról?
A fogak a rendelői eltávolítás során olyan egészségügyi intézményben keletkező hulladéknak minősülnek, amelyek a különleges kezelést igénylő (fertőző) hulladék csoportba tartoznak. Ez azt jelenti, hogy az eltávolított fogakat megfelelő módon kell hulladékgyűjtőbe helyezni, tárolni és gondoskodni az elszállíttatásukról – hangsúlyozta dr. Váradi Ágnes.
Fontos kiemelni, hogy a tejfogaknak – minden híreszteléssel ellentétben – van gyökerük, azonban a maradók előtörésével ez elkezd felszívódni – emiatt is kezdenek el mozogni. A tejfogak eltávolításakor tehát ugyanúgy maradnak szövetek a fogak gyökéri és koronai részén – az üreges belsejükben megtalálható fogideg és érmaradványokkal együtt –, amelyek fertőző hulladékká teszik őket. Ezért is fontos, hogy az adott orvossal előre egyeztessük hazaviteli szándékunkat, hogy a szükséges elővigyázatosság és fertőtlenítés megtörténhessen a hulladék megfelelő kezelésével – emelte ki a szakember.
Miként tárolják, őrizzék meg emlékbe az otthon kipottyant tejfogakat a szülők?
A fertőző hulladékokat hőhatáson alapuló fertőtlenítési módszerrel kellene kezelni igencsak magas hőmérsékleten, ez azonban otthon nem igazán biztosítható a rendelkezésre álló eszközökkel. Ám otthoni körülmények között is fontos, hogy fertőtlenítőszerrel kezeljük a tejfogakat – jelezte a fogorvos szakember, aki – jobb híján – elsősorban hiperol tabletta használatát javasolja.
Ezt vízben kell feloldani, és a kipottyant fogat ebben az oldatban kell áztatni 1-2 óráig.
A doktornő arra is felhívta a figyelmet, hogy semmiképp nem ajánlott csak kiszárítani a tejfogakat, hiszen ez esetben az emberi szövetek rászáradnak a fogakra, és bomlásnak indulnak, ami kellemetlen szaghatásokkal is járhat.
Tejfog-emlékek
Manapság már sokféleképp eltehetjük emlékbe gyermekünk tejfogait:
– Elhelyezhetjük apró kis dobozokban, szelencékben vagy speciális fogtartó dobozban, ahol minden kis fognak megvan a maga helye.
– Készülhet belőle epoxigyantás ékszer (fülbevaló, nyaklánc, gyűrű) vagy kulcstartó is (a műgyanta előnye, hogy egy víztiszta, UV-álló rendszer, ami rendkívül ellenálló és illóanyag-mentes).
– Léteznek tejfog emlékkönyvek és mosolyalbumok, amelyekben nemcsak a fogacskákat, hanem a róluk készült fényképeket is megőrizhetjük.
Kapcsolódó cikkek
