A Colorado Egyetem szakemberei Yuko Munakata professzor vezetésével arra keresték a választ, vajon segít vagy árt a szigorú napirend?
A Frontiers in Psychology című lapban közzétett kutatás során a szakemberek hetven hatéves gyerek szüleit kérték fel arra, hogy egy héten át jegyezzék le, miket csinálnak a gyerekeik, majd az így összeírt tevékenységeket felosztották aszerint, hogy melyek voltak tervezett tevékenységek – például tanórák, sportfoglalkozások, zeneórák – és melyek spontán tevékenységek, például olvasás vagy szabad játék. Ezután a gyerekeket is tesztelték különféle feladatokkal, melynek végeztével a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy minél kevésbé osztották be egy gyerek szabadidejét, az annál önállóbbá vált, míg, akiknek minden percét megszabták, azoknál a végrehajtó funkciók kevésbé működtek.
Amint azt dr. Caroline Martinez, a New York-i Mount Sinai Orvosi Központ Kravis Gyermekkórházának munkatársa kifejtette, a végrehajtó funkciók számos gondolkodással összefüggő készséget foglalnak magukba, többek között a tervezést, a problémamegoldást, a döntéshozást, a gondolatok szabályozását vagy a cselekvést magát. Ha valakinek folyton strukturált foglalkozásokon kell részt vennie, akkor nincs esélye ezeket a készségeit fejleszteni.
Martinez hozzátette, hogy manapság a szülőkre egyre inkább az jellemző, hogy szeretik megtervezni gyermekük egész napját, mert egyrészt abban bíznak, hogy így nem fog unatkozni, másrészt úgy gondolják, hogy ezzel segítenek neki, nehogy bármiről is lemaradjon vagy bármiben is hátrányt szenvedjen. A szakember szerint azonban fontos lenne megtalálni a helyes egyensúlyt a tervezett foglalkozások és a spontán szabadidő között, mert – amint ez a mostani vizsgálatból is egyértelműen kiderült – ezzel segítjük legjobban gyermekünk fejlődését.
Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: Medipress
Kapcsolódó cikkek
