„A nyelvlökéses nyelés kisgyermekkorban élettanilag természetes dolog: a babáknál a szopómozgás miatt a nyelv tartósan lent marad – a mell vagy a cumisüveg, a cumi leszorítja a nyelvet. A darabos ételek, rágás időszakának beköszöntével ez optimális esetben változik: a nyelv felnyomódik a szájpadlásra nyelés közben” – ismerteti a jelenség hátterét Gégény Erika logopédus.
5 éves korig még rendszerint nem jelent gondot, de csak abban az esetben, ha nem társul hozzá szájlégzés. Ha például egy 3 évesnek folyamatosan csorog a nyála, s a száján lélegzik, semmiképp se várjunk 5 éves korig, forduljunk hamarabb szakemberhez!
„Ha ezt nem teszi a nyelv nyelés közben, akkor nekinyomódik a fogaknak elöl, oldalt, s ezzel nagy nyomást gyakorol a fogsorra” – teszi hozzá a szakember, akinek egyik szakterülete a nyelvlökéses nyelés terápiája.
No, de a nyelés hogy fejthet ki ilyen komoly hatást a fogakra, az izomzatra, az egész testre? – vetődhet fel a kérdés bennünk. Meglepően sokszor – körülbelül 1000-2000 alkalommal nyelünk egy nap. (Nemcsak ivás, evés során, hanem spontán is!) Ez az ismétlésszám már megmagyarázza a rossz nyelési mód kártékonyságát.
A rossz nyelés mellett, vagy ettől függetlenül sok esetben az arcizmok nem harmonikus munkája, túl- vagy alulműködése is „rombolhat” a szájban. Szűkíthetik vagy tágíthatják valamelyik fogívet, s ezáltal harapási rendellenességet okozhatnak.
Sokszor a fogorvosi székben derül ki, hogy gond van
Sokféle problémával lehet találkozni a rendelőben, ami a nyelv rendellenes tartásával hozható összefüggésbe. Nemcsak a „rossz nyelvpozíciós nyelés”, hanem a nyelv helytelen nyugalmi helyzete is előidézhet eltérést.
Egy alsó nyelvállás hatására az alsó állcsont intenzívebb növekedést produkálhat, ezáltal dominánssá válhat, majd bulldogharapás alakulhat ki – kezdi a fogászati problémák vázolását dr. Langmár Róbert fogszabályozó szakorvos.
Egy középső nyelvállás, illetve a nyelvökéses nyelés okozhat elülső nyitott harapást is, mikor itt-ott nem érnek össze az alsó és felső fogak.
A nyitott harapásról
Létezik elülső nyitott harapás (ez számít tipikusnak): ekkor a metszőfogak, esetleg a szemfogak (tehát a front régió) vertikálisan nem érnek össze, s így nem is takarják egymást. Olyan állapot is lehetséges, hogy annyival előrébb van a felső metszőfog, hogy emiatt nem is érintkezik az alső metszőkkel – ez esetben mélyharapással társul a probléma, s így az alsó nem látszik a felső fogaktól.
Létezik oldalsó nyitott harapás is, de legkiterjedtebb a körkörös – ekkor szinte egyik alsó-felső sem ér össze, csak a nagyörlők, a 6-os 7-es környéke.
„De az is előfordul – folytatja a fogszabályozó szakember –, hogy a felső metszők a kelleténél kintebb állnak, azonban nincs nyitott-, sem bulldogharapás, egyszerűen „lemarad” a növekedésben az alsó állkapocs a felsőhöz képest. Ilyenkor az is megtörténhet, hogy az alsó ajkát beszívja a gyerek a felső metszők mögé – ezt nevezik ajakszorításnak.”
Szülőként nem egyszerű észrevenni, hogy nem megfelelő a nyelvállása a gyermeknek. Dr. Langmár Róbert fogszabályzó szakorvos szerint azért otthon is kiszúrható a probléma, ha tudjuk, mire kell figyelni. A legfeltűnőbb jel, hogy beszéd közben is látszik a nyelv, valamint, hogy a fogazat láthatóan nincs rendben. Ilyen fogászati eltérés lehet például, ha nem érnek össze a metszőfogak. (Persze ha épp fogváltás zajlik elöl, akkor ez nem elvárás.)
A fogorvos a fogászati rendelleneségekből következtet első sorban a problémára, de a logopédus az, aki meg tudja erősíteni a feltevést.
A nyelvlökéses nyelésről sokan nem tudják, hogy jellemző rá a családi halmozódás –leginkább az anyai oldal a meghatározó. Ám ez nem csak genetikai determinációt jelent, hanem részben rossz családi mintát, mivel az anyától tanulja a gyerek a beszédet és a nyelést is – tudjuk meg a szakembertől.
Hogy történik a diagnózis?
A legfeltűnőbb tünet természetesen a szájlégzés, a horkolás, továbbá a fogazati eltérések. Már az is korai jel lehet, ha szopási gondok adódnak, és nem sikeres a szoptatás – hívja fel rá a figyelmet Gégény Erika.
Elmondása szerint az is elég árulkodó, hogyan eszik a gyerek, rendesen rág-e. Ha látványosan a szájpadlásnál pürésíti az ételt, ahhoz nyomkodja, továbbá sokáig nyammog rajta, csámcsog, akkor nagy valószínűséggel nyelvlökéses nyeléssel van dolgunk.
Persze létezik egy szakmai, diagnosztikus megoldás is, amit csak logopédus tud kiértékelni. A szakember a különböző nyelési próbákon kívül az arc, nyelv és szájizomzat vizsgálatával, valamint az egész test izomegyensúlyának feltérképezésével el tudja dönteni, valóban van-e gond, s ha van, mekkora.
A fogszabályzás nem lesz sikeres, ha nem orvosoljuk a nyelvlökéses nyelést
„A kivehető készülékeknél szoktam mondani, hogy vannak olyan eltérések, amikkel széllel szemben dolgozunk, és semmi nem változik. Mikor például kap egy trénert (éjszakai, kivehető fogszabályzót – a szerk.), és abban a 14 órában nyelvlökésesen nyel, amikor nincs a szájában, nem biztos, hogy lesz változás” – vázolja a probléma komolyságát dr. Langmár Róbert.
Ennek ellenére a tréner alkalmazását hasznosnak tartja a szakember nyelvlökéses nyelésnél, mivel ez a kivehető fogszabályzó eszköz némileg segíti a nyelv megfelelő helyre terelődését, hisz ha a fogak közötti rés csökken, akkor a nyelvét sem tudja bedugni a oda a gyerek. Persze van olyan eset, amikor a szakmai mérlegelés és ítélet az, ha jobb, ha nem kezdődik el egyáltalán a fogszabályzás, hogy ne zavarjon bele a logopédiai kezelésbe.
Ami kijelenthető: fix fogszabályzást nem érdemes addig elkezdeni, amíg nem zajlott le a logopédiai munka, és nincs korrigálva a nyelvlökéses nyelés, nem parkol a megfelelő helyen a gyerek nyelve – teszi hozzá dr. Langmár Róbert. Logopédiai munkára tehát mindenképp szükség van – hangsúlyozza.
Milyen elváltozásokat okozhat a nyelvlökéses nyelés?
A fogászati problémákon túl az is baj, hogy nem fejlődnek megfelelő mértékben a nyelvizmok, ajakizmok, arcizmok. Emiatt nyálpangás alakulhat ki a szájban, szájzugban, illtve megnyúlhat a gyerek arca. Ezen felül beszédhibák is jelentkezhetnek, például pöszeség.
Gyakori a szájlégzés, a gyakran nyitva felejtett száj. Sajnos erre később rengeteg dolog ráépül: például allergia alakul ki. A szájlégzés révén „túloxigenizálódik” a rendszer, odalesz az egyensúly. Emiatt figyelem- és alvászavarossá válhat a gyermek, rossz álmok gyötörhetik. Gyakrabban fordul elő szájlégző gyereknél éjszakai bevizelés és emésztési probléma.
Sűrűbben alakul ki felső légúti megbetegedés is egy nyelvlökéses nyeléses gyereknél. A szájlégzés miatt megnagyobbodhatnak az orrmandulák, a torokmandulák is.
„A teljes testre kihat, ha a nyelv tartósan nincs a megfelelő helyen.” A nyak, váll, csípő kibillen a jó pozícióból, és süllyed a boka is. Komplett tartáseltérés alakul ki.
Mit tehet a szülő a megelőzésért?
Fontos, hogy a gyerek fül-orr-gégészetileg rendben legyen, azaz ha van olyan gond, ami például szájlégzést okoz, ezt minél előbb orvosolni kell. A sok mozgás is segít az izmok erősödése által a megelőzésben.
A nyelvféket már a kórházban ellenőrzik. Ha túl feszes, s a szoptatást megnehezíti, esetleg meghiúsítja, akkor szükség lehet nyelvfék-felvágásra is. Ha rövid a nyelvfék, de nem okoz komoly gondot, akkor rendszerint halasztják a szájműtétet, mivel sokat nyúlhat magától is az idő elteltével.
Jó, ha a gyerek minél többet rág, tehát amint lehet, tereljük át a darabos ételekre a pürésről – szorgalmazza Gégény Erika.
A cumi és ujjszopás mielőbbi elhagyását javasolják a szakemberek, mert mindkettő nyelvteret foglal. Ha már cumizik a gyerek, akkor lehetőleg „ortho cumi” legyen, aminek a nyelv felőli része homorú – tanácsolja dr. Langmár Róbert.
A cumizást legkésőbb 3 éves korig érdemes elhagyni. Ha mégsem sikerül megszabadulni időben a cumitól, nagyobb eséllyel fordul elő nyitott harapás, azaz amikor az alsó és felső fogsor nem záródik. Ugyanez vonatkozik a cumisüvegből való ivásra is.
„Amikor elmarad a cumi, cumisüveg, a szülők gyakran itatópohárra, csőrös pohárra vezetik át a gyereket, de ez sem tesz jót, mert nyelés közben lent tartja a nyelvet, ami nem jó” – hívja fel a figyelmet a veszélyekre a logopédus. A szívószálas pohár azonban jó alternatíva lehet, mert a folyadék kiszívása intenzívebb izomműködést igényel. Az izommunka közben a nyelvet fel kell szorítani a szájpadlásra, tehát megfelelő a nyelv állása.
Az ujjszopás, cumizás ezen felül elősegíti az alsó állkapocs hátratolódását, a felső fogak előretolódását. A kettő közül az ujjszopás minősül komolyabb problémának, hisz az ujjat nem lehet elvenni. Ha még 6 éves korban, netán később sem tudja elhagyni az ujjszopást a gyerek, pszichológus bevonására is szükség lehet.
Korszerű megoldásnak számít a myofunkcionális tréner, ami különböző méretben, több korosztálynál bevethető. Ez az eszköz segíthet megválni a cumitól, elbúcsúzni az ujjszopástól, továbbá hatékonyabban lehet általa leszámolni a rossz izommunkával, a nyelvlökéses nyeléssel.
Az eszköz nagyjából 6-8 hónap alatt fejti ki hatását. Persze ez jelentős mértékben függ attól is, hogy mennyi ideig tudja a gyerek bent tartani a szájában. (Egy 3 évesnél már annak is örülni kell, ha eleinte nappal 10 percig megtűri. Persze ez az idő szépen nő: 2-3 hónap múlva valószínűleg már egész éjszaka a szájában működhet a tréner.)
Ha nem szopott a baba, és súlyos izomrenyheséget diagnosztizálnak nála, akkor pár hónapos korban is indokolt lehet a megfelelő stimulációs tréner használata.
Mit lehet kezdeni a nyelvlökéses nyeléssel?
7 éves kor alatt csak indirekt módon kezelhető.
Először érdemes myofunkcionális trénerhez nyúlni, s ezt kiegészíteni arctornával, teljestest-tornával.
Direkt, nyelvlökéses logopédiai terápia csak 7-8 éves kortól működőképes.
Ekkor már megvan a megfelelő önkontroll a gyereknél, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a kívánt minőségben, az előirányzott ismétlésszámmal, megbízhatóan elvégezze a célzott gyakorlatsort.
Nagyjából 12 ezer ismétlésszámra van szükség ahhoz, hogy egy új idegpálya kiépüljön, és egy mozgás automatikussá váljon. Persze ez az ismétlésszám egy rövid intervallumon belül kell, hogy megvalósuljon, ha nagyon elhúzzuk a terápiát, nem lesz sikeres.
Több gyerek küzd nyelvlökéses nyeléssel, mint gondolnánk
Hivatalos adat nincs erre vonatkozóan, de Gégény Erika beszámolt személyes tapasztalatairól, s ez elég ijesztő képet fest. Hosszú ideje szűr óvodásokat a szakember, a felmérései szerint nagyjából a gyerekek fele küzd valamilyen logopédiai
vonatkozású problémával: artikulációs nehézséggel (pöszeség), beszédészlelési, beszédértési zavarokkal, harapási rendellenességgel, fogazati eltérésekkel, s persze nyelvlökéses nyeléssel.
Ha nem korrigáljuk időben a nyelvlökéses nyelést, később számos probléma forrásává válhat. Többek között figyelemkoncentrációs nehézségek, tanulási gondok is kialakulhatnak belőle.
Minél tovább fennáll a rossz nyelvállás, értelemszerűen annál több bajt okozhat.
(Többek között a fent említett gyakori felső légúti betegség, bokasüllyedés, gerincferdülés, emésztési bajok, alvászavar.) Felnőttkorban akad olyan „nyelvlökéses nyeléses”, aki állkapocskattogással, állkapocskopással, fogcsikorgatással kerül szakemberhez. Ilyenkor sem késő – egy teljes testre kiterjedő terápiával – kezelni a nem megfelelő nyelvműködést.
A megelőzésnek, korai felismerésnek, az időben elkezdett terápiának kulcsszerepe van. Ha felébred bennünk a gyanú, vagy a védőnő, fogorvos jelzi a nyelvlökéses nyelés lehetőségét, forduljunk minél hamarabb logopédushoz!